Döbbenetes, de igaz: vásárlóerő-paritáson számolva egy bécsi Lidl-eladó gyakorlatilag annyit keres, mint egy budapesti dolgozó.
A reálkeresetek 3,5%-os növekedése árnyaltabb képet fest: bár a statisztikák javulást jeleznek, a vásárlóerő emelkedése továbbra is mérsékelt.
Romlott a magyar lakosság fizetőképessége az előző negyedévhez képest, miközben Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik a vásárlóerőhöz viszonyított fogyasztás alapján.
Mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek.
Bár a Black Friday már nem olyan vonzó a vásárlók számára, mint régebben, az idei forgalom így is elérheti a 150-160 milliárd forintot.
Az átlagos kereskedelmi vásárlóerő Európában 6 517 euró fejenként, azonban a 25 vizsgált európai ország között jelentős különbségek vannak.
Megnéztük milyen munkára keresnek magyar munkaerőt Svájcban, majd összevetettük a munkakörben kapható kinti béreket a magyar hirdetések bérajánlataival.
„Románia megelőzte Magyarországot” – számolt be saját Tiktok-videójában Pogátsa Zoltán közgazdász a legfrissebb Eurostat-adatokról.
Akár kedvenc márkájukat is készek elhagyni a vásárlók, ha fizetniük kell a rendelt termék visszaküldéséért.
Az emelkedő rezsiárak és az infláció merőben befolyásolják az idei év végi költéseket, így van ez a közelgő Black Friday esetében is.
Románia már csak két hellyel van mögöttünk az EU-ban az egy főre eső GDP-alapú vásárlóerőben.
Miközben a munkaórák száma magas Magyarországon, addig az érte járó fizetés igencsak alacsony az EU-ban.
Magyarországon az egy főre számított vásárlóerő 7416 euró.
És ez a magyarnak még sokkal többe is kerül.
Sokkal többet engedhetünk meg magunknak.
Kis híján a legutolsó helyen állunk.
Hiába az év eleji emelés.
