Súlyos hibát vétenek az amerikai hatóságok a hantavírus miatt: kísértetiesen hasonlít a helyzet a legrosszabb időszakokra

Az MV Hondius luxushajón kitört Andes hantavírus-fertőzés kapcsán az amerikai vezetők a kezdetektől fogva igyekeztek eloszlatni a félelmeket. Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy "kézben tartják a helyzetet". Donald Trump elnök pedig arra emlékeztetett, hogy a vírus régóta ismert, ráadásul nehezebben is terjed. Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyaránt alacsonynak minősítette a lakosságot fenyegető közegészségügyi kockázatot.

A szakértők egy része azonban úgy véli, hogy a hatósági kommunikáció túlságosan magabiztos és pontatlan. Vasárnap este az egészségügyi tárca közleménye szerint a hajóról visszatért tizennyolc utas egyike "enyhén PCR-pozitív" eredményt produkált az Andes-vírustörzsre. Ez a megfogalmazás azonnali kritikát váltott ki. Jeremy Faust, a bostoni Brigham and Women's Hospital sürgősségi orvosa egyenesen idiótának nevezte azt, aki ezt a kifejezést használta. Kiemelte: aki pozitív, az fertőzött. A CDC később tisztázta, hogy a betegnek két tesztje volt, egy pozitív és egy negatív. Bár hozzátették, hogy további vizsgálatok szükségesek a végleges diagnózishoz, a kommunikáció hitelességén már esett a csorba.

Hasonlóan bírálták a WHO korai nyilatkozatait is. Ezekben a szervezet a hajón bevezetett járványügyi intézkedések hatékonyságát hangsúlyozta. David Berger ausztrál orvos, aki korábban ugyanennél a hajótársaságnál dolgozott hajóorvosként, egy fontos dologra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az Andes-vírus lappangási ideje akár hat-nyolc hét is lehet. Így néhány nap elteltével még lehetetlen megítélni bármilyen intézkedés eredményességét. Berger szerint ez az indokolatlan "nyugalomkeltés" ugyanolyan káros lehet, mint a pánikkeltés.

A hatóságok ismételten hangsúlyozzák, hogy a hantavírus jellemzően rágcsálók ürülékén keresztül terjed. Az emberről emberre történő átvitel kizárólag az Andes-vírustörzs esetében fordul elő, és ott is csak szoros, tartós kontaktus révén. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint az emberek közötti fertőzés eddig intim partnerekre, családtagokra és az ápolószemélyzetre korlátozódott. Ugyanakkor a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent, egy 2018-as argentínai járványt vizsgáló tanulmány másra is rámutatott. Dokumentáltak ugyanis olyan eseteket, amikor egy rövid, futólagos érintkezés, például egy születésnapi zsúron váltott néhány szó is elegendő volt a fertőzéshez. Ezt támasztja alá Stephen Kornfeld is, az MV Hondius fedélzetén átmenetileg dolgozó hajóorvos. Ő megerősítette, hogy egyes utasok kizárólag a közösségi terekben, például az étkezőben vagy az előadóteremben érintkeztek a fertőzöttekkel.

Peter Sandman, a válságkommunikáció egyik úttörője szerint a hatóságoknak minden megnyugtató üzenethez hozzá kellene fűzniük a következő mondatot: "Nem tudunk annyit a hantavírusról, amennyit szeretnénk." Sandman úgy véli, a járványügyi sajtótájékoztatókat rögtön azzal kellene kezdeni, hogy elismerik a Covid-párhuzamot és elfogadják a lakossági szkepticizmust. Ezt követően kellene csak ismertetniük a döntéshozatali folyamatokat, valamint a legrosszabb forgatókönyveket. Joseph Allen, a Harvard Egyetem kutatója arra figyelmeztetett, hogy ha a vírus terjedéséről téves képet festenek, az a karanténintézkedések fellazulásához és a járvány elhúzódásához vezethet.

A szakértők abban egyetértenek, hogy ez a járvány szinte biztosan nem válik a Covidhoz hasonló globális egészségügyi vészhelyzetté. A vírus hosszú lappangási ideje ugyanis éppen a járványügyi beavatkozást könnyíti meg, szemben az influenza vagy a koronavírus rövid inkubációs idejével. Traci Hong, a Bostoni Egyetem médiakutatója szerint azonban az igazi kihívás nem egyetlen közlemény megírása. Sokkal nehezebb elfogadtatni a közvéleménnyel azt a tényt, hogy a tudomány nem jelent abszolút bizonyosságot. Ahogy fogalmazott: "El kell fogadnunk, hogy amit ma tudunk, az holnapra megváltozhat."