Meglepő igazság derült ki a Tisza vagyonadóról és a KATA visszavezetéséről: csalódhat, aki pénzesőre vár

Dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere elmondta, hogy Európában több országban is emelkednek az adómértékek, a személyi jövedelem adó és az áfakulcsok is. Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont. A régión belül 6%-os volt a minimálbérek emelkedése, az átlagbérek pedig kevesebb mint 5 százalékkal emelkedtek. Magyarországon ezzel szemben 11 és 9 százalékos volt ez a növekedés.

A szakértő rámutatott, hogy a mainstream irányhoz képest Magyarország unortodox irányt képviselt eddig: a fogyasztás van sokkal inkább fókuszban van, a nyereségadóztatás kevésbé. A 9%-os tao-kulcs az unióban a legalacsonyabb, de a hitelintézetek különadója 2026-ban nagyon megemelkedett. A 27%-os általános áfakulccsal az ország világelsőnek számít, és a helyi iparűzési adó (hipa) is egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.

A régióban Magyarországon az egyik legmagasabb az szja

A bérek adóterhelése szempontjából a régió felső harmadában vagyunk, ami azt jelenti, hogy a bérköltség 41 százaléka megy a költségvetésbe. ”Ez magas effektív terhet jelent az alacsonyabb jövedelműekre” – emelte ki.

Dr. H. Nagy Dániel beszélt arról is, hogy a régió országainak mintegy felében (Magyarországon is) egykulcsos szja működik (8–22%), amit elsősorban a balkáni államok preferálnak. A legmagasabb egykulcsos szja-t alkalmazó országok közé tartozik Ukrajna és Észtország mellett Magyarország is. A progresszív adórendszert alkalmazó országoknál nagy a szórás, és a felső kulcs akár az 50%-ot is meghaladhatja.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) esetében a szakértő arra világított rá, hogy vannak olyan országok, ahol ezt kifejezetten alacsonyan tartják. Hozzátette, hogy egyes nemzeteknél inkább a munkáltatókra terhelik a nagyobb hányadát, és a munkavállalóra a kevesebbet, van ahol pedig fordítva működik.

Az átlagos bruttó minimálbérról szólva dr. H. Nagy Dániel megjegyezte, hogy a régióban ez 814 euró körül alakul, és a legtöbb országban 700 és 1300 euró között mozog. Ausztriában és Németországban a legmagasabb az összeg, de a régió egészében emelkedtek az elmúlt időszakban, Montenegróban például közel egyharmadával nőtt az összeg. A vásárlóerő paritással korrigált nettó bérek esetében ugyanakkor már árnyaltabb a kép. Észtországban például a nettó nominális bár több, mint Magyarországon, de a helyi árszínvonal miatt reálértékben a fizetések nem állnak olyan távol egymástól.

Vásárlóerő-paritással (PPP) korrigált nettó átlagbérek a versenyszférában 2024-ben. Forrás: Forvis Mazars

A vagyonadótól nem kell sokat várni

A Tisza-adóprogramjáról a szakértő elmondta, hogy érdemben a személyi jövedelemadó rendszerében nem történne változás, megmaradta az egykulcsos modell, ugyanakkor adójóváíráson keresztül a mediánbér alatt keresők plusz összeget kapnának. 

A kata visszaállításával kapcsolatban azt emelte ki, hogy annak egyszerűsége vonzó, és a gazdaságot is fehéríti, de szerinte aránytalanul kedvező, és nem lenne szerencsés ugyanúgy visszavezetni, mint ahogy volt. Dr. H. Nagy Dániel szerint a valódi kérdés az, hogy a vállalkozások közötti (b2b) ügyletek visszanyitásával a kata ismét adóelkerülési kiskapuvá válik-e.

A Tisza programjának legösszetettebb és legvitatottabb eleméről, a vagyonadóról a szakértő elmondta, hogy ezzel kapcsolatban sokkal több a kérdés, mint a válasz, hogy hogyan lehetne szabályozni, adminisztrálni, végrehajtani. Szerinte ez nagyon átgondolandó kérdés. Megjegyezte, hogy kevés olyan ország van, ahol ez működik, és nem véletlenül nem ebbe az irányba mentek el az országok. Rámutatott, hogy sokkal egyszerűbb a jövedelmet adóztatni, de onnantól, hogy a jövedelem vagyonban ölt testet, sokkal bonyolultabbá válik a kérdés. Hozzátette, hogy Norvégiában is működik ez a rendszer, de ott sem folyt be annyi bevétel, mint amennyire számítottak, mert külföldre viszik a pénzüket a vagyonos emberek.

„Ez nehéz kérdés, ráadásul ennek az adminisztrációja és ellenőrzése hatalmas erőforrásokat fog felemészteni. De a társadalom igazságérzete megkívánja ezt, még ha szimbolikus is lesz a befolyt összeg” – jegyezte meg a szakember, aki még azt is elmondta, hogy a közeljövőben nagy strukturális reformokra nem kell számítani.