A kormány ismét nyilvánossá teszi az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer.
Évekig sújtotta a hazai gyártókat a különadó, most egy uniós bírósági döntés nyomán végleg kivezetik.
A covid utáni aranykorhoz képest most sokkal nagyobb a használtlakás vásárlásra megítélt hitelek összege.
A nehézgépkezelő szakma iránti érdeklődés egyre nő, ami nem véletlen.
Székely Ádámot választották az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) új elnökévé a szervezet legutóbbi tisztújító küldöttgyűlésén.
Első ránézésre nem indult rosszul az év az építőiparban, de a számokat erősen torzítja egy óriásberuházás.
A burkoló szakma azon kevés területek közé tartozik, amelyeket a mesterséges intelligencia várhatóan még jó hosszú ideig nem tud kiváltani.
Ezek voltak a legfontosabb, legérdekesebb, na meg legolvasottabb hírek a Pénzcentrumon 2026-os év 20. hetében.
A tetőfedő anyagok forgalma 40 százalékkal ugrott meg egyetlen év alatt Magyarországon.
Az egy évvel korábbinál 3,9, az előző hónaphoz képest 0,5%-kal nagyobb volt az építőipari termelés volumene.
Akár napi 10 órát is ülhetnek több tíz méter magasan: így dolgoznak a toronydaru-kezelők Magyarországon.
A szakértő szerint a várakozásokkal ellentétben nem lankad, sőt minden rekordot megdöntött a lakosság lakáscélú hitelfelvételi kedve.
Az engedélyek száma 64%-kal ugrott meg, miközben a lakásépítések csak mérsékelten nőttek.
2026 elején sem indult újra az építőipar. A termelés csökkent, a vállalkozások száma tovább esett, és a kereslet sem erősödött.
Több mint 80 millióval olcsóbb lett a stadion, mint 2023-ban, pedig fejlesztési tervek is készültek hozzá.
Az ellátási láncban sincs még zavar, ugyanakkor 2022 megmutatta, hogy az ilyen zavarok több hónapos késéssel is jelentkezhetnek amint a megemelkedett energiaárak kifejtik a hatásukat.
A következő években így egyszerre jöhet átmeneti bizonytalanság és hosszabb távon egy kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb működés az építőiparban.
A megrendelések drasztikus hiányát elsősorban az okozta, hogy a korábbi kormány ötezer milliárd forintnyi állami beruházást fagyasztott be a 2023-as és 2024-es évben.
A magyar építőipar sorsa régóta nemcsak a piac, hanem az állam döntésein múlik – és ez most különösen igaz lehet.
Az építőipar mélyrepülése közepette egyre több cég küzd likviditási gondokkal, visszaeső megrendelésekkel és kiszámíthatatlan költségkörnyezetben próbál talpon maradni.
