Varga Mihály szerint a kedvező adatok ismeretében lehetett úgy dönteni, hogy kamatot vágjon a Monetáris Tanács.
Kamatdöntő ülést tart a jegybank, turisztikai, beruházási és munkaerőpiaci adatokat is közöl a KSH a jövő héten.
2026 márciusától a hitelintézetek kötelező tartalékrátája 8 százalékról 6 százalékra csökken.
A KSH csütörtökön közli a januári inflációs adatokat, amelyek a várakozások szerint több mint öt év után először 3 százalék alatti éves áremelkedést jelezhetnek.
A Magyar Nemzeti Bank hétfői kamatdöntése után jelentősen erősödött a forint: az euróval szemben 380, a dollárral szemben 318 forint alá került az árfolyam.
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök ismertette a részleteket.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa várhatóan nem változtat a 6,5 százalékos alapkamaton a keddi ülésén.
A dollár történelmi mélypontra süllyedt a forinttal szemben, miközben a devizapiacon egyre erősebb jelek utalnak egy lehetséges amerikai–japán közös intervencióra.
A három éve tartó stagnálás után 2025-ben lassú kilábalás kezdődhet a német gazdaságban, az érdemi fellendülés azonban csak később jöhet.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát.
Az Európai Központi Bank csütörtökön sorozatban negyedszer is változatlanul hagyta az irányadó betéti kamatot.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a döntés hátterét az elnök indokolta meg.
A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, a hangsúly most az inflációs előrejelzésen és a jegybank üzenetein van.
Virovácz Péterre való beszélgetésben nemcsak a 2025-ös év fő tanulságait vettük végig, hanem részletesen elemeztük a 2026-os kilátásokat is.
Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a 6,5 százalékos alapkamatot, amely immár több mint egy éve nem módosult.
Az infláció alakulásának függvényében azonban a közeljövőben változhat a jegybank kamatpolitikája.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet a Fed októberi ülésén, ám a döntés korántsem volt egyhangú.
A Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem változtat a 6,5%-os alapkamaton a keddi kamatdöntő ülésen, annak ellenére sem, hogy a kormány nyíltan kamatcsökkentést sürgetett.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is független intézmény, és a kormány nem avatkozik bele a jegybank döntéseibe.
Az MNB alelnöke szerint az idő előtti kamatcsökkentés több kockázatot rejt, mint előnyt, és kiemelte a stabil forintárfolyam jelentőségét az inflációs célok elérésében.
