Íme, a spórolós magyarok nagy kedvence: így készül a krumplilángos, olaj sem kell hozzá

A hagyományos magyar gasztronómia messze túlmutat a gulyáslevesen és a pörköltön: az igazán eredeti, népies ételek, amelyeket őseink a takarékosság jegyében készítettek, sokszor még csak nem is tartalmaztak húst. A legegyszerűbb magyar ételek egyike a krumplilángos, amit sokan hajlamosak összetéveszteni a krumplis lángossal, ami egy merőben más jellegű, megjelenésű étel. Nézzük, mi a különbség, melyiket hogyan szokás készíteni!

A népies magyar konyha jellegzetességei

Nagyszüleink, dédszüleink idejében, kiváltképp a paraszti világban a hétköznapokban nagyon egyszerű, olcsó és laktató ételeket készítettek. Rengeteg magyar család élt úgy, hogy vagy szinte teljesen nélkülözte a húst, vagy ha hozzá is jutott, húsételt tipikusan hétvégén vagy ünnepnapokon tálaltak, éppen ezért az egyszerű ételek zöme vagy nem tartalmazott húst, vagy zsír, szalonna, kolbász formájában került bele a receptbe.

A húsnál jelentősen olcsóbb tojás, liszt, burgonya, hüvelyesek, tészták, illetve az idényzöldségek és gyümölcsök azonban bőséges mennyiségben rendelkezésükre álltak, így a legtöbb ételt ezekből az egyszerű, laktató alapanyagokból készítették. Hogy néhány példával illusztráljuk, mit ettek régen a magyarok, érdemes visszatekintenünk a cicege, más néven tócsni, a laktató nyárlőrinci tutajos vagy például a retro magyar tészták receptjére, ha pedig az egyszerű ételek édes verzióit szeretnénk kipróbálni, ne feledkezzünk meg a burgonyaalapú tésztából készített nudliról, szilvás gombócról, barátfüléről sem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kóstoltad már a barátfülét? Így készítették nagymamáink az eredeti lekváros derelyét

Gyermekkorunk ikonikus édessége a barátfüle, ami lekváros derelyeként is ismert: sokan, sokféleképpen készítik, ám van, ami nem változik: ezek a házi lekvár és a pirított morzsa.

Krumplilángos vagy krumplis lángos? Közel sem mindegy!

A krumplilángos kapcsán felmerülő nagy dilemmák közé tartozik, hogy mégis hogyan nevezik ezt az ételt – „krumplilángosnak” vagy „krumplis lángosnak hívjuk”? A két megnevezést ne használjuk szinonimaként, ugyanis két teljesen más ízű és megjelenésű ételről van szó! A krumplis lángos a klasszikus balatoni lángos főtt burgonyával feltuningolt verziója: a főtt, pépesített burgonyát a lángos kelt tésztájában dolgozzák el, majd olajban sütik ki, végül hagyományos lángos feltétekkel kínálják. A lángosok tésztájába kerülhet ezen felül kefir, joghurt, tejföl is.

Ezzel szemben a krumplilángos – sokan laska néven ismerik – inkább egy lepénykenyér-jellegű étel, amihez alapvetően nem szokás mást használni, mint lisztet és főtt krumplit, illetve egy kevés sót az ízesítéséhez. Míg a hagyományos lángost kézzel formázzák, addig a krumplilángos kelesztetlen tésztáját lisztezett deszkán nyújtják vékonyra, ezt követően a sütése száraz serpenyőben történik (a receptúra vidékenként eltérhet, így van, ahol zsírt is használnak hozzá). A kész étel a legtöbb embert egy vastag, laktató, krumplis, sós ízvilágú palacsintára emlékezteti.

A krumplilángos – bár egy olyan ételről van szó, amelyet számos országrészben ismernek -, alapvetően Kelet- és Északkelet-Magyarország jellegzetes étele: közkedvelt fogásnak számít a Hajdúságban, Borsodban, a Nyírségben és a palóc vidékeken is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felejtsd el a hagyományos lángost: így készül a rongyos lapótya, mind a tíz ujjad megnyalod utána

Ha te is nagy lángosrajongó vagy, itt az ideje, hogy kipróbáld ezt a hagyományos, népi verziót: könnyen összedobhatod a rongyos lapótyát, ráadásul édesen és sósan is mennyei.

Kruplilángos

Recept: Krumplilángos

A krumplilángos elkészítéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő burgonyatípust válasszunk. A krumplipüréalapú ételekhez sütni való, azaz „C” típusú burgonyát szokás használni, amit sokan „szétfövő” burgonyának is neveznek, ugyanis ez a típus teljesen máshogy viselkedik olajban sütés vagy főzés hatására. A sütni való burgonyából kiváló tepsis- vagy olajban sült hasábburgonyát készíthetünk, azonban nem alkalmas krumplileves vagy például paprikás krumpli készítésére, ugyanis – hosszas hőkezelés hatására – mállani kezd. Ez a tulajdonsága azonban tökéletesen alkalmassá teszi a pürékészítésre, ugyanis a pürénk nem marad darabos, sokkal könnyebben elérhető vele a homogén állag, ami a krumplialapú tészták készítéséhez is szükséges – ilyen tészta a krumplilángos tésztája is.

Hozzávalók

• 1 kg burgonya („C” típus)
• kb. 350 g liszt
• 1 ek só (ha sósan készítjük)
• feltétek ízlés szerint

A krumplilángos tésztája

A krumplilángos készítése

1. Ahogy a fentiekben már elárultuk, rendkívül egyszerű ételről van szó, amihez először meg kell főznünk a burgonyát enyhén sós vízben, héjában (nagyjából 30 perc a krumplik méretétől függően). Ha könnyen beleszalad a villa a krumplikba, öntsük le róluk a vizet, majd még melegében – óvatosan, nehogy megégessük magunkat! – hámozzuk meg.
2. A héjatlan krumplit törjük át krumplinyomón, hagyjuk langyosra hűlni, majd adjunk hozzá nagyjából 300-350 gramm (a krumpli nedvességtartalmától függően lehet 400 gramm is) lisztet, és egy evőkanál sót (ha sósan készítjük), majd gyúrjuk homogén, jól formázható tésztává. A megfelelő állagú tészta nem ragacsos!
3. A masszából formázzunk vastag rudat, majd egy éles kés segítségével szeleteljük ujjnyi vastag, tenyérnyi méretű korongokra. Ezeket lisztezett deszkán nyújtsuk vékonyra, majd forró serpenyőben süssük meg őket, oldalanként 1-2 perc alatt. A kész lángosokat nyugodtan halmozzuk egymás tetejére, ahogy a palacsinta esetében szokás.

A krumplilángos sütése

Hogy ízlett a krumplilángos?

A krumplilángos túlzás nélkül a világ legegyszerűbb ételei közé tartozik, amit bárki könnyen és gyorsan elkészíthet, azonban a bevásárláskor mindig tartsuk észben, hogy a C típusú burgonyát kell előnyben részesíteni. A krumplilángos és a hozzá hasonló ételek esetében a burgonya víztartalmától függ, hogy mennyi lisztet fog a massza felvenni – elképzelhető, hogy a megadott mennyiségnél kevesebbre, vagy éppen többre lehet szükség. Mindig alkalmazkodjunk a burgonya egyedi adottságaihoz!

A kellemesen sültes ízű, puha és laktató krumplilángost hagyományosan fokhagymás olajjal vagy zsírral megkenve fogyasztották, azonban gyakran fokhagymás tejföllel is megkenik. A nudlihoz hasonlóan egy olyan ételről van szó, amit sósan és édesen is lehet fogyasztani (utóbbi esetben ne tegyünk ilyen sok sót a tésztába, csak egy csipetet) – ha az édes ízek mellett tesszük le a voksunkat, nyugodtan kenjük meg bármilyen lekvárral.

Fotók: Tóth Viktória