Ők a magyar építkezések királyai: több mint félmillió forint a havi kezdőfizu, őket irigyli mindenki

Sétálva egy nagyvárosban szinte biztosan megakad mindenki szeme egy-egy toronydaru acélkarján, amely tökéletes precizitással emel és forgat hatalmas terheket a magasban. Kevesen gondolnak arra, hogy a fülkében – amely több tíz méteres magasságban van – egy ember ül és irányítja ezt a monstrumot. A toronydaru-kezelők munkájáról kevés szó esik, pedig az építőipar egyik legfontosabb szereplőiről van szó.

A szakma különlegessége nemcsak a fizikai körülményekben rejlik, hanem abban is, hogy nagyon jó térlátás szükséges hozzá, hiszen a darukezelőknek naponta több tonnányi terhet kell mozgatnia igen nagy pontossággal. Hogy mindez hogy néz ki a gyakorlatban, és milyen valójában egy átlagos munkanap a magasban, arról a Pénzcentrum egy tapasztalt építőipari ügyvezetőt kérdezett.

Gyakran dobják mélyvízbe a kezdőket

Toronydaru-kezelőként dolgozni csak megfelelő hatósági engedéllyel lehet. A szakmához hatósági bizonyítvány szükséges, azon belül pedig a 4311 gépcsoport kategóriában kell megszerezni a jogosultságot. A képzőhelyek közül több együttműködik építőipari cégekkel is, mivel vannak olyan emelőgépek, amelyek gyakorlására vagy vizsgáztatására a képzőintézményeknek nincs saját eszközük. Ilyenkor a tanulók külső helyszíneken szereznek gyakorlati tapasztalatot.

A toronydaru kezeléséhez ugyanakkor nincs szükség klasszikus értelemben vett jogosítványra, hiszen a gép nem közúti közlekedésre szolgál, mint például az autódaruk esetében. A munkához tehát kizárólag a megfelelő gépkezelői jogosultság kell, a tanfolyam elkezdéséhez pedig 8 általános és betöltött 18. életév szükséges.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezekkel a melókkal 2026-ban is degeszre keresheted magad Magyarországon: milliósak a fizuk, diploma sem kell hozzájuk

A diplomások továbbra is sokszor átlag felett keresnek, de a legmagasabb fizetések között ma már olyan szakmák is jelen vannak, amelyekhez nem szükséges a felsőfokú végzettség.

A képzés elvégzését követően a frissen végzett darukezelők azonnal munkába állhatnak. Koós Viktor, a Koós-Wéber Kft. ügyvezetője ugyanakkor úgy látja, a jelenlegi rendszer egyik problémája éppen az, hogy sokan minimális gyakorlati tapasztalattal kerülnek ki a piacra. Mint rámutatott, a szolgáltató cégeknek kell a saját igényeik szerint betanítaniuk az új munkavállalókat, így a tanulás sok esetben a gyakorlatban történik. Gyakran előfordul, hogy a kezdőket mélyvízbe dobják, és a szakmát részben saját hibáikból tanulva kell elsajátítaniuk.

Az, hogy mennyi idő után dolgozhat valaki önállóan, nagyban függ az adott ember képességeitől. Az ügyvezető szerint előfordul, hogy valaki már az első napokban beülhet egy kisebb kategóriájú daruba, de sok esetben tapasztalt gépkezelő mellett kell eltöltenie néhány napot vagy akár annál hosszabb időt is. „A rutinos kollégák viszonylag gyorsan meg tudják ítélni, hogy az új munkavállaló alkalmas-e a feladatra” – tette hozzá.

Nehezebb gépkezelőt találni, mint munkát a toronydarura

Karrierváltóknak vagy munkanélkülieknek jó hír lehet, hogy a szakmában jelenleg is túlkereslet tapasztalható, ezért a pályakezdők számára sem különösebben nehéz az elhelyezkedés. Koós Viktor megjegyezte, hogy most

nehezebb megfelelő gépkezelőt találni, mint munkát a toronydarura.

A munkaerőhiány fő okának azt nevezte meg, hogy az elmúlt időszakban elindított építőipari kivitelezések még nem futottak ki, így továbbra is sok daru dolgozik az építkezéseken.

A szakmára ugyanakkor jellemző a fluktuáció is. Ennek oka az ügyvezető szerint elsősorban az, hogy a toronydaruk hosszabb időszakokra kerülnek egy-egy projektre telepítésre, majd a bontás után akár hónapokig nem indul új munka a darun. A munkavállalók ilyenkor más cégekhez mennek dolgozni, ahol éppen folyamatban van telepítés vagy kivitelezés.

Természetesen itt is előfordul, hogy valaki teljesen elhagyja a pályát, de ez az ügyvezető szerint kevésbé gyakori. Akik mégis váltanak, azoknál általában az jelent problémát, hogy nehezen viselik az egy helyben ülést vagy a hosszú munkaidőt.

Térlátás és magasságtűrés nélkül nehéz boldogulni

A toronydaru-kezelés nem igényel speciális képességeket, ugyanakkor van néhány olyan tulajdonság, melyek szükségesek a munkavégzéshez. A legfontosabb ezek közül a jó térlátás, amelyet a szakember gyakorlatilag elengedhetetlennek nevezett.

Ha valakinek nincs térlátása, az biztos, hogy küszködni fog ebben a szakmában, és hamar rájön, hogy nem neki való

– jegyezte meg. Hozzátette, hogy bár a modernebb daruknál már kamerarendszerek segítik a munkát, a megfelelő térérzékelés továbbra is alapvető.

Emellett fontos a magasságtűrés is: aki tériszonyos, valószínűleg nem fog szívesen felmászni egy több tízméteres magasságban lévő darufülkébe. A stressztűrés szintén fontos lehet, bár az ügyvezető szerint ez inkább a megszokható része a munkának. Sokkal lényegesebb, hogy a dolgozó képes legyen hosszú időn keresztül egy helyben ülni és koncentrálni. Aki folyamatos mozgásra, pörgésre vágyik, az vélhetően hamar beleun a szakmába.

A munkához szükség van egészségügyi alkalmassági vizsgálatra is. A kritikusan magas vérnyomás, a hajlamosság a pánikbetegségre vagy más magas besorolású kockázati tényezők kizáró okok lehet, amiért már nem adja meg az üzemorvos az engedélyt, hiszen a gépkezelők magasban dolgoznak, ahol egy rosszullét különösen veszélyes lehet. Az üzemorvos a térlátást is vizsgálja, mert annak hiánya is balesetveszélyes lehet.

Kevés nő dolgozik a szakmában, de nem példa nélküli

Bár a toronydaru-kezelők többsége férfi, nők is dolgoznak a szakmában. Koós Viktor szerint ennek egyik oka, hogy a toronydaru-kezelés nem jár jelentős fizikai megterheléssel. Míg az autódaruk kezelőinek gyakran nehéz talpalóelemeket, láncokat kell mozgatniuk, addig a toronydaru-kezelő feladata alapvetően abból áll, hogy felmászik a fülkébe, majd rádión keresztül követi az utasításokat és kezeli a gépet.

A női dolgozók aránya ugyanakkor továbbra is nagyon alacsony, a szakértő becslése szerint legfeljebb 5 százalék körül lehet, és az elmúlt években sem érzékeltek jelentős növekedést ezen a téren.

Egy átlagos munkanap: reggel fel, este le

Mint azt az ügyvezető elmondta, a munkanap általában reggel 7 órakor kezdődik az építkezéseken, és napi 8–10 órán át tart. Egyes helyeken rövid megbeszélést tartanak a napi feladatokról, máshol a kezelő azonnal felmászik a daruba, elhelyezkedik és várja az utasításokat.

A toronydarukkal szinte mindent mozgatnak az építkezéseken: zsaluzáshoz szükséges elemeket, betonkübliket, építőanyagokat vagy akár komplett előregyártott szerkezeti elemeket.

A gépkezelők többsége a nap elején felmegy a fülkébe, majd csak a műszak végén jön le,

emiatt pedig az ételt és italt is magukkal viszik (nagyobb gépeknél még hűtő is lehet a fülkében). Előfordul, hogy kevésbé zsúfolt munkanapokon le tudnak jönni ebédelni, de sokan inkább ezt sem vállalják az ügyvezető elmondása szerint, mert azt mondják, hogy pont elég nekik egy nap kétszer megmászni azt a 30–40 méternyi létrát.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy hogy lehet bírni a 40 fokos kánikulában gyakorlatilag egy kalitkába zárva a munkát, de szerencsére a modernebb toronydaruk ma már jelentős technológiai fejlődésen mentek keresztül, így a korszerűbb fülkékben hűtő-fűtő klíma is található. Emellett az ügyvezető szerint ma már a gépkezelők is figyelik, milyen gépparkkal dolgozik egy adott cég, és sokan előnyben részesítik a modernebb darukat, sőt egyes beruházásoknál sokszor elvárás is a klimatizált fülke biztosítása.

A legkényesebb kérdésre is egyenes válasz érkezett: a mosdóhasználatot a legtöbben palackokkal oldják meg a műszak során, a nagyobb szükségleteket pedig jellemzően a munkakezdés előtt vagy után intézik.

Ritkák a balesetek

Koós Viktor megjegyezte, hogy bár ritkák a balesetek, a toronydaruk esetében a legtöbb ilyen eset a hibás teherkötözésből adódhat. Emellett az összefordulás lehet még probléma, ugyanakkor a modern daruknál több biztonsági rendszer is működik. Léteznek összefordulás elleni rendszerek, amelyek megakadályozzák, hogy a daruk egymás mozgásterébe kerüljenek, de már a telepítés is egy olyan organizációs terv alapján történik, hogy fizikailag ne tudjanak összeérni a daruk.

Ráadásul a munkavállalókat ki is képzik a különböző veszélyhelyzetek kezelésére, minden évben munkavédelmi oktatáson vesznek részt, amely külön kitér az emelőgépek kezelésével kapcsolatos veszélyhelyzetekre is.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy nagy szél esetén balesetveszélyesebb-e dolgozni a daruban, mire az ügyvezető elmondta, hogy a daruknak meghatározott szélterhelése van, ami egy európai szabvány.

Magát a munkát 10 m/s-os szélterhelés fölött fel kell függeszteni az emelőgép biztonsági szabályzatban foglaltak szerint

– vázolta fel az ügyvezető.

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy állandó rádiós kapcsolat van a darukezelő és a földön tartózkodó kollégája/kollégái között, így azonnal jelezni tudja, ha bármi gondja lenne. Az alapvető kommunikáció is elsősorban rádión keresztül zajlik, de bizonyos esetekben kézjeleket is használhatnak, amennyiben a látási viszonyok ezt lehetővé teszik.

Az AI kiválthatja a darukezelőket is?

Az ügyvezető úgy véli az emelőgépek közül talán éppen a toronydaruk azok, amelyek működését a legkönnyebb lehetne automatizálni. Ennek oka, hogy a gép fix helyen működik, előre meghatározott mozgástartományban dolgozik, és a feladatok jelentős része ismétlődő.

Példaként említette a németországi Bauma építőipari kiállítást, ahol már olyan rendszereket is bemutattak, amelyek képesek előre betanított mozgássorozatok automatikus végrehajtására, sőt a teher lengésének korrigálására is.

Bár ezek a fejlesztések egyelőre még nem váltják ki a gépkezelőket, és olyan fejlesztést még nem látott, ami kifejezetten erre irányulna, vagy ezzel kapcsolatban kézzelfogható eredményt mutatna fel, a szakember szerint hosszabb távon elkerülhetetlen lehet az AI megjelenése ezen a területen is.

Nettó 600 ezer forinttól indulnak a fizetések

A toronydaru-kezelők fizetése jelentősen függ attól, milyen kategóriájú gépen dolgoznak, ez pedig attól függ, hogy mennyi tapasztalatuk van, hiszen, mint azt az ügyvezető megjegyezte, egy rutintalan vagy egy ügyetlen gépkezelőt egy munkaadó nem fog feltenni egy 70 méter magas toronydarura.

A bérek jellemzően nettó 600–650 ezer forint körül indulnak, de a nagyobb daruk kezelői ennél jóval többet is kereshetnek.

A szakember szerint a darukezelő szakma a következő években is keresett maradhat, különösen akkor, ha valóban felpörögnek a lakásépítések Magyarországon. Úgy látja, a hiányszakmák hosszabb távon is jobb fizetéseket kínálnak, így a toronydaru-kezelői pálya továbbra is vonzó lehet azok számára, akik bírják a magasságot, a monotóniát és a felelősséget.