Kuncog a krajcár: lassan nemhogy a román, de a bolgár bérek is többet érnek, mint a magyar fizetés

Romániában az elmúlt négy évben a vásárlóerő-paritáson mért jövedelemadatok alapján leginkább a román társadalom felső osztálya jutott előre, de a közepes jövedelműek helyzete is jelentősen javult, és a közelmúltban már csak a legszegényebb ötöd maradt változatlanul az uniós rangsor legvégén.(Ez nem azt jelenti, hogy nekik ne javulhatott volna a jövedelmi helyzetük, csak azt, hogy ez nem hozott előrelépést európai uniós összevetésben.) A helyi árszínvonaltól eltekintve, vagyis a jövedelmeket euróban számítva még inkább szembetűnő, hogy az eleve magasabb keresetek nőttek olyan mértékben, ami már európai összevetésben is számottevő életszínvonal-javulást eredményezett.

A bolgárok életszínvonala korábban alig érdekelt valakit Magyarországon, de a román előzés óta már velük kell versengenünk, ha nem akarunk mi lenni – bizonyos mutatók szerint – a legszegényebb uniós ország - írja a lap. Bulgária szintén megelőzte a nyáron Magyarországot a háztartási fogyasztás vásárlóerő-paritáson mért szintjét tekintve, amiben szerepe volt a sokáig uniós rekorder magyar inflációnak. A vásárlóerő-paritáson mért jövedelmeket tekintve mindenesetre a bolgár társadalom jobban kereső fele is érdemben előre tudott lépni az uniós rangsorban 2020 és 2023 között, a leggazdagabbak pedig már az évtized eleje óta a legjobban élő európaiak közé tartoznak. Ugyanakkor az euróban számított jövedelemadatok szerint már csak a bolgár társadalom felső harmada élvezhette a relatív helyzetének javulását az uniós jövedelmi rangsorban.

Magyarországon ugyanezen időszakban csak egy sokkal szűkebb, a társadalom felső 15 százalékát kitevő réteg jutott valamelyest előre, míg a szerényebb keresetűek zömmel valamivel lejjebb csúsztak az uniós rangsorban. A Bulgária, Magyarország és Románia jövedelmi századait jellemző vásárlóerő-paritásos adatok alapján jól látszik, hogy a magyar társadalmi rétegek előnye már csak a szerényebb körülmények között élő 45 százalékot nézve áll fenn, míg a társadalmak gazdagabb 55 százaléka Romániában és Bulgáriában van kedvezőbb helyzetben.

Az euróban, vagyis a helyi árszínvonaltól függetlenül számolt jövedelemadatok alapján azonban még döntően előrébb találhatók a magyar társadalmi rétegek az uniós jövedelmi rangsorban Románia és Bulgária azonos csoportjaihoz képest - írja a lap. Összegezve: Romániában és Bulgáriában az életszínvonal javulása látványos ütemben zajlott az elmúlt néhány évben is, ám Magyarországhoz viszonyítva egyelőre még csak az árkülönbségek figyelembe vétele mellett látszik igazán a két ország előzése. A felzárkózás üteme azonban meglehetősen gyors, aminek köszönhetően mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek - írták.

Még tart a Pénzcentrum boldogságkutatása

A boldogság nem csupán egyéni érdek, hanem társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Számos kutatás igazolja, hogy a boldogabb emberek egészségesebbek, produktívabbak és hosszabb életet élnek. Emellett a boldogság mértéke egy ország jólétének és fejlettségének is fontos mutatója lehet. A boldogságindexek alapján pedig különféle kormányzati és társadalmi programok fejleszthetők, amelyek a lakosság életminőségének javítását célozzák.

Ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, mennyire boldogok a magyarok, szükségünk van a Te véleményedre is. Kérjük, töltsd ki online kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen feltérképezzük, milyen tényezők járulnak hozzá a boldogságunkhoz! A felmérés anonim és csupán néhány percet vesz igénybe. A kutatás eredményeiről pedig hamarosan egy átfogó elemzés keretében számolunk be.