Átrendeződtek az erőviszonyok Washingtonban: így érezhetik meg a változást a magyar vállalkozások

Az amerikai részvényindexek határidős jegyzései szintén nyomás alá kerültek a félidős választásokat követően. Az első piaci reakciókból azonban egyelőre korai lenne hosszabb távú következtetéseket levonni. Az euró az éjszakai erősödés ellenére is több mint 2 százalékkal maradt el a dollárral szembeni árfolyamának 200 napos exponenciális mozgóátlagától, így egyetlen kereskedési nap még nem jelzi a devizapiaci trend tartós megfordulását.

A korábbi választások tapasztalatai sem mutatnak egyértelmű összefüggést a kongresszusi erőviszonyok változása és a dollár árfolyama között. A demokraták 2006-os győzelme után az euró mindössze 0,16 százalékkal erősödött, míg 1994-ben, a republikánusok kongresszusi sikere után a dollár kezdetben erősödött a német márkával szemben. A részvénypiacok történelmi teljesítménye ugyanakkor kedvezőbb képet mutat: a J.P. Morgan Asset Management adatai szerint az 1950 és 2022 közötti 19 félidős választást követő egy évben az S&P 500 index minden alkalommal emelkedett, átlagosan mintegy 15 százalékkal. Ez azonban nem jelent garanciát a következő év teljesítményére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Veszélyes spirál rajzolódik ki az AI-részvényeknél: fájdalmas ébredés jöhet a tőzsdén hamarosan?

Az Nvidia rekordközeli bevételei, a felhőszolgáltatók gyors növekedése és az adatközpontok iránti egyre nagyobb kereslet.

Trump gazdaságpolitikai mozgástere is szűkülhet

A demokraták kongresszusi többsége jelentősen átalakíthatja a washingtoni döntéshozatalt. A párt nagyobb befolyást szerez a költségvetési döntésekre, a törvényhozási napirendre és a kormányzat ellenőrzésére, ami megnehezítheti Donald Trump gazdaságpolitikai terveinek megvalósítását.

Az elnök ugyanakkor továbbra is rendelkezik vétójoggal, és különösen a kül- és kereskedelempolitika területén jelentős önálló mozgástere marad. Az AKCENTA CZ elemzése szerint a demokraták szigorúbban ellenőrizhetik az Iránnal kapcsolatos katonai műveleteket és azok finanszírozását, ez azonban önmagában nem garantálja a közel-keleti konfliktus enyhülését.

A bizonytalanság az energiapiacokon is érzékelhető. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára november 3-án 103,60 dolláron zárt, szemben a konfliktus február végi kirobbanása előtti 72,48 dollárral. Ez mintegy 43 százalékos drágulás, amely az európai vállalatok energiaköltségeire, a szállítmányozásra és az ipari termelésre is hatással lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos vereséget szenvedett Donald Trump pártja: átrendeződnek a hatalmi viszonyok az Egyesült Államokban

A demokraták megszerezték a többséget az amerikai kongresszus mindkét házában a keddi félidős választásokon.

Európában eltérő mértékben érezhetik meg a változásokat

Az amerikai politikai és gazdasági döntések következményei nem egyformán érintik az európai országokat. Írország áruexportjának 2025-ben mintegy 43 százaléka irányult az Egyesült Államokba, míg Németország esetében ez az arány 9 százalék volt.

Közép- és Kelet-Európa országai jellemzően közvetettebb módon kapcsolódnak az amerikai piachoz. A cseh áruexport 32, a lengyel kivitel 27 százaléka Németországba irányul, így a német ipar teljesítménye meghatározó szerepet játszhat abban, hogy az amerikai gazdasági változások milyen mértékben gyűrűznek be a régióba. Egyes ágazatok, például a szlovák autóipar ugyanakkor közvetlenül is erősen kötődnek az amerikai piachoz.

Az európai vállalatok számára ezért a választásokat követő első árfolyammozgásoknál fontosabb lehet, hogyan alakul az Egyesült Államok kereskedelempolitikája, az iráni konfliktus és az energiaárak. A következő hónapokban elsősorban ezek a tényezők határozhatják meg, hogy a washingtoni politikai fordulat milyen gazdasági következményekkel jár Európában.