Nesze neked szieszta: kiderült, a magyarok pihennek a legtöbbet hétvégén Európában

Az Európai Unióban 2025-ben a 15–64 éves foglalkoztatottak 21,3 százaléka dolgozott rendszeresen hétvégén – derül ki az Eurostat friss statisztikájából. Bár elsőre nem tűnik magasnak ez az arány, az országok között óriási különbségek látszanak: míg egyes dél-európai államokban szinte minden harmadik dolgozó hétvégén is munkába áll, addig például Magyarország az EU egyik legalacsonyabb hétvégi munkavégzési arányát produkálta.

A magyar alkalmazottak mindössze 6,2 százaléka dolgozik rendszeresen szombaton vagy vasárnap, vagyis a dolgozók 93,8 százalékának a hétvége továbbra is valódi pihenőidő marad. Ennél alacsonyabb arányt csak Litvánia (3%) és Lengyelország (4,2%) ért el az Európai Unióban.

A görögök hétvégén sem állnak meg

A lista másik végén Görögország található, ahol az alkalmazottak 31,5 százaléka dolgozik rendszeresen hétvégén is. A görögöket szorosan követi Ciprus (31,3%) és Málta is (29,2%). Az uniós átlag nagyjából 18,5 százalék, ez azonban még 2020-as adat, 27 ország részvételével készült.

Nem véletlen, hogy éppen ezek az országok állnak az élen: gazdaságukban kiemelt szerepet játszik a turizmus, a vendéglátás és a szolgáltatási szektor, amelyek működéséhez elengedhetetlen, hogy a munkavállalók hétvégén is dolgozzanak. Az éttermek, szállodák, üzletek és szabadidős szolgáltatások éppen akkor pörögnek a legjobban, amikor mások pihennek.

Magyarország gazdasági szerkezete ezzel szemben inkább az iparra, a feldolgozóiparra és a hagyományos hétköznapi munkarendre épül, emiatt pedig a hétvégi munkavégzés jóval kevésbé általános, különösen az alkalmazotti szférában.

A szakértők szerint fontos, hogy az alacsony hétvégi munkavégzési arányt ne értelmezzük félre. Ez nem a kisebb munkaterhelés vagy alacsonyabb produktivitás jele, hanem elsősorban annak következménye, hogy bizonyos országokban kisebb súlya van azoknak az ágazatoknak, ahol természetes a hétvégi nyitvatartás és munkavégzés.

Az úgynevezett „work-life balance”, vagyis a munka és a magánélet egyensúlya emiatt Magyarországon az alkalmazotti körben kedvezőbb képet mutat, mint számos nyugat- vagy dél-európai országban. Sok dolgozó számára a szombat és a vasárnap továbbra is kiszámítható pihenőnap.

A vállalkozók már egészen más helyzetben vannak

A kedvező magyar (és európai) adatok azonban elsősorban az alkalmazottakra vonatkoznak. A vállalkozók, saját magukat foglalkoztatók esetében már sokkal kevésbé beszélhetünk szabad hétvégéről. Míg az EU-ban az alkalmazottaknak átlagosan 18,5 százaléka dolgozik hétvégén, addig az alkalmazott nélküli foglalkoztatók esetében ez az arány 35,9 százalék, a saját alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozóknál pedig 45,8 százalék.

A különbség jól mutatja, hogy a hétvégi pihenés sok esetben az alkalmazotti státuszhoz kapcsolódó munkajogi védelem eredménye. A vállalkozók, freelancerek és családi vállalkozásokban dolgozók számára a hétvége gyakran ugyanolyan munkanap, mint a hétköznapok.

Érdekesség, hogy Magyarország még ebben az összevetésben is a lista végén áll, hazánkban a vállalkozók, önfoglalkoztatók mindössze 9,9 százaléka dolgozik rendszeresen hétvégén, míg Szlovákiában 15 százalék, Lengyelországban pedig 15,1 százalék. A legtöbb vállalkozó Görögországban dolgozik hétvégén is (75%), őket Belgium (65,9%) és Franciaország (61%) követi.

Ezekben a munkákban szinte soha nincs hétvége

Az Eurostat foglalkozási bontása alapján messze a szolgáltatási és értékesítési szektorban dolgozók érintettek leginkább a hétvégi munkavégzésben, ebben a kategóriában a munkavállalók 47,6 százaléka dolgozik rendszeresen hétvégén.

Hasonlóan magas az arány a mezőgazdasági, erdészeti és halászati dolgozók körében is, ahol 47,2 százalék a hétvégi munkavégzés aránya. Az egyszerű, alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknál ez az arány 25,7 százalék. Ezzel szemben az irodai, adminisztratív vagy klasszikus szellemi munkát végzőknél jóval ritkább a hétvégi munkarend.

Az Eurostat adatai az EU munkaerő-felméréséből (EU-LFS) származnak, amely jelenleg 33 országot fed le: a 27 uniós tagállam mellett Izland, Norvégia, Svájc, valamint a tagjelölt Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Törökország is részt vesz benne. A kutatás során negyedévente több mint 1,7 millió interjút készítenek, mintegy 100 különböző munkaerőpiaci mutatóról.