Itt a legújabb gazdasági prognózis: fontos változás jöhet az árakban és az ingatlantámogatásokban

A Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint 2027-ben 2,5 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság növekedése, az infláció pedig 2,6–2,7 százalékra mérséklődhet. Az idei évre a korábban várt 2 százalék helyett már csak 1,8 százalékos GDP-bővülést jelez előre a gazdaságkutató.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2026 első felében 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés. Az ipar és a szolgáltatások teljesítménye javult, az építőipar és a mezőgazdaság azonban továbbra is visszafogja a bővülést.

A munkaerőpiacon a munkanélküliségi ráta idén 4,7 százalék körül alakulhat. Eközben a nettó reálkeresetek emelkedése meghaladta a fogyasztás növekedését, a háztartások megtakarításai pedig 2026-ban bővültek.

Beruházási fordulatra lenne szükség

A gazdaság egyik gyenge pontja továbbra is a beruházások alakulása. A beruházási volumen évek óta csökken, és a 2021-es szinthez képest már jelentős visszaesés látható. Az uniós források beérkezése ugyanakkor már az utolsó negyedévben javíthatja a kilátásokat.

A külkereskedelemben szintén vegyes a kép. Az import erőteljesen nőtt, miközben az export visszaesett, bár az utóbbi hónapokban már látszottak a kilábalás jelei. A tartós növekedéshez ezért a belső fogyasztás mellett a beruházások és az export teljesítményének javulására is szükség lenne.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója teljesíthetőnek nevezte a 2027-es költségvetési tervet. A jelentés értékelése szerint a büdzsé egy takarékosabb és igazságosabb költségvetési újraelosztás irányába mutat.

Palócz Éva felidézte, hogy 2026 első négy hónapjában a kormány a szokásosnál 1800–2000 milliárd forinttal többet költött. Ennek a többletköltésnek az elmaradása önmagában is javíthatja a költségvetési egyenleget, emellett a kormányzati beruházásoknál tapasztalt túlárazások megszűnése is mérsékelheti a kiadásokat. A költségvetési pálya alakulását ugyanakkor nem kizárólag a kiadások határozzák meg. A gazdasági növekedés, az adóbevételek, az állami kamatkiadások és a tervezett intézkedések tényleges költsége egyaránt befolyásolja majd, hogy mekkora hiánnyal zárhatja az ország a következő évet.

Csökkenhet az infláció, időszerű lehet az árrésstop kivezetése

A Kopint-Tárki előrejelzése mérséklődő inflációval számol. Palócz Éva szerint 2026-ban 1,8 százalék körül alakulhat az éves fogyasztóiár-index, 2027-ben pedig 2,6–2,7 százalék lehet.

A gazdaságkutató a várhatóan alacsony infláció és a csökkenő élelmiszerárak miatt időszerűnek nevezte az árrésstop kivezetését. Az intézkedés megszüntetésének tényleges hatása azonban attól is függ, hogy a kereskedők miként alakítják áraikat, és hogyan változnak a beszerzési költségek. A fogyasztói árak alakulását a nemzetközi energiaárak is befolyásolják. Ha az olaj- és gázárak emelkedése tartós marad, az a szállítási, termelési és szolgáltatási költségeken keresztül ismét felfelé nyomhatja az inflációt.

Erősödött a forint, csökkentek az állampapírpiaci hozamok

Palócz Éva arról is beszélt, hogy a választás után jelentősen csökkentek a magyar állampapírpiaci hozamok, amelyek a sajtótájékoztatón ismertetett értékelés szerint jelenleg a lengyel hozamok szintjén állnak. A forint erősödése időközben megállt. A vezérigazgató szerint az erős árfolyam a reálgazdaság egyes területein, például az idegenforgalomban is éreztette a hatását. Az árfolyam alakulása a turizmus mellett az exportőrök versenyképességére és az importköltségekre is hatással lehet.

A lakáspiacon a támogatott hitelek jövője jelenthet változást. Palócz Éva az Otthon Start program tervezett kivezetését emelte ki, amely a lakáshitelezés és a lakásvásárlási kereslet alakulására is hatással lehet.

A közel-keleti konfliktus a világgazdaságot is bizonytalanságban tartja

A világgazdaság az előrejelzésekhez képest eddig ellenállóbbnak bizonyult – mondta Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. A következő időszak kilátásait azonban jelentősen befolyásolhatja, hogy sikerül-e rendezni a közel-keleti konfliktust.

Kína továbbra is a legdinamikusabban növekvő nagy gazdaságok közé tartozik, bár a növekedési ütem lassul. Az Egyesült Államokban 2 százalék feletti bővülést várnak, amelyet az energiaipar teljesítménye és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási várakozások is támogathatnak.

Nagy Katalin arra figyelmeztetett, hogy több régióban ismét emelkedésnek indult az infláció, elsősorban az energiaárak miatt. Az olajárak előrejelzése különösen bizonytalan, miközben a gázolajpiacon is felborult az egyensúly, a csökkenő tartalékok pedig a gázárakat is felfelé hajthatják.

A geopolitikai feszültségek a nem energiahordozó nyersanyagok és az élelmiszerek piacán is éreztetik a hatásukat. A világkereskedelem kilátásait a Kopint-Tárki az év elejéhez képest kedvezőbben ítéli meg, de a globális kereskedelmi rendszert továbbra is geopolitikai, logisztikai és protekcionista kockázatok terhelik.

Európa lassan magára talál, Németország továbbra is gyenge maradhat

Európában óvatosan javul a gazdasági hangulat, 2027-re mérsékelt, de gyorsuló növekedés várható. A csökkenő reáljövedelmek ugyanakkor visszafoghatják a fogyasztást, a beruházások terén pedig egyelőre nem látszik jelentős fellendülés.

Németországban a Kopint-Tárki mindössze 1 százalék körüli növekedést vár. A német gazdaságot továbbra is strukturális problémák terhelik, miközben az autóipar nehézségei az egész gazdaság teljesítményére hatással vannak.

A közép- és kelet-európai régió növekedése idén 2,2 százalék, jövőre pedig 2,7 százalék lehet a prognózis szerint, de az inflációs nyomás erősödhet. A térség teljesítményét Románia gyengébb növekedése húzhatja vissza, miközben Lengyelország gazdasága a régiós bővülés egyik motorja lehet.

Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert