Jöhet a sírig tartó munka Magyarországon: erről biztos nem szóltak az időseknek

Az alacsony születésszámok és a növekvő várható élettartam miatt az Európai Unió lakossága rohamosan idősödik. Ma már minden ötödik uniós polgár 65 év feletti, sőt, az Unió szintjén jelenleg kevesebb a 14 év alatti gyermek, mint az időskorú. Bár az arányok tagállamonként változnak, a kontinens lakosságának medián életkora már megközelíti a 45 évet. A fiatal bevándorlóknak köszönhetően például Luxemburg, Málta és Svédország társadalma valamivel lassabban öregszik.

A demográfiai változások egyre nagyobb terhet rónak az aktív korúakra. Míg jelenleg átlagosan három munkavállalóra jut egy eltartott nyugdíjas, a becslések szerint 2050-re ez a demográfiai függőségi ráta kettő az egyhez arányra fog romlani.

A gazdaság és az ellátórendszerek fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen, hogy az emberek minél tovább a munkaerőpiacon maradjanak. Ehhez azonban nem elegendő pusztán az egyéni szándék. A vállalatok részéről is szükség van a rugalmas foglalkoztatási formák, például a részmunkaidő kialakítására, valamint a folyamatos képzések biztosítására. Sokan ugyanis a nyugdíjkorhatár elérése után már nem heti negyven órában szeretnének dolgozni.

A fokozódó munkaerőhiány miatt az uniós tagállamok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tapasztaltabb korosztály megtartására. Az 55–64 évesek foglalkoztatási rátája másfél évtized alatt 44 százalékról 66 százalék fölé emelkedett. A skandináv és a nyugat-európai országok élen járnak az idősebbek aktívan tartásában, míg a dél-európai államok egy része jelentős lemaradásban van. Eközben kitolódott a tényleges nyugdíjba vonulási kor is: az uniós polgárok átlagosan 61 éves koruk felett lépnek ki a munkaerőpiacról. Érdekesség, hogy míg számos kelet- és dél-európai országban a nyugdíjasok többnyire anyagi kényszerből dolgoznak tovább, addig Nyugat-Európában, valamint Magyarországon is a legtöbben azért maradnak aktívak, mert szeretik a hivatásukat.

A hazai munkaerőpiacon rendkívül pozitív folyamatok indultak el. Magyarország uniós szinten is az egyik legnagyobb növekedést érte el, miután az 55–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 33,6 százalékról 72 százalék fölé ugrott. A statisztikák alapján az 55–59 évesek körében még kiemelkedően magas, 84 százalékos az aktivitási ráta. A 60. életév betöltése után azonban ez a mutató drasztikusan csökken. A nőknél a munkaerőpiactól való elszakadás hamarabb megkezdődik a férfiakhoz képest. Ez a tendencia részben a Nők 40 kedvezményes nyugdíjlehetőségnek tudható be.

A munkáltatóknak már csak azért is érdemes hosszú távon számolniuk az idősebb generációval, mert képzettségi mutatóik kifejezetten jók. Az 55–64 éves hazai munkavállalók negyede felsőfokú végzettségű, ami megegyezik az uniós átlaggal. Ezen belül a nők körében különösen magas a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Az 55 év feletti munkavállalók kiszorulása a munkaerőpiacról több fronton is rontaná Magyarország versenyképességét. A vállalatok jól képzett, jelentős tapasztalattal bíró szakembereket veszítenének el, akiket a szűkülő fiatal generációkból egyre nehezebb pótolni. Emellett a munka világában való aktív részvétel bizonyítottan javítja az idősek életminőségét és jóllétét. Ez a folyamat végső soron az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre nehezedő demográfiai nyomást is enyhíti.