Ezzel a végzettséggel valóságos pokol most elhelyezkedni Magyarországon: szó szerint nincs erre szükségük a cégeknek

A KSH pénteken közölte a legfrissebb foglalkoztatási adatokat. Eszerint 2026 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 616 ezer főt tett ki, a munkanélküliek száma pedig 231 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma bár az előző hónaphoz képest valamelyest nőtt – akkor 4 millió 609 ezer fő volt –, de továbbra is rendkívül alacsony az elmúlt évekhez viszonyítva, ugyanis ilyen alacsony foglalkoztatottsági számot utoljára 2021 tavaszán láthattunk.

A munkanélküliség sem mutat szép képet: a növekvő tendencia jellemző már 2025 szeptembere óta, és a 2025. december–2026. februári időszakban is 22 ezer fővel haladta meg a munkanélküliek száma az egy évvel ezelőttit. Ugyanakkor az még súlyosabb, hogy ilyen magas, 4,9%-os munkanélküliségi ráta utoljára 2016 tavaszán volt.

A munkanélküliségi ráta alakulása 2015 és 2026 között Magyarországon

A munkakeresés időtartama az előző hónaphoz képes némileg csökkent, de még mindig átlagosan 11,9 hónapot vesz igénybe.

A közölt adatokkal kapcsolatban megkerestük Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatóját, aki kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg a szakmunkás pozíciókat lehet a leggyorsabban betölteni. Ezek közé tartozik többek közt a villanyszerelő, lakatos, gépbeállító, raktáros, targoncás, teherautó vezető vagy a buszvezető is. Ezt követik a betanított állások és a fehér galléros pozíciók. Mint azt a szakértő megjegyezte, a legnehezebben a középfokú végzettséggel rendelkező szellemi munkát végzők tudnak elhelyezkedni.

A Trenkwaldernél a teljes álláskeresési idő a bejelentkezéstől az elhelyezkedésig a szakmunkások esetében 4,3 hónap, az érettségizett fehér gallérosok esetében 9,3 hónap

– árulta el.

Nógrádi József kitért arra is, hogy egyes területeken, így a gyártócégeknél folyamatos az alkalmazottak létszámának csökkenése. Ide tartoznak többek között azok az autóipari cégek, amelyek a hagyományos hajtásláncú autókhoz szállítottak be. A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy közülük, akik jobban felkészültek az elektrifikációra, azok némileg jobb helyzetben vannak.

A munkaerőpiaci helyzet ráadásul erősen területi alapú is: míg a nagyvárosokban és az ipari központokban sokkal inkább vannak nyitott pozíciók, addig több vidéki térségben is jelentősen szűkültek a lehetőségek. A KSH adatai szerint 2025 negyedik negyedévében jellemzően a nyugati megyékben és Budapest térségében volt a legkisebb a munkanélküliségi ráta, míg a legmagasabb Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés vármegyében.

Mire számíthatnak az álláskeresők?

Arra a kérdésünkre, hogy mire számíthatnak az álláskeresők 2026 első felében Nógrádi József azt válaszolta, hogy ebben az időszakban azok vesznek fel munkavállalókat, akik egyrészt igyekeznek pótolni a fluktuálódó állományt, másrészt akik új beruházóként jelentek meg Magyarországon.

Vannak persze üdítő kivételek, akik csendben hoznak át például Németországból vagy más nyugat európai országokból Magyarországra a már itt lévő gyártásuk mellé újabb gyártási kapacitásokat. Ennek oka sok esetben az alacsonyabb gyártási költség, energiaár és munkaerő költség

– sorolta.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mikor várható ismét élénkülés a munkaerőpiacon. Nógrádi József szerint ez nagyban függ az áprilisi választásoktól is, hiszen, mint azt elmondta, a nyár végétől lehet látni, hogy az újonnan felálló kormányzat milyen gazdaságpolitikát követ majd, és sokan a választásoktól teszik függővé, miként lépnek a munkaerőpiacon.

„A jelenlegi kiváró álláspont miatt az év végére – a szükségessé váló pótlások miatt is – valamelyest mindenképpen felpöröghet a munkaerőpiac” – mutatott rá a szakértő.

A magyar munkaerőpiac egyelőre bizonytalan pályán mozog, és a kilátások erősen függenek a gazdasági környezettől, valamint a politikai helyzettől is. Egyes ágazatokban továbbra is munkaerőhiány tapasztalható, míg más területeken tartósan magas maradhat az álláskeresők száma. Ezzel párhuzamosan a technológiai átállás is beleszólhat a foglalkoztatási szerkezetbe, és az is lehetséges, hogy a vállalatok egy része a bizonytalan gazdasági környezet miatt óvatos marad a bővítésekkel, ami fékezheti a növekedést. A kilátások tehát rövid távon vegyesek: bár az év második felében élénkülés jöhet, az álláskeresőknek addig egy kiszámíthatatlanabb, lassabban mozgó munkaerőpiaccal kell számolniuk, ahol a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség egyre fontosabb lesz.