Súlyos dolog derült ki az idős magyarok oltásairól: sokan nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat, ennek komoly következménye lehet

Az influenza továbbra is az egyik legjelentősebb szezonális fertőző betegség maradt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente körülbelül 1 milliárd ember fertőződik meg influenzával világszerte, ebből 3–5 millió eset válik súlyossá, és akár 290–650 ezer légúti haláleset is összefügghet a betegséggel.

A szervezet szerint az oltás a betegség elleni egyik leghatékonyabb közegészségügyi beavatkozásnak számít: nemcsak emberéleteket ment, hanem jelentős gazdasági és társadalmi károkat is megelőz. A fertőző betegségek elleni vakcinák világszerte drasztikusan csökkentették több súlyos betegség – például a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés vagy a kanyaró – előfordulását és halálozási rátáját. Az említett fertőző betegségek mellett szezonálisan ajánlják az infuelnza elleni oltás beadását is.

A veszélyeztetett csoportok közé elsősorban a 65 év felettiek, a krónikus betegek, a várandósok és a kisgyermekek tartoznak. Az ő esetükben az influenza nem egyszerű „náthaszerű betegség”, hanem a fertőzés életveszélyes szövődményekhez, tüdőgyulladáshoz vagy kórházi kezeléshez is vezethet.

Magyarország a sereghajtói között van az influenzaoltásokban

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint 2023-ban csak néhány ország érte el a WHO által kitűzött, 75 százalékos influenzaátoltottsági célt az egyik legveszélyeztetett korcsoportban, a 65 év felettiek körében. A legjobb eredményt Korea érte el 85 százalékkal, Mexikó 83 százalékkal, míg az Egyesült Királyság és Dánia egyaránt 78 százalékkal teljesítette a célkitűzést.

Ezzel szemben több országban, köztük Magyarországon, még a 20 százalékot sem érte el az idősek influenza elleni átoltottsága. A lista végén hazánk Lengyelország, Törökország, Szlovákia, Lettország, Szlovénia és Bulgária mellett áll.

Az OECD-országokban átlagosan egyébként nőtt az influenza elleni oltási hajlandóság, a 65 év felettiek körében az átoltottság pedig 2019-es 46 százalékról 2024-re 51 százalékra emelkedett. Ez azonban még mindig elmarad a 2021-es 55 százalékos csúcstól, amelyet részben a koronavírus-járvány alatti fokozott egészségügyi tudatosság és a Covid- és influenzaoltások együttes beadása támogatott. Magyarországon azonban romlott a helyzet és az elmúlt években több mint 5 százalékpontos visszaesést mértek az influenza elleni átoltottságban az idősek körében.

Olyan volt az idei influenzajárvány, mint 20-25 éve

Az átoltottságnak azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján komoly szerepe lehetne a súlyos esetek visszaszorításában, főleg annak tekintetében, hogy a 2025-2026-os téli influenzaszezon súlyosan alakult Magyarországon. A leginkább érintett időszakban, 2026 ötödik hetében közel 78 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, miközben az akut légúti fertőzések száma megközelítette a 287 ezret – derül ki az NNGYK adataiból. Szakértők szerint a járvány intenzitása a klasszikus, 20–25 évvel ezelőtti nagy influenzajárványokat idézte. 

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja igazgatója korábban arról beszélt, hogy több tényező együtt vezetett a fertőzések számának emelkedéséhez. Ezek közé tartozik a védekezési hajlandóság csökkenése, illetve az úgynevezett immunadósság kialakulása (az elmúlt években sok fogékony ember halmozódott fel a populációban), valamint az influenzavírusok folyamatos változása is. A szakember szerint különösen veszélyeztetettek az idősek és a krónikus betegek, náluk az influenza súlyos szövődményeket okozhat.

A helyzetet az is nehezíti, hogy Magyarországon továbbra is alacsony a bizalom mind a védőoltásokkal, mind a maszkviseléssel kapcsolatban. Ez leginkább a Covid-járvány után kezdett erősödni.

A szakértők szerint az influenzajárványok terjedésében kulcsszerepet játszanak a gyermekközösségek is. Az óvodákban és iskolákban kialakuló helyi járványok jelentősen gyorsítják a vírus terjedését, ezért a gyermekek oltása nemcsak egyéni, hanem közösségi szempontból is kiemelten fontos lenne.

Az utolsó infuenzaszezonban is látható volt, hogy az idősek mellett különösen érintettek voltak a gyermekek: az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók közel fele 14 év alatti volt, a legrosszabb helyzet pedig a 3–5 éves és a 6–14 éves korosztályban alakult ki.

Van olyan oltás, amiben Magyarország a legjobbak között van

Miközben az influenza elleni oltási hajlandóság rendkívül alacsony Magyarországon, több más, egyébként hazánkban kötelező védőoltás esetében kifejezetten jó eredményeket mutat az ország más államokhoz képest.

A diftéria, pertusszis (szamárköhögés) és tetanusz elleni oltásoknál Magyarországon gyakorlatilag teljes, 100 százalékos az átoltottság, míg a kanyaró elleni oltottság 99 százalékos. Ez nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredmény: az Európai Unióban mindössze négy ország éri el a kanyaró esetében a 95 százalékos átoltottsági küszöböt.

A nemzetközi szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy önmagában a magas országos átoltottság egyik betegségnél sem elég, ha bizonyos régiókban vagy társadalmi csoportokban alacsonyabb a vakcinák elfogadottsága. Az oltási programok sikeréhez nemcsak a hozzáférés biztosítása szükséges, hanem az is, hogy erősödjön a lakosság bizalma a védőoltások biztonságosságában és hatékonyságában.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.