Fájdalmas igazságot közölt a munkaügyi szakértő: ezért rokkannak bele a dolgozók a mindennapokba

Egy német munkaügyi szakértő úgy véli, hogy a "new work" mozgalom félig-meddig kudarcot vallott. A rugalmasság és a távmunka ugyan megvalósult, de az íróasztalhoz kötöttséget csupán a képernyőhöz láncolás váltotta fel. Ennek következtében a munkaidő sosem ér véget igazán.

A "workation", vagyis a nyaralással egybekötött munkavégzés sem oldja meg a határok elmosódásának problémáját. Hiába ül valaki a medence partján, ha a gondolatai folyamatosan a naptár, a hívások és a céges üzenetek körül forognak.

Az igazi gondot az jelenti, amit a szakértő "metamunkának", vagyis a munkáról szóló munkának nevez. A nap nagy részét megbeszélések, üzenetváltások és adminisztratív feladatok töltik ki, miközben az érdemi, alkotó tevékenységre alig marad idő. Ennek következtében az emberek a nap végén kimerülten állnak fel a géptől anélkül, hogy bármit is ténylegesen befejeztek volna. Hiányzik a befejezettség élménye, és az az érzés, hogy valami kézzelfoghatót hoztak létre.

A kreativitás szempontjából ez a jelenség különösen káros. Albers a kreativitáskutatásokra hivatkozva kifejti, hogy az alkotó folyamat egyik kulcsfázisa az inkubáció, vagyis a gondolatok érlelődése és szabad áramlása. Ez a szakasz a folyamatos túlterheltség miatt egyszerűen kiszorul a mindennapokból. A stresszes tudásmunkásnak nincs ideje hagyni, hogy a gondolatai elkalandozzanak, márpedig e nélkül ritkán születnek valódi, innovatív ötletek.

A szakember egy érdekes pszichológiai jelenségre is felhívja a figyelmet: az emberek ösztönösen hajlamosak újabb elemeket hozzáadni a rendszerekhez ahelyett, hogy elvennének belőlük. Kísérletek igazolják, hogy a legtöbben akkor is túlbonyolítják a feladatokat, ha a kézenfekvő megoldás az egyszerűsítés lenne. A munkahelyeken ez úgy mutatkozik meg, hogy a naptárak egyre jobban telítődnek. Ez különösen a hibrid munkavégzés elterjedése óta jellemző, hiszen a felszabaduló időablakokat azonnal újabb megbeszélésekkel töltik be.

A mesterséges intelligenciában (MI) Albers alapvetően lehetőséget lát. Úgy véli, a technológia kiválóan alkalmas az adminisztratív feladatok automatizálására, az információk rendszerezésére és a jobb döntéshozatal támogatására. Ugyanakkor figyelmeztet az úgynevezett "AI slop", vagyis a középszerű, gépiesen generált tartalomzaj elburjánzásának veszélyére. Hangsúlyozza, hogy az emberi tapasztalat és szakértelem fontossága a jövőben sem csökken, hiszen az MI által nyújtott eredményeket is folyamatosan értékelni és irányítani kell.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási tévúton jár rengeteg magyar munkavállaló: sokkal többet dolgoznak észrevétlenül, garantált a kiégés?

A mesterséges intelligencia forradalmával újra megjelentek azok a hangok, amelyek a hagyományos „kilenctől ötig” tartó munkanap eltűnését vizionálják.

A jövő munkavilágáról szólva Albers a projektalapú, rugalmasabb munkaszervezés mellett érvel. Egy ilyen rendszerben a szakemberek csak egy-egy adott feladatra állnak össze, majd a munka elvégzése után továbblépnek.

Ez a modell leginkább a filmforgatások vagy a sportcsapatok működéséhez hasonlítható. A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban azonban szkeptikus. A kutatások ugyanis rávilágítanak, hogy az emberek többsége abból meríti a személyes elégedettségét, hogy egy közösség hasznos részeként alkot és dolgozik.