A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés a jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált, és óriási terhet ró a magyar költségvetésre.
A kormány által bejelentett "állampolgárságot beruházásért cserébe" program "két egyszerű és átlátható" módszert kínál.
A beruházások összességében továbbra is visszafogják a növekedést, elsősorban a vártnál gyengébb állami beruházási aktivitás miatt.
A nyári aszály, a paksi atomerőmű leállása és az iráni háború ellenére a magyar gazdaság három és fél év után lendületet vehet az idén
A költségvetési tervezet jövőre összesen 54 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő adóemelések és kiadáscsökkentések kombinációjával.
Sokan nem tudják, de a GYES, a GYET, az anyasági támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a legtöbb szociális jövedelemhatár már nem a nyugdíjminimumhoz kötődik.
2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot, sávosan növelnék az alacsony nyugdíjakat.
Már az egymilliárd forintos küszöb környékén is komoly kérdés lehet, hogy pontosan mekkora vagyon adóztatható, és mennyibe kerül ennek a bizonyítása.
A pénzügyi mozgósítás mellett a katonai humánerőforrás pótlása is állandó kihívást jelent az oroszoknak.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a drágulás tömegeket terelhet a feketepiac és az olcsóbb külföldi beszerzések felé.
Az OECD 2026-os gazdasági jelentése Magyarország esetében kiemeli a fiskális tér növelésének szükségességét, az államadósság, a növekedési problémák és a külső tényezők szerepét.
A csapadékhiány nemcsak a mezőgazdasági termést tizedelte meg, hanem a dunai hajózást és a Paksi Atomerőmű termelését is megbénította.
Az euró átvétele egy olyan stratégiai lépés, ami alapjaiban határozza meg a magyar gazdaság jövőbeli kereteit.
A szeptember 25-i szegedi közgyűlésen szokatlanul éles vita alakult ki Botka László polgármester és az Összefogás Szeged Jövőjéért frakciója között.
A vagyonadóról elsőre a hétköznapi értelemben vett milliárdosok juthatnak eszünkbe, pedig a valóságban az érintettek köre jóval szélesebb is lehet.
A tartósan magas gázolajárak miatt a magyar kormány mozgástere a minimálisra szűkült az üzemanyagpiacon.
Az 500 milliárd forintot meghaladó vagyonok esetében az eredetileg tervezett egy százaléknál is magasabb lehet a befizetendő vagyonadó.
Magyarország számára az euró bevezetése nem választási lehetőség, hanem jogi kötelezettség, ám a puszta csatlakozás önmagában nem oldja meg a gazdasági problémákat.
A kormány és a főváros heteken belül megállapodhat Budapest kritikus pénzügyi helyzetének rendezéséről.
A Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul, 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, megszakítva a kamatcsökkentési sorozatot.
