Vendégmunkások nélkül hamar térdre rogyna a hazai mezőgazdaság: mi lesz itt, ha életbe lép a Tisza szigorítása?

A Tisza-kormány 100 napos programjának ismertetésekor Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter atöbbi mellett azt is bejelentette, hogy a párt választási igéretének megfelelően június elsejétől felfüggesztik a vendégmunkások behozatalát, emellett szigorítják a foglalkoztatásuk jogi feltételeit. Hozzátette: ezzel párhuzamosan újragondolják a multinacionális vállalatok beruházásösztönzési és állami támogatási rendszerét.

A párt inkább a magyar társadalom jelenleg inaktív, munkaképes rétegeire támaszkodna - egyes becslések szerint ez a csoport 300 ezer és 400 ezer fő közé tehető, ebből nagyjából 210 ezer fő munkanélküli. 

Hány vendégmunkás dolgozik Magyarországon?

Hogy pontsabb képet kapjunk arról, hány főt is kellene kiváltani a hazai munkaerőpiacon, megnéztük a statisztikai hivatal legfrissebb adatait. A KSH 2025-ös adatai alapján a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók összetétele továbbra is erősen koncentrált néhány országra. A legnagyobb csoportot az ukránok adják 18,6 ezer fővel, őket követik a Fülöp-szigetekről érkezők (11 ezer fő), valamint a kínai (9600 fő) és vietnámi (8293 fő) munkavállalók. A régiós országok közül Szlovákia (7740 fő) és Románia (6963 fő) emelkedik ki, ami továbbra is jelzi a földrajzi közelség és az EU-n belüli munkaerő-áramlás jelentőségét.

Érdemes ugyanakkor megfigyelni az ázsiai országok súlyának növekedését: India, Törökország, Indonézia, valamint a Fülöp-szigetek és Vietnám együttesen már komoly munkaerő-bázist jelentenek. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaság egyre inkább támaszkodik távolabbi országokból érkező vendégmunkásokra, különösen az ipari és feldolgozóipari szektorokban. Kisebb, de nem elhanyagolható létszámban vannak jelen szerb, orosz, mongol vagy éppen thaiföldi dolgozók is.

Az „egyéb országok” kategória több mint 20,5 ezer főt tesz ki, ami azt mutatja, hogy a munkaerő-források diverzifikációja erősödik. Összességében a kép egy kettős függést jelez: egyrészt a szomszédos országokból érkező munkaerő továbbra is meghatározó, másrészt egyre nagyobb szerepet kapnak a harmadik országbeli, főként ázsiai vendégmunkások a hazai munkaerőhiány enyhítésében.

2024-hez képest a legnagyobb növekedést kínakból regisztrálták (+2653 fő), amit a Fülöp-szigetek (+1445 fő) és az „egyéb országok” kategória (+1001 fő) követ. Szintén számottevő a bővülés Indiából (+689 fő), valamint kisebb mértékben Thaiföldről és Törökországból.

Ezzel párhuzamosan több, korábban meghatározó forrásország esetében csökkenés figyelhető meg. A legnagyobb visszaesés az ukránoknál látszik (-1414 fő), de jelentősen mérséklődött a kirgiz (-552 fő), vietnámi (-428 fő) és román (-400 fő) jelenlét is. A mérséklődés mögött részben geopolitikai és gazdasági tényezők, részben a munkaerőpiaci kereslet átalakulása állhat.

Ezekben a szakmákban vannak a legtöbben

A KSH szerint külföldi állampolgárságú foglalkoztatottak legnagyobb számban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén dolgoznak (23 621 fő), szorosan mögötte a feldolgozóipar áll (21 320 fő). Jelentős még a jelenlét a kereskedelemben és gépjárműjavításban (12 586 fő), valamint a turizmushoz kötődő szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban (8173 fő). Ezek az ágazatok jellemzően munkaerő-igényesek, és gyakran támaszkodnak külföldi munkaerőre a kapacitáshiány enyhítése érdekében.

Közepes súlyú foglalkoztatónak számít a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (7557 fő), az építőipar (7481 fő), valamint a szállítás és raktározás (6671 fő). Az információ és kommunikáció ágazatban is számottevő a külföldiek jelenléte (5349 fő), ami arra utal, hogy a magasabb hozzáadott értékű, tudásintenzív területeken is növekvő szerepük van. Ezzel szemben az oktatás (2688 fő), a mezőgazdaság (2557 fő) és az egészségügy (1654 fő) esetében mérsékeltebb, de nem elhanyagolható a részvételük.

A lista végén főként kisebb létszámú, speciális vagy erősen szabályozott ágazatok állnak. Ilyen például a pénzügyi szektor (1136 fő), a művészet és szabadidő (983 fő), illetve különösen alacsony a külföldiek száma a közigazgatásban (197 fő), a vízgazdálkodásban (167 fő), az energiaszektorban (66 fő) és a bányászatban (36 fő). Ez jól mutatja, hogy a külföldi munkaerő elsősorban a versenyszféra, azon belül is a nagy élőmunka-igényű és ipari ágazatok működésében játszik kulcsszerepet Magyarországon.

A mezőgazdaságból nagyon hiányoznának

Ha valóban hosszabb időre felfüggesztik a vendégmunkások behozatalát, az fennakadásokat okozhat a magyar gazdaságban, főleg az olyan ágazatokban, ahol erőteljesen  támaszkodnak a harmadik országból érkezőkre.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője kérdésünkre arra hivta fel a figyelmet, hogy

a magyar agrártermelés régóta nem képes pusztán hazai, vagy uniós munkaerővel dolgozni.

A mezőgazdasági munka sok esetben kifejezetten nehéz, fizikailag megterhelő, különösen a szezonális idénymunkák esetében, amikor rövid idő alatt kell sokat teljesíteni.

Ezért az ilyen munkák nem vonzóak a hazai munkavállalóknak. Hasonló a helyzet az egész éves munkák esetében is: az állattenyésztésben az év minden szakában nehéz és folyamatos elköteleződést igénylő feladatok vannak. A mezőgazdaság ráadásul a legtöbb esetben nem képes versenyképes fizetést ajánlani a munkavállalóknak más szektorokkal - például a szolgáltatásokkal - szemben. Az idénymunkák esetében néha a kényszer hatására kialakulnak ugyan vonzó ajánlatok, ám ezekért cserébe kemény és precíz munkát várnak el, amelyet nem egy esetben a tűző napon kell végezni

- magyarázta a szakember. Hozzátette, mindezek miatt a külföldi munkaerő régóta jelen van a magyar agrártermelésben. Az uniós munkaerő számára a nyugati tagállamok vonzóbb alternatívát nyújtanak, ezért a szektor ezen a téren inkább a harmadik országok által kínált munkaerőre alapozhat.

Magyarországon a kézimunka-igényes növénytermesztésben, valamint az állattenyésztésben is érdemi létszámban dolgoznak külföldi vendégmunkások, jellemzően a Fülöp-szigetekről vagy Indiából érkezett dolgozók. Az agrárcégek tapasztalatai kedvezőek velük kapcsolatban - a beszámolóik szerint ezek az emberek szorgalmasan, elkötelezetten és precízen végzik a munkájukat, valamint esetükben a munkahelyi együttműködés is zökkenőmentesen alakul ki

- tette hozzá.

Máshol is bajban lennénk külföldiek nélkül

Szakértők szerint a feldolgozóiparban, logisztikában és építőiparban sem lehetne fedezni a munkaerőigényeket külföldiek nélkül. A vendégmunkások korlátozása rövid távon komoly működési zavarokat okozna ezekben az ágazatokban, ráadásul nemcsak létszám-, hanem szakképzettségi hiány is fennáll. A fentebb már említett, több százezres ezres tartalék csak kis része (kb. 8-10 százaléka) mozgósítható azonnal, a többség integrációja pedig időigényes és költséges. Külön célzott intézkedésekre lenne szükség többek között a kisgyermekesek, az idősebbek, a leszakadó térségekben élők és a megváltozott munkaképességűek esetében is.

Hosszabb távon a belső munkaerő-tartalék aktivizálása reális lehet, de ehhez jelentős állami beruházások, képzési programok és infrastrukturális fejlesztések kellenek. Emellett a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása is csak érdemi bérfelzárkózással képzelhető el. A legnagyobb kihívás így az, hogy a szükséges átalakításokat a szűkös költségvetési mozgástér mellett úgy hajtsák végre, hogy közben a gazdaság működőképessége se sérüljön.

Fogy a dolgozó magyar

A helyzetet az sem igazán könnyíti meg, hogy Magyarország demográfiai folyamatai tartósan a munkaerő-kínálat szűkülése irányába hatnak: a termékenységi ráta 1,3 körül alakul, messze elmarad a népességfenntartáshoz szükséges szinttől, miközben az öregedési index kiemelkedően magas. Ennek következtében már rövid távon is csökken a foglalkoztatottak száma, és a várakozások szerint 2030-ra több mint 5 százalékos visszaesés jöhet. Ez egyszerre jelent költségvetési bevételkiesést és növekvő kiadásokat, miközben a vállalatok egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal és bérnyomással szembesülnek.

Ebben a helyzetben a vendégmunkások szerepe felértékelődik, ugyanakkor a tervezett korlátozásuk érdemben rontaná a kilátásokat. Az elmúlt években a pozitív migrációs egyenleg – amely évente átlagosan mintegy 18 ezer fővel növelte a népességet – részben ellensúlyozta a természetes fogyást. Mivel a bevándorlás jelentős része vendégmunkásokhoz kötődik, számuk visszafogása tovább szűkítené a munkaerő-kínálatot, miközben a demográfiai trendek miatt ezt belföldi forrásból nem lehet pótolni.

A vendégmunkások tilalma vagy erős korlátozása így nemcsak a gazdasági növekedést fékezné, hanem a költségvetési egyensúlyt is rontaná: kevesebb járulék- és adóbevétel, valamint magasabb kiadások mellett kellene működni. Mivel a népességcsökkenés és az elöregedés rövid távon nem fordítható meg, a gazdaság alkalmazkodóképessége nagymértékben függ attól, hogy mennyire marad nyitott a külső munkaerő irányába.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.