Fordulat a magyar munkaerőpiacon: megtört a sokéves tendencia, ők lettek a bérrendezések igazi nyertesei

A Trenkwalder HR-szolgáltató friss elemzése szerint a fizikai és betanított dolgozók átlagos bruttó órabére 6,2 százalékkal nőtt az első negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ez jelentős lassulást mutat a korábbi 9,1 százalékos ütemhez viszonyítva. Mivel az infláció jelentősen mérséklődött, ez a szám még így is 4 százalék feletti reálbér-növekedést jelent. A munkavállalók többsége ennek ellenére elégedetlen, hiszen az elmúlt években ennél jóval magasabb bérfejlesztésekhez szoktak.

A helyzet akkor válik igazán érdekessé, ha ezeket az adatokat összevetjük az RSM Hungary felmérésével. Az adatokból kiderül, hogy a 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó bérrel rendelkezők fizetése ugyanebben az időszakban átlagosan 8,9 százalékkal emelkedett. A magasabb jövedelműek bére tehát 2,7 százalékponttal nagyobb mértékben nőtt, mint a fizikai dolgozóké.- jelentette a Telex.

Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai igazgatója szerint egészen a koronavírus-járvány előtti időkig kell visszamennünk, ha hasonló jelenséget akarunk látni. A munkaerőhiány miatt az elmúlt években szinte törvényszerű volt, hogy a fizikai dolgozók bére arányaiban jobban nőtt. Ezt a folyamatot erősítették a jelentős minimálbér-emelések is. Ezek az emelések alulról tolták felfelé a fizetéseket, hogy a cégek elkerüljék a bértorlódást és az ebből fakadó bérfeszültséget. Idén azonban hiába nőtt 11 százalékkal a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, a magasabb bérszintek mégis nagyobb mértékben emelkedtek.

Trendfordulóról azonban még korai beszélni, mivel a változás mögött több egyszeri hatás is meghúzódik. Pentz Edina, az RSM Hungary üzletágvezetője rámutatott, hogy a magas inflációs évekkel ellentétben a cégek ma már nem korrigálják év közben a fizetéseket. Ehelyett a munkáltatók visszatértek a hagyományos, egyszeri, év eleji bérrendezés gyakorlatához.

Jelentős tényező az is, hogy a vállalatok idén elkezdték a felkészülést a küszöbönálló uniós bérátláthatósági irányelvre. A cégek rendezik a bérsávokat, és igyekeznek felszámolni az azonos munkakörben dolgozók közötti indokolatlan, például a nemekből fakadó bérkülönbségeket. Mivel a fizikai munkavállalóknál a bérezés eddig is egységesebb volt, a kiigazítások leginkább a magasabb jövedelmi kategóriákat érintik. Emellett egyes vállalatok a leépítésekből felszabaduló bértömeget arra használják fel, hogy a megmaradt, kulcsfontosságú munkatársak fizetését megemeljék.

Az arányok a közeljövőben ismét változhatnak a kormányzati beavatkozások hatására. A hivatalba lépő új kabinet választási ígéretei között szerepel a minimálbér személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra történő csökkentése, valamint a mediánbér alatt keresők adóterheinek mérséklése. Ezek a tervezett intézkedések abba az irányba hatnak, hogy nettó értékben ismét az alacsonyabb jövedelműek bére emelkedjen dinamikusabban.