Virovácz Péter: régiós éltanuló lehet a forint, a hitelességépítés hónapjai jönnek a magyar gazdaságban

Virovácz Péter szerint a befektetői közösségben egyre inkább felmerül a kérdés, hogy a politikai fordulatot követően mi lehet a következő olyan esemény vagy mérföldkő, amely érdemben mozgathatja a magyar eszközök árfolyamát. A nagy politikai bejelentések és a középtávú költségvetési tervek után ugyanis egyelőre kevés olyan konkrét, Magyarország-specifikus esemény látható, amely önmagában meghatározhatná a piacok következő időszakát.

Az elemző úgy látja, hogy a következő hónapokban egyre nagyobb szerepet kaphatnak a nemzetközi folyamatok. A forint, a magyar állampapírhozamok és a tőzsde mozgását így már nem feltétlenül a hazai politikai hírek, hanem a dollár árfolyama, az amerikai gazdaságpolitikai fejlemények és a globális befektetői hangulat alakíthatja.

Az euró bevezetésének előkészítésével kapcsolatban Virovácz Péter szerint a legfontosabb politikai és intézményi alapok már körvonalazódtak. Megvan a politikai szándék az euró bevezetésére, a kormányzat elköteleződött az uniós források felszabadításához szükséges jogállamisági feltételek teljesítése mellett, és megkezdődött a középtávú költségvetési tervezés is.

Az ERM-II rendszerhez való csatlakozás előkészítése is megkezdődhet. A kormányzati és jegybanki szereplőknek, valamint az érintett szakmai és jogi szervezeteknek össze kell hangolniuk a szükséges feladatokat. Virovácz Péter szerint azonban nem érdemes egyetlen látványos bejelentést vagy konkrét dátumot várni, hiszen az euró bevezetése hosszú, többéves folyamat, amelyben az egymást követő lépések teljesítése számít.

2032 lehet a legkorábbi reális időpont az euró bevezetésére

Az elemző szerint a jelenlegi tervek alapján Magyarország 2030-ig teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Ezek között az inflációra, az államháztartási hiányra, az államadósságra és a hosszú távú kamatokra vonatkozó követelmények is szerepelnek.

Ha a gazdaságpolitikai pálya a tervek szerint alakul, akkor 2029-ben nyílhat lehetőség az ERM-II árfolyamrendszerhez történő csatlakozásra. Ezt követően legalább két éven keresztül kell teljesíteni az árfolyam-stabilitási követelményeket, mielőtt Magyarország az euróövezet tagjává válhatna. Virovácz Péter számításai szerint így a legkorábbi reális céldátum 2032 lehet. Ehhez az kellene, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse a maastrichti feltételeket, 2031-ben pedig megkapja a szükséges jóváhagyásokat az euróövezeti csatlakozáshoz.

Az elemző nem zárta ki, hogy a folyamat a vártnál gyorsabban haladjon, hiszen a parlamenti kétharmados többség megkönnyítheti a szükséges jogszabályi és intézményi változtatások elfogadását. Ugyanakkor az ERM-II rendszerhez való csatlakozás és az euró bevezetésének technikai előkészítése nem pusztán politikai döntés kérdése. A bankrendszer, az intézmények és a gazdaság egészének fel kell készülnie az átállásra.

Hiánycél alá kerülhet a költségvetés?

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a költségvetési folyamatokban egyelőre nem láthatók jelentős eltérések a kormányzati tervek és a bank előrejelzése között. Az idei hiány akár a GDP 7 százaléka alatt is alakulhat, miközben a hivatalos cél 7,5 százalékra emelkedett. Az ING várakozása szerint a kormányzati tartalékokból sem feltétlenül kell majd a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget felhasználni.

A gazdaság teljesítménye egyelőre kedvezőbb képet mutat, bár a GDP-adatok nem okoztak különösebb pozitív meglepetést, elsősorban a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye miatt. Az elemző szerint a költségvetési pályában továbbra is maradhat némi mozgástér 2027-re, amelyet váratlan kiadásokra, például az energiapiaci kockázatok kezelésére lehet felhasználni.

A kormány és az ING makrogazdasági előrejelzései között nincs érdemi különbség, a legnagyobb eltérés a kamatkiadások várható alakulásában mutatkozik. Virovácz korábban markánsabb csökkenést várt 2027-re, ám az amerikai gazdaságpolitikai bizonytalanságok és az esetleges újabb vámháború miatt most már a magasabb globális hozamkörnyezet sem zárható ki. Ez végül a költségvetés kamatterheit is növelheti. Az elemző szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata az elsődleges egyenleg javítása és a kamatkiadások fokozatos mérséklése lesz, úgy, hogy közben a költségvetés egyensúlya is fenntartható maradjon.

Kamatemelést árazott a piac, de az ING nem számít erre

A november 2-i piaci adatok alapján a befektetők még 25 bázispontos magyarországi kamatemelést áraztak 2028 nyaráig. A helyzet azonban gyorsan változott, az amerikai politikai és gazdasági fejlemények hatására a régiós piacokon is megkezdődött a kamatemelési várakozások kiárazása.

Virovácz Péter szerint a magyar jegybanknak várhatóan nem lesz szüksége kamatemelésre. A korábbi szigorításokat jellemzően a forint tartós vagy hirtelen gyengülése kényszerítette ki, az ING azonban a következő időszakban nem számít hasonló árfolyamnyomásra. A bank alapforgatókönyve szerint az MNB 5,5 százalékon tarthatja az alapkamatot egészen 2027 őszéig. Ezt követően nyílhat tér a lazításra, amennyiben a nemzetközi inflációs környezet és a nagy jegybankok politikája is kedvezőbbé válik.

Az ING arra számít, hogy a negyedik negyedévben és 2027 első hónapjaiban még nehéz időszak következhet, ezt azonban az energiaárak mérséklődése és a globális inflációs nyomás enyhülése követheti. A bank előrejelzése szerint a Fednél és az Európai Központi Banknál is változhat a kamatpolitika, ami később a magyar jegybank számára is nagyobb mozgásteret teremthet.

Az ING jelenlegi várakozása szerint 2027 végére 5 százalék környékére csökkenhet a magyar alapkamat, 2028 végére pedig akár 4,5 százalékra is mérséklődhet.

Mi lesz a forinttal?

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint az euró bevezetésének közeledtével fokozatos hozamkonvergencia indulhat el Magyarországon, ami mérsékelheti az államadósság finanszírozási költségeit is. Az ING előrejelzése szerint a magyar állampapírhozamok a következő években tovább csökkenhetnek, 2028 végére pedig akár a 4–4,5 százalékos szintet is elérhetik.

Az euróövezeti csatlakozás előtt álló országok tapasztalatai alapján még jelentős tér lehet a magyar hozamok mérséklődésére. Az ERM-II árfolyamrendszerbe való belépéskor jellemzően 150–200 bázispontos különbség volt a magyarhoz hasonló országok és az eurózóna hozamai között, a csatlakozás időpontjára azonban ez az eltérés átlagosan 75–125 bázispontra szűkült. A konvergencia ugyanakkor nem feltétlenül jelent majd folyamatos hozamcsökkenést. Ha Európában és az Egyesült Államokban tartósan magasabb kamatkörnyezet alakul ki, a magyar hozamok is magasabb szinten stabilizálódhatnak, miközben a fejlett piacokhoz viszonyított különbség tovább mérséklődik.

A forint lehet a régió egyik legstabilabb devizája

Virovácz Péter szerint látványosan megváltozott a Magyarországról kialakult befektetői kép. Míg néhány évvel ezelőtt a lengyel gazdaság számított a régió egyik kedvencének, ma már több nemzetközi befektető Magyarországot tekinti a térség egyik biztonságosabb befektetési célpontjának.

Ez a forint árfolyamában is megmutatkozik. A deviza a kedvezőtlen geopolitikai környezet és a magas energiaárak ellenére is viszonylag szűk sávban, 363–370 között mozgott. Az ING elemzője szerint ez komoly változás a korábbi évekhez képest, amikor hasonló körülmények között jóval nagyobb árfolyamgyengülésre lehetett számítani.

A bank előrejelzése szerint a következő időszakban a 350–370 közötti euróárfolyam lehet a meghatározó sáv. A költségvetési konszolidáció, az államadósság és a hiány fokozatos csökkenése, valamint a folyó fizetési mérleg várható javulása egyaránt támogathatja a forint stabilitását. Az ING arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg az idei, energiaárak által terhelt időszak után 2027-ben ismét pozitív tartományba kerülhet. Ez további támaszt adhat a magyar fizetőeszköznek.

Miért nem erősödhet korlátlanul a forint?

Az elemző szerint a forint további erősödésének ugyanakkor természetes korlátai vannak. Ha az euró árfolyama 350–355 forint környékére süllyedne, a piac már egyre inkább kamatcsökkentést kezdene árazni, ami mérsékelhetné a forint erősödését. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem kezdene el elhamarkodottan kamatot vágni, de a kedvező inflációs és nemzetközi környezet megteremtheti a lazítás lehetőségét. Ez segíthet abban, hogy a hozamok alacsonyabb szinten stabilizálódjanak, miközben a forint árfolyama sem erősödik túlzottan.

Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az euró bevezetése előtt nem feltétlenül előnyös a túl erős árfolyam. A szlovák példa is megmutatta, hogy a túlértékelt árfolyamon történő csatlakozás hosszabb távon versenyképességi problémákat okozhat.

A másik irányban azonban szintén komoly kockázatok húzódnak. Az ING elemzője szerint a 370 forint feletti euróárfolyam már olyan piaci folyamatokat indíthatna el, amelyek gyorsíthatják a forint gyengülését. A befektetők menekülése, a forint elleni spekuláció és a jegybanki hitelesség sérülése egymást erősítő folyamatokat indíthatna el.

Az MNB számára ezért különösen fontos lehet az árfolyam stabilitásának megőrzése. Ha a jegybank elveszítené a befektetők és a hazai vállalatok bizalmát, az az inflációs várakozásokat is újra felfelé húzhatná. Az ING várakozása szerint a forintot mindkét irányból olyan piaci és monetáris korlátok védhetik, amelyek egy viszonylag stabil árfolyamsáv kialakulását segíthetik.

Beindulhat a gazdaság?

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,8 százalékkal növekedhet, 2027-ben pedig 2,7 százalékos GDP-bővülés várható. Az előrejelzést ugyanakkor lefelé mutató kockázatok övezik, elsősorban a mezőgazdaság gyenge teljesítménye és a magasabb energiaárak miatt. Az ING korábban még 3,1 százalékos növekedést várt jövőre, ezt azonban az olaj- és gázárpálya felülvizsgálata után mérsékelte.

Az energiaárak emelkedése az inflációs kilátásokat is rontja. Míg a bank korábban 2,8 százalékos éves inflációval számolt 2027-ben, most már inkább 3,5 százalék körüli értéket tart valószínűnek. Az áremelkedés üteme várhatóan az év közepén lehet magasabb.

A mezőgazdaság döntheti el, mennyivel nő a magyar gazdaság

A harmadik negyedéves GDP-adatok részletei még nem ismertek, de az ipar teljesítménye biztató képet mutat. Az ágazat már három egymást követő hónapban jelentős növekedést produkált, az építőipar helyzete azonban jóval bizonytalanabb.

Virovácz Péter szerint az építőipari vállalatok jelenleg nagyjából 2027 első negyedévéig látnak előre a megrendeléseikkel. Ezt követően egyelőre kevés konkrét projekt körvonalazódik, ami komoly kockázatot jelenthet az ágazat számára. Az uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések később javíthatnak a helyzeten, ezek azonban csak fokozatosan jelenhetnek meg a megrendelésekben.

A gazdasági növekedés legfontosabb támasza jövőre a fogyasztás lehet. A kormányzati intézkedések jelentős része az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti, amelyek a többletjövedelmük nagyobb hányadát költik el, így a támogatások közvetlenül élénkíthetik a belső keresletet.

- jegyezte meg az elemző. 

A beruházásokban is elindulhat némi javulás, az ING azonban egyelőre csak 1–2 százalékos növekedéssel számol. Az iparban ugyanakkor további kapacitásbővítések várhatók, egyes gyártók akár jelentősen is növelhetik termelésüket. Ez a nettó exporton és a külső egyensúly javulásán keresztül is támogathatja a gazdaságot.

A legnagyobb bizonytalanságot azonban a mezőgazdaság jelenti. Virovácz Péter szerint 2026-ban az időjárási körülmények rendkívül kedvezőtlenül alakultak. A 1901 óta mért egyik legszárazabb év, valamint a második legforróbb nyár súlyos károkat okozott az ágazatban. A nyári hónapokban a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze körülbelül az egyharmada hullott le.

Az elemző a 2022-es aszályt hozta példaként, amikor a mezőgazdaság teljesítménye éves szinten közel 1 százalékponttal húzta vissza a magyar GDP-t. A mostani visszaesés akár ezt is meghaladhatja.

Akár a 2 százalékhoz közelíthet a növekedés

A 2027-es kilátások sem egyértelműen kedvezőek. Bár az ING az alacsony idei bázis miatt a mezőgazdaság visszapattanásával számol, a bank agrárpiaci partnerei egyelőre azt sem tudják megítélni, hogy a következő év jobb lehet-e az ideinél. A talaj kiszáradása már az őszi vetéseket is hátráltatja, az időjárási modellek pedig egyelőre átlag alatti csapadékmennyiséget jeleznek 2027-re. Ha elmarad a mezőgazdaság várt korrekciója, a gazdasági növekedés is jóval gyengébb lehet a jelenlegi előrejelzésnél.

A 2,7 százalékos GDP-bővülési várakozás így könnyen 2 százalék közelébe csúszhat, ha az agrárium jövőre sem tud érdemben javítani a teljesítményén. Virovácz Péter szerint a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása hosszabb távon elkerülhetetlenné válik. Az öntözési infrastruktúra fejlesztése, a vízgazdálkodás korszerűsítése és a termelők felkészítése mellett a magyar birtokstruktúra széttagoltsága is kezelendő probléma. A hatékonyabb üzemméretek kialakítása ugyanis nagyobb beruházási lehetőséget teremthet, és mérsékelheti az időjárási szélsőségeknek való kitettséget.

Virovácz Péter szerint a 14 százalékos minimálbér-emelés nem tartható. Számításai szerint nagyjából 5% körüli emelésre lehet számítani a 2027-es évben. Az SZJA-csökkentés mellett viszont közel 10%-kal fog növekedni így is azok bére, akik minimálbér környékén keresnek. 

Címlapkép: ING Bank