Önként veri be a szeget a koporsójába temérdek magyar: már nem csak az idősekre, de a fiatalokra is vadászik a gyilkos kór

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint a vastagbélrák továbbra is az első három leggyakoribb daganatos megbetegedés között szerepel a tagországokban, pedig ez az egyik legjobban megelőzhető daganatos betegség. Az esetszámok az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedtek, részben a népesség elöregedése miatt: 2000 óta a férfiaknál 21 százalékkal, a nőknél 15 százalékkal nőtt a diagnosztizált esetek száma, ami tartós nyomást helyez az egészségügyi rendszerekre.

Különösen aggasztó statisztika, hogy a betegség már nemcsak az idősebb korosztályt érinti. Az adatok szerint a fiatalok körében a vastagbélrákos diagnózisok száma csaknem 25 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedekben. Bár az abszolút esetszám továbbra is alacsonyabb, mint az idősebb korcsoportokban, a 15–49 évesek körében egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg. A nők esetében 2000 és 2022 között a 34 OECD-ország közül 30-ban nőtt az előfordulás aránya. Ausztráliában, Koreában, Új-Zélandon, Törökországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 100 ezer nőre vetítve már 3,5 vagy annál több esetet regisztráltak.

A fiatal férfiaknál szintén romló tendencia látszik: 28 országban nőtt az előfordulás, átlagosan 23 százalékkal. A legmeredekebb emelkedést Finnországban, Új-Zélandon, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Államokban figyelték meg. A szakértők szerint ebben az életmódbeli tényezők, például az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, az elhízás, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás mellett az is szerepet játszhat, hogy a fiatalabbaknál sokszor később merül fel a daganat gyanúja.

A szűrési hajlandóság Magyarországon a legrosszabb

Bár az életkorral standardizált halálozási arányok csökkennek, ami a szűrőprogramok és a kezelések fejlődését mutatja, a részvételi arány továbbra is sok országban meglepően alacsony. Az OECD adatai szerint 2023-ban a jogosultak kevesebb mint fele, mindössze 48 százaléka vett részt vastagbélrákszűrésen. Az országok között ráadásul óriási különbségek láthatók.

A 34 OECD-ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a részvételi arány, mindössze 9 százalék, miközben Finnországban a jogosultak 74 százaléka vett részt a szűréseken. Az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Hollandiában is a lakosság több mint kétharmada elmegy a vizsgálatokra. A jelentés szerint azokban az országokban működnek a legeredményesebben a programok, ahol a szűrés szervezetten, automatikus behívással történik, és ahol nagy hangsúlyt fektetnek a lakossági tájékoztatásra is.

A nemek közötti különbségek is látványosak az adatokban. Koreát kivéve minden olyan országban, ahol rendelkezésre álltak nemek szerinti adatok, a nők nagyobb arányban vettek részt a szűrővizsgálatokon, mint a férfiak. Az OECD-országokban átlagosan 6 százalékpontos különbséget mértek a nemek között, míg Észtországban, Norvégiában és Szlovéniában a különbség meghaladta a 10 százalékpontot is.

A jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolai végzettség szintén erősen befolyásolja a szűrési hajlandóságot. Az alacsonyabb végzettségűek körében átlagosan 9 százalékponttal kisebb a részvételi arány, mint a diplomásoknál. Egyes országokban, például Dániában ez a különbség meghaladja a 20 százalékpontot is. Az OECD szerint ebben szerepet játszik a daganatos betegségek kockázatának alacsonyabb szintű ismerete, a hozzáférési nehézségek, valamint az egészségügyi rendszerben való nehezebb eligazodás is.

Egy korábbi cikkünkben magánklinikák is megerősítették: a nők jóval tudatosabban járnak szűrővizsgálatokra, míg a férfiak sokszor csak akkor kérnek időpontot, ha már konkrét panaszaik vannak – vagy ha partnerük foglal nekik vizsgálatot. Azok a szűrések szorulnak leginkább háttérbe, amelyekkel kapcsolatban sok a tévhit, illetve amelyeket a páciensek kellemetlennek vagy fájdalmasnak gondolnak. Ilyen lehet például a gyomor- és béltükrözés, valamint a nőgyógyászati és urológiai vizsgálatok is. Pedig a szakemberek szerint minden időben felfedezett, majd tudatosan kezelt és követett elváltozás drámaian javítja a túlélési esélyeket, és jelentősen növeli az egészségben eltöltött életévek számát is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliónyi magyar retteg ettől a vizsgálattól: pedig két tankolás árából elkerülhető lenne a tragédia

A Hetifókuszban ezen a héten az egészségmegőrzés, a rendszeres szűrővizsgálatok és a magyarok szűrési szokásainak témáját járjuk körül.

A sürgősségi diagnózis sokszor már túl késő: életet menthet a szűrés

Az OECD szerint éppen ezért a korai felismerés kulcsfontosságú lenne, hiszen a vastagbélrákot ideális esetben szűrővizsgálatokkal vagy a korai tünetek felismerésével diagnosztizálják. Sok beteg azonban csak akkor fordul orvoshoz, amikor már erős fájdalmak, vérzés vagy bélelzáródás jelentkezik, ami sürgősségi ellátást tesz szükségessé. A sürgősségi esetek aránya országonként jelentősen eltér: Luxemburgban 13 százalék, Belgiumban már 38 százalék azoknak a betegeknek az aránya, akik csak súlyos állapotban kerülnek kórházba.

Kitértek arra is, hogy a tagországokban a betegeknek átlagosan csak 52 százaléka kap kezelést a diagnózist követő 30 napon belül. A jelentés szerint a COVID–19-járvány több országban is rontotta az ellátás gyorsaságát, és visszavetette a szűrések számát is.

A műtéti statisztikák szintén figyelmeztetőek. A sürgősségi beavatkozások jóval kockázatosabbak: a 30 napon belüli halálozási arány akár ötször magasabb lehet, mint a tervezett műtétek esetében. Egyes országokban a sürgősségi műtéteken áteső betegek több mint tizede meghal a beavatkozást követő egy hónapon belül. A szakértők szerint mindez jól mutatja, hogy a rendszeres szűrés és a korai diagnózis nemcsak a túlélési esélyeket javítja, hanem sok esetben a súlyos, életveszélyes állapotok kialakulását is megelőzheti.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.