Vége a titkolózásnak a hazai munkahelyeken: ez a döntés mindent megváltoztat, de van egy bökkenő

Az EY és a Trenkwalder közlése szerint a jogszabály előkészítése már a végső szakaszban jár. A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a tervezetet, és lezárta a szakmai egyeztetéseket a piaci szereplőkkel.

Dr. Piskóti Adrienn, az EY Law Magyarország senior menedzsere szerint az új kormány is elkötelezett lesz az egyenlő bérezés mellett. Ugyanakkor a kormányváltás további módosításokat hozhat, ami késlelteti a bevezetést. Ilyen lehet például egy új hatóság felállítása az egyenlő bánásmód ellenőrzésére.

Nem egyedi a csúszás. Több uniós tagállam már jelezte, hogy csak 2027 elejétől vezeti be a szabályokat. Magyarország célja az lehet, hogy az esetleges kötelezettségszegési eljárás még a korai szakaszban lezáruljon, így elkerülhetőek legyenek a pénzügyi szankciók. A tervezet nem tér el érdemben az uniós irányelvtől. A szükséges információk már most rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a cégek elkezdjék az átállást.

A cégeknek már most fel kell készülniük

A szakértők szerint nem érdemes kivárni a jogszabályt. Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai igazgatója úgy látja, az átlátható bérezés csökkenti a fluktuációt és növeli a dolgozói elkötelezettséget.

A kötelező jelentéstétel lépcsőzetesen indul. Először a 250 fő feletti cégeknek kell majd adatot szolgáltatniuk 2027-ben, a 2026-os adatok alapján.

Addig is több területen érdemes lépni:

• objektív bérstruktúra kialakítása
• a bérkülönbségek felmérése és kezelése
• felkészülés az adatszolgáltatásra
• fizetési sávok feltüntetése az álláshirdetésekben.

Az 5 százaléknál nagyobb bérkülönbségeket indokolni kell majd. Ha ez nem lehetséges, korrekciós tervet kell készíteni.

A szabályok hiánya nem jelenti azt, hogy nincs hatása az irányelvnek. A munkavállalók egyelőre nem érvényesíthetik közvetlenül az új jogokat, de a bíróságok már most figyelembe veszik az uniós célokat.

Ez azt jelenti, hogy a jogvitákban előtérbe kerülhet a béregyenlőség és az átláthatóság. Az úgynevezett irányelvkonform értelmezés miatt a hazai jogszabályokat az uniós elvekhez igazítva alkalmazzák.