Súlyos kockázat derült ki Paks kapcsán: erre a magyar háztartások sincsenek felkészülve

Az elmúlt időszak súlyosan aszályos időszaka rámutatott arra, hogy még az atomenrőművek termelése sem teljesen független az időjárástól. Olyannyira nem, hogy Magyarországon több ízben is jelentős módon csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét a Duna alacsony vízállása miatt. 

Sőt, akár a teljes, több napos leállás veszélye is fennállt. Ami nagyon komoly hatással lett volna nem csak az emberek mindennapjaira, hanem az egész nemzetgazdaságra. A paksi veszélyt végül egy úgynevezett fenékküszöb építése hárította el ideiglenesen, ám a 2026-os súlyos csapadékhiány végérvényesen rávilágított arra, hogy ezt a kockázatot hosszútávú stratégiával kell kiiktatni. 

Pláne igaz mindez akkor, hogyha tudjuk, mennyire nagy mértékben függ a magyar villamosenergia-ellátás Pakstól. Hiszen miközben egyes európai országok nagyrészt fosszilis anyagok eltüzelésével vagy geotermikus energia révén jutnak áramhoz, addig mások, és Magyarország is ide tartozik, túlnyomó részt az atomenergiájára támaszkodik.

Európa továbbra is erősen támaszkodik a fosszilis energiára

Ahogyan a bevezetőben említettük, az európai országok villamosenergia-termelése messze nem egyforma szerkezetű. A 2024-es Eurostat-adatok alapján készült összeállítás szerint a kontinensen átlagosan az áram közel 30 százalékát továbbra is fosszilis energiahordozókból, vagyis főként szénből, földgázból és olajból állítják elő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő fordulat a paksi fenékküszöb ügyében: ezt mondja az Európai Bizottság

Brüsszel szerint egyelőre nincs megerősítés hivatalos osztrák panaszról, Bécs pedig azt mondja, nem fordultak panasszal az EU-hoz.

A különbségek ráadásul hatalmasak. Máltán a villamosenergia-termelés 84,6 százaléka származik fosszilis forrásokból, Cipruson pedig 76,3 százalék ez az arány. Ezek kis, szigetországok, de a nagyobb európai gazdaságok között is akadnak erősen fosszilis alapokon állók. Lengyelországban 68,9, Hollandiában 45,1, Németországban pedig 41,4 százalékot tesznek ki ezek az energiahordozók.

Vagyis miközben Európa évek óta próbálja csökkenteni a szén- és gázfüggőségét, sok országban továbbra is ezek adják az áramtermelés jelentős részét. Máshol viszont egészen más modell működik.

Van ország, ahol egyáltalán nincs szükség fosszilis energiára

Erre a legszélsőségesebb példa Izland, amely az egyetlen európai ország a vizsgált mezőnyben, ahol a villamosenergia-termelésben egyáltalán nem jelennek meg fosszilis energiahordozók. Az áram 69,4 százalékát vízenergia adja, a fennmaradó rész jelentős részét pedig más tiszta források, köztük a geotermikus energia biztosítják.

Ez azonban Európában inkább kivétel, mint követhető általános recept. A földrajzi adottságok országonként teljesen eltérnek, ezért ami Izlandon működik, azt máshol lehetetlen lenne lemásolni. Éppen ezért több állam más úton próbálja csökkenteni a szén és a földgáz szerepét.

Franciaország, Szlovákia és Magyarország az atomenergiára épít

Az egyik ilyen népszerű út az atomenergia. Európában ennek messze Franciaország a legnagyobb használója, ahol a villamosenergia-termelés mintegy 67 százalékát atomerőművek adják. Ennél nagyobb arányt a vizsgált országok között sehol sem mértek.

Franciaország az 1973-as olajválság után kezdett nagyszabású nukleáris fejlesztésekbe, ennek öröksége pedig a mai napig meghatározza az ország energiamixét. A modell azonban nem csak Franciaországban erős. Szlovákiában az áramtermelés 62 százaléka származik atomenergiából.

Magyarország szintén azok közé az európai országok közé tartozik, ahol az atomenergia különösen nagy súlyt képvisel. A 2024-es adatok szerint a hazai villamosenergia-termelés 42 százalékát adta a Paksi Atomerőmű.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vallott a szakértő: piaci alapon sosem fog megtérülni a Paks II. projekt – évente több milliárd adóforintot égetünk el az orosz hitel törlesztésére

Paks II. esetében az orosz hitel törlesztése folyamatos, évi sok milliárdos közvetlen állami szubvenciót igényel majd, amelyet az adófizetők fognak állni.

Ez azért fontos arányszám, mert azt jelenti, hogy a Paksi Atomerőmű működése nem egyszerűen egy elem a hazai energiamixben, hanem az ország villamosenergia-termelésének meghatározó pillére.

Éppen ezért, amikor Paks teljesítményét időjárási vagy vízállási okokból vissza kell fogni, annak jóval nagyobb súlya van annál, mintha egy kisebb szerepet betöltő erőmű kapacitása esne ki.

Az összesített adatokból az is kiderül, hogy hazánkban a megújulók közül messze a napenergia a legerősebb szereplő. A 2024-es adatok szerint a villamosenergia-termelés 24,2 százaléka származott napelemes forrásból, miközben a szélenergia mindössze 1,7, a vízenergia 0,6, a bioüzemanyagok pedig 4,6 százalékot adtak.

A négy megújuló forrás együtt így 31,1 százalékos részesedést ért el. Ez pedig azért különösen érdekes, mert a 42 százalékos atomenergia-részaránnyal együtt jól látszik, hogy a hazai áramtermelés gerincét ma az atomenergia és a napenergia adja, miközben a szél és a víz szerepe továbbra is marginális.

(via VisualCapitalist)