Hatalmas sörkataszrófa rázta meg Magyarországot 2025-ben: most látszik csak igazán, mekkora a baj

A magyar sörpiac 2025-ben érezhetően visszaesett: kevesebb sör fogyott, óvatosabbak lettek a vásárlók, és a korábbi évek lendülete megtört. A volumencsökkenés azonban nem minden szereplőt érintett azonos módon: mást látnak a nagyüzemi sörfőzdék, és máshogy élték meg az évet a craft/kisüzemi főzdék.

Körképünkben hazai sörgyártókat kérdeztünk arról, hogyan zárták 2025-öt, melyek voltak a legnagyobb nehézségek, és mire számítanak 2026-ban egy átalakuló, árérzékenyebb piacon.

Sörfogyasztás Magyarországon 2025-ben

Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója szerint 2025-ben jelentősen visszaesett a hazai sörfogyasztás. Az öt legnagyobb magyar sörgyártó adatai alapján a november végéig mért belföldi kiszállítások mintegy 10 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakától, ami a Covid-időszakban tapasztalt visszaeséssel összemérhető csökkenésnek számít.

A legnagyobb esést a drágább, különleges sörök szegmensében mérték: ebben a kategóriában mintegy 20 százalékkal esett vissza a forgalom. Ezzel szemben a hazai gyártású prémiumsörök jóval stabilabbnak bizonyultak, ennél a termékkörnél mindössze 5 százalékos csökkenést regisztráltak. A különbség hátterében leginkább az import elmaradása áll: a behozatal visszaesése gyakorlatilag megegyezik a speciális, magasabb árú sörök forgalomcsökkenésével, ami arra utal, hogy ezek a termékek jellemzően külföldről érkeztek a magyar piacra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drasztikusan csökken a sörfogyasztás: mi történik a világban?

A sörértékesítés 2025 első félévében az előző év azonos időszakához képest 6,3 százalékkal csökkent.

Kántor Sándor szerint a hazai prémium sörök kedvezőbb teljesítményét ráadásul az exportadatok is magyarázzák. Ezeknél a termékeknél a magas minőség olyan versenyelőnyt jelent, amelyet a piac belföldön és külföldön egyaránt elismer: a kereslet nem esett vissza a teljes piacot jellemző mértékben

Mi a helyzet a kisüzemi sörfőzdéknél?

A craft, illetve kisüzemi sörfőzdék szerint 2025-ben érezhetően visszafogottabbá vált a kereslet, miközben a fogyasztói döntések tudatosabb irányba tolódtak el. A MONYO szerint a vásárlók árérzékenyebbek lettek, csökkent az impulzusvásárlások száma, és egyre inkább a jól ismert, „biztos” termékek felé fordulnak. Az újdonságok iránti érdeklődés nem tűnt el, de elsősorban egy szűkebb, kifejezetten a craft sörök iránt elkötelezett közönség körében maradt meg.

A HopTop Brewery tapasztalatai alapján a visszaesés nem elsősorban mennyiségi, hanem szemléletbeli változást jelez. A főzde szerint az alkoholfogyasztás általános csökkenése 2025-ben is folytatódott, különösen a fiatalabb generációknál. A Z generáció körében egyre erősebb a mértékletesség, az élményalapú fogyasztás, valamint az alacsonyabb alkoholtartalmú vagy alkoholmentes sörök iránti érdeklődés. Kevesebb sör fogy, de a vásárlók jobban megbecsülik a minőséget, az egyediséget és a mögöttes tartalmat: a kereslet inkább értékben és tudatos választásban jelenik meg.

A HopTop szerint fontos látni azt is, hogy a craft sör eleve nem tömegtermék: urbánus, kulturális jelenség, szűkebb célközönséggel. Egy kisüzemi, limitált főzet nem ugyanazt a kategóriát képviseli, mint egy nagy áruházláncban kapható olcsó sör, sem minőségben, sem élményben. A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy a craft szegmens hosszabb távon értékben növekedhet, miközben megmarad prémium, tudatos piacnak. Ugyanakkor a piaci környezet rendkívül szűk lett: az árérzékenység extrém módon nőtt, a költségek magas szinten ragadtak, és több kis, lokális főzde kényszerült bezárásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kvíz: Te tudod mi az a folyékony kenyér? Teszteld, mennyire vagy sörszakértő!

A Sör Világnapját minden év augusztus első péntekén ünneplik. Koccintással tisztelegünk a sörfőző mesterek, és természetesen a kiváló sörök előtt. Te, mit tudsz a sörök világáról?

A Rizmajer Sörfőzde szerint 2025-ben a vásárlók számát sikerült megtartaniuk, ugyanakkor az egy vásárlásra jutó költés csökkent. A saját bolthálózatban is mérsékelt visszaesést tapasztaltak, az év eleji áremelés pedig elfedte a bevételcsökkenést, miközben az értékesített volumen kisebb lett.

A Szent András Sörfőzde ennél borúsabb képet lát: gyengécske keresletet tapasztaltak, miközben folyamatosan zárnak be vendéglátóhelyek és kisebb boltok. A forgalom szinten tartásához egyre intenzívebb értékesítési munka szükséges, és erős nyomás nehezedik az árakra is. A fogyasztók egyre kevésbé hajlandók felárat fizetni pusztán azért, mert egy sör craft, ugyanakkor a webshopos értékesítés forgalma emelkedő pályán van - közölte a főzde a Pénzcentrummal.

Mik voltak a legnagyobb nehézségek 2025-ben?

A nagyüzemi sörfőzdék szerint 2025-ben a kereslet csökkenése mellett a vendéglátás visszaesése jelentette a legnagyobb kihívást. Míg 2019-ben a magyar sörgyártás teljes forgalmának mintegy 30 százaléka kötődött a vendéglátáshoz, addig ez az arány 2025-re már a 20 százalékot sem érte el. Ráadásul nemcsak az arány, hanem a teljes piac volumene is csökkent: a vendéglátásban mintegy 850 ezer hektoliterrel, vagyis körülbelül 166 millió korsóval kevesebb sört csapoltak, mint korábban.

A kisüzemi főzdék számára a piac további szűkülése és a fizetőképes kereslet eltűnése okozta a legnagyobb fejtörést. A MONYO szerint 2025-ben két markáns kihívással szembesültek: egyrészt a craft sörök piaca tovább szűkült, miközben a fogyasztók egyre tudatosabban fordulnak az alacsonyabb alkoholtartalmú, illetve alkoholmentes italok felé. Ez a trend termékportfólió- és pozicionálási alkalmazkodásra kényszeríti a főzdéket. A másik komoly probléma a fizetőképes kereslet felkutatása volt, amelynek gyengülését a kocsmák és a kiskereskedelmi láncok irányából is érzik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csúnyán földbe állt a magyar sörforradalom: sör van, pénz nincs, rengeteg főzde veszteséges

A legnagyobb hazai kisüzemi sörfőzdék többsége 2024-ben növelni tudta nettó árbevételét, ám a profitabilitás terén messze nem ilyen pozitív a kép.

A HopTop Brewery esetében továbbra is a költségoldali bizonytalanság jelentette a legnagyobb kihívást. Bár az elmúlt évek extrém áremelkedései mérséklődtek, a piac nem tért vissza a korábbi, kiszámíthatóbb szintre. A legnagyobb nyomás az alapanyagárak, különösen a gyümölcsök drasztikus drágulása, a tartósan magas csomagolóanyag-költségek, a kisebb volumeneknél különösen érzékeny logisztika, valamint a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek felől érkezett. Mindez hatékonyabb, tudatosabb gyártási és értékesítési tervezést kényszerített ki.

A Rizmajer Sörfőzde rangsorolva látja a problémákat: a legnagyobb gondot a munkaerő megtartása jelenti, ezt követi a logisztika, ahol a csomagküldő szolgáltatók által diktált elvárások nehezítik az egyre igényesebb vásárlói elvárások teljesítését. Emellett továbbra is kihívást jelent az energiaárak alakulása (bár a kedvezőbb szerződések és a napelemek enyhítik a terheket), az alapanyagok euróban is emelkedő ára, valamint az inflációval együtt növekvő adóteher.

A Szent András szerint a gyenge kereslet miatt az árakat csak korlátozottan lehet emelni, miközben a költségoldalon több tényező is nőtt. A bérek, az inflációkövető jövedéki adó, valamint az EPR-díj újabb terheket jelentenek. Különösen érzékeny pont a gyümölcsalapanyagok drágulása: a főzde szerint a legfontosabb gyümölcssűrítményük ára az elmúlt két évben a háromszorosára emelkedett - közölték a Pénzcentrummal.

Mennyire tud nyereséges lenni a sörbiznisz 2025-ben?

A nagyüzemi sörgyártók szerint az elmúlt években tapasztalt minőségi irányváltás összességében javította a szektor profitabilitását, azonban a nyereségesség továbbra is erősen forgalomfüggő. Éppen ezért 2025-ben, a jelentős volumen-visszaesés mellett nem volt reális elvárás a profitabilitás érdemi javulása: a csökkenő kereslet érdemben visszafogta a jövedelmezőségi mutatókat.

A kisüzemi szektorban 2025 inkább a konszolidáció és a költségfegyelem éve volt. A MONYO szerint a nyereségesség továbbra sem magától értetődő a craft sörfőzésben: az idei év feszes, óvatos gazdálkodást, tudatos költségcsökkentést és szigorú minőségbiztosítási fegyelmet igényelt.

A HopTop Brewery esetében 2025 nem a látványos növekedésről, hanem a stabilizációról és a tudatos építkezésről szólt. Az új gyár működésének összeállása és az új technológiák mindennapi használata határozta meg az évet, miközben a fókusz a korábbi költségsokkok után a fenntartható működésre és a hosszú távon is tartható árrések visszaépítésére került. A főzde szerint a nyereségesség ma már nem pusztán mennyiségi kérdés, hanem portfólió- és értékesítési csatornamix-függő: azok maradhatnak eredményesek, akik képesek egyensúlyt tartani a prémium főzetek és a szélesebb közönség számára elérhető termékek között, miközben fegyelmezett költséggazdálkodást folytatnak.

A Rizmajer Sörfőzde 2024-ben és 2025-ben is nyereségesen működött, ugyanakkor több fejlesztést elhalasztottak: a profitot felújításokra és jövőbeni beruházásokra tartalékolják. A főzde szerint a malátaárak az európai piacon a jobb árpatermés miatt stagnáltak, miközben a komló beszerzése drágult, a segéd- és csomagolóanyagok költségei emelkedtek, az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek pedig jelentősen nőttek.

A Szent András 2025-öt enyhén növekvő árbevétellel és várhatóan mérsékelt nyereséggel zárja. A korábbi évek nehézségeihez képest az idei eredmények stabilizálódást jeleznek mind volumen, mind jövedelmezőség szempontjából - közölték.

Mit hoz 2026 sörfronton?

A nagyüzemi sörgyártók szerint 2026-ban a költségek emelkedése elkerülhetetlenül napirenden tartja az áremelések kérdését. A gyártási költségek növekedése mellett különösen fontos tényező a visszaváltási rendszerhez kapcsolódó szolgáltatási díjak emelkedése: a MoHu felé fizetendő díjak 2025. október 1-jétől, érdemben már a 2026-os évre hatva nőnek. Az aludoboz esetében ez 6,5 százalékos, az üvegpalacknál pedig 9,3 százalékos emelkedést jelent. Emellett január 1-jétől az infláció mértékével nő a jövedéki adó is, amely egy átlagos alkoholtartalmú, fél literes doboz sör esetében már több mint 40 forintot tesz ki a termelői árban.

Ehhez társulnak a növekvő bérköltségek, az energiaköltségek, valamint a logisztikai és egyéb szolgáltatások drágulása. A szövetség szerint az egyes szereplők költségszerkezete eltérő, ezért az áremelések pontos mértéke előre nem becsülhető meg, de azok szükségszerűen tükrözni fogják ezeket a tényezőket. Ugyanakkor pozitív fejleményként emelik ki, hogy a hazai lager sörök minősége világszínvonalúvá vált: ennek eredményeként az export az idei első 11 hónapban a tavalyi kivitel 164 százalékára nőtt. A gyártók szerint a magyar fogyasztók körében is ez a terméktípus maradhat az első számú választás, miközben az alkoholmentes sörök további térnyerésére számítanak.

A kisüzemi főzdék ennél jóval óvatosabban fogalmaznak. A MONYO szerint 2026 elején biztosan nem terveznek áremelést, és ha később mégis szükségessé válik, annak indokoltnak és arányosnak kell lennie, a minőség rovására semmiképp sem mehet.

A HopTop Brewery nem számít drasztikus drágulásra, ugyanakkor egyes termékeknél elképzelhető áremelés, elsősorban az alapanyagköltségek alakulásától függően. A főzde szerint a széles portfólió mozgásteret ad: az akciók és kedvezmények célja továbbra is az, hogy minél szélesebb közönség ismerkedjen meg a minőségi kisüzemi sörökkel és az azok mögött álló szemlélettel.

A Rizmajer Sörfőzde 2026-ban számol áremeléssel, ugyanakkor ezt az inflációt nem meghaladó mértékben, és időben eltolva, a sörszezon kezdetéhez igazítva tervezik megvalósítani.

A Szent András Sörfőzde szerint az áremelés elkerülhetetlen: 2025-ben az értékesítésük több mint felét adó termékeknél egyáltalán nem emeltek árat, ám két egymást követő év nulla áremelése már nem tartható. 2026-ban így mindenképp lesz korrekció, elsősorban a tovább emelkedő jövedéki adó és a bérnyomás miatt, ugyanakkor a gyenge keresleti viszonyok miatt ez visszafogott marad. A főzde inkább a termelés optimalizálásával igyekszik megőrizni a pénzügyi egyensúlyt.