Nem csillapodik a drágulás a hazai építőiparban: ezekért a munkákért kérhetnek lényegesen többet a szakemberek

A lakásfelújítás költségeit nemcsak az építőanyagok ára, hanem a szakemberek munkadíja is meghatározza. A Daibau 2026-os felmérése alapján a kivitelezők több mint fele már az idei évben emelte szolgáltatásai árát. A válaszadók 48 százaléka változatlan díjakkal dolgozott, mindössze 1 százalékuk számolt be árcsökkentésről.

Az áremelések mértéke ugyanakkor jelentősen eltért.

• A megkérdezettek 20 százaléka legfeljebb 10 százalékkal,
• további 20 százalékuk 10–20 százalékkal emelt.
• A válaszadók 7 százaléka 20–30 százalékos drágítást jelzett,
• 4 százalékuk pedig 30–50 százalékkal növelte az árait.

A Daibau a válaszsávok középértékei alapján becsülte meg az árváltozásokat. E módszerrel az árat emelő kivitelezők körében 14,4 százalékos átlagos drágulás adódott, míg a teljes mintára vetített becsült árváltozás 7,2 százalék volt. Ezek közelítő számítások, nem pontosan mért piaci átlagok.

A következő időszakra vonatkozó várakozások szintén áremelkedést vetítenek előre. A vállalkozások 60 százaléka tervez áremelést a következő tizenkét hónapban, miközben 39 százalékuk változatlan árakkal számol. Az emelést tervezők körében a becsült átlagos drágítás 10,2 százalék, a teljes mintára vetített érték pedig körülbelül 6 százalék.

A számokból egy érdekes kettősség rajzolódik ki. Miközben egyre több kivitelező készül árat emelni, a tervezett drágítás átlagos mértéke kisebb az idei becsült emelésnél. Ez arra utalhat, hogy a költségnyomás továbbra is jelen van, de a vállalkozások egy része óvatosabban kalkulál a következő évre.

Az infláció és az anyagárak szorításában dolgoznak a szakemberek

A kivitelezők saját megítélése szerint elsősorban a költségek emelkedése indokolja az árváltoztatásokat. A Daibau felmérésében az általános inflációt a válaszadók 33 százaléka jelölte meg az áremelés okaként, az építőanyagok drágulását 28 százalék, a magasabb adókat és bérjárulékokat pedig 23 százalék említette.

A magasabb anyag- és szolgáltatási adók 22 százaléknál szerepeltek a válaszok között, míg az energia drágulását 9 százalék jelölte meg. Mivel a kérdésnél több választ is meg lehetett adni, az arányok nem adhatók össze, és nem tekinthetők egymást kizáró okoknak. A válaszok alapján a kivitelezőknek egyszerre kell alkalmazkodniuk az anyagbeszerzés, a munkabérek és a működés költségeihez. A vállalkozások számára különösen nehéz helyzetet teremthet, ha a kiadásaik emelkednek, de a megrendelők fizetőképessége korlátozza az árak érvényesítését.

Ezt a dilemmát jól érzékelteti Sztojka László, a Tolna vármegyében működő LACUS-ÉP Kft. kivitelezőjének beszámolója. A vállalkozás a felmérés szerint az elmúlt egy évben nem emelt árat, és gyakorlatilag 2021-es árakon dolgozik. Az anyagbeszerzésnél igyekeznek kedvezményeket érvényesíteni, hogy az ajánlataik továbbra is versenyképesek maradjanak, jövőre azonban már szükségesnek tarthatják az áremelést.

Ez a gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden vállalkozás hárítja át azonnal a költségnövekedést a megrendelőkre. A mozgástér azonban véges lehet, különösen akkor, ha a munkadíjak hosszabb ideig változatlanok maradnak.

Ezeknél a szakmáknál volt a legnagyobb az áremelési hajlandóság

A különböző építőipari szakmák között jelentős eltérések mutatkoztak abban, hogy a vállalkozások mekkora része emelt árat. A Daibau felmérése szerint az ajtó- és ablakmunkáknál volt a legmagasabb az áremelést jelzők aránya, 86 százalék.

• A bútor- és asztalosmunkáknál 67 százalék,
• a tetőfedésnél 65 százalék,
• az épületgépészeti és szerelési munkáknál pedig 64 százalék számolt be drágításról.
• Az építészet területén 50 százalék,
• az általános építési munkáknál 49 százalék jelzett áremelést.
• A lista másik végén a kertépítés és környezetrendezés állt 33 százalékkal,
• míg a fémszerkezetekkel foglalkozó vállalkozások 27 százaléka emelt árat.

A szakmánkénti adatokból azonban nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy melyik munkatípus drágult a legjobban. A százalékok azt mutatják meg, hogy az adott csoportban a válaszadók mekkora hányada emelt árat, nem pedig azt, hogy az egyes munkák átlagosan hány százalékkal kerülnek többe. Ráadásul több szakmai csoportban mindössze 6–17 válasz állt rendelkezésre, így az eredmények elsősorban tájékoztató jellegűek.

A lakásfelújítást tervezőknek mindez azt jelenti, hogy érdemes külön-külön ajánlatot kérniük az egyes munkafázisokra, és nem célszerű egyetlen általános építőipari áremelkedési mutatóból kiindulniuk. Az ablakcsere, a tetőfelújítás és az épületgépészeti korszerűsítés költségei eltérő pályán mozoghatnak.

Több a megkeresés, de nem minden kivitelező érzi a kereslet élénkülését

Az áremelések megítéléséhez a kereslet alakulását is érdemes figyelembe venni. A Daibau felmérésében a kivitelezők 49 százaléka arról számolt be, hogy több megkeresést kapott, mint egy évvel korábban. A válaszadók 37 százalékánál nem változott érdemben az érdeklődés, 14 százalékuknál pedig csökkent. Ez a megoszlás nem egyenletesen bővülő piacot jelez. A vállalkozások közel felénél nőtt az érdeklődés, ugyanakkor sokan változatlan kereslettel dolgoznak, és vannak olyan kivitelezők is, akik kevesebb munkalehetőséget tapasztalnak.

A több megkeresés ráadásul nem feltétlenül jelent ugyanekkora növekedést a tényleges megrendelésekben. Szénási Ferenc Pest vármegyei egyéni vállalkozó arról számolt be, hogy az új ügyfelek sok ajánlatot kérnek be, ezért erős a verseny a kivitelezők között. A vállalkozás az elmúlt egy évben 5–10 százalékkal emelte árait, a következő drágításról pedig az infláció és a költségek alakulása alapján dönthet.

A megrendelők tehát egyszerre találkozhatnak emelkedő kivitelezői árakkal és erősödő árversennyel. Ez különösen azoknál a munkáknál lehet meghatározó, ahol több vállalkozás is verseng ugyanazért a megrendelésért, és az ügyfeleknek lehetőségük van összehasonlítani az ajánlatokat.

Nem egységes drágulási hullám, hanem eltérő piaci pályák rajzolódnak ki

A Daibau adatai alapján a következő egy évben is számítani lehet áremelésekre, de a drágulás mértéke nem feltétlenül lesz azonos minden vállalkozásnál és szakmában. A költségek emelkedése sok kivitelezőt árkorrekcióra ösztönöz, miközben a megrendelők árérzékenysége korlátozhatja, hogy ezt milyen mértékben tudják érvényesíteni.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kivitelezők jelentős része még nem tekinti lezártnak az áremelések időszakát. A következő tizenkét hónapra tervezett, a teljes mintára vetítve körülbelül 6 százalékos becsült árváltozás ugyanakkor nem hivatalos előrejelzés, hanem a részt vevő vállalkozások várakozásain alapuló számítás.

A kutatás több mint száz építőipari és szakipari vállalkozás válaszait dolgozta fel, de nem reprezentatív mintavétellel készült. Ezért az eredmények nem tekinthetők a teljes magyar építőipar hivatalos statisztikájának, és nem helyettesítik a tényleges piaci árak, az építőipari termelői árak vagy a munkadíjak országos adatainak vizsgálatát.

A lakásfelújítást tervezők számára a következő időszakban különösen fontos lehet az előzetes költségtervezés, a több kivitelezőtől bekért árajánlat és a munkák részletes műszaki tartalmának összehasonlítása. A felmérés alapján ugyanis nemcsak az árak változása, hanem az ajánlatok közötti különbség is meghatározó tényező lehet.

Miért halogatjuk a változást? – Vegyél részt kutatásunkban!

Legyen szó munkahelyváltásról, egy drága szolgáltatás lecseréléséről, egészségügyi vizsgálatról vagy egy régóta halogatott magánéleti döntésről, sokszor tudjuk, hogy ideje lenne lépni, mégis maradunk a megszokott helyzetben. De vajon mi tart vissza minket a változtatástól, és mi adja meg végül mégis a lökést? A Portfolio Csoport anonim olvasói felmérésében ezúttal ezt vizsgáljuk. Töltsd ki a legfeljebb 5 perces kérdőívünket, és mondd el, téged mi tart vissza a változástól!