Magyarország bekerült a világ leggazdagabb országainak klubjába: a fizetésükből ezt sokan nem gondolnák

A Világbank az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem, vagyis a GNI alapján sorolja négy kategóriába a világ gazdaságait. A 2025-ös adatok szerint 64 ország és terület tartozik a magas jövedelműek közé, 59 a felső-közepes, 46 az alsó-közepes, 25 pedig az alacsony jövedelmű csoportba.

A besorolásból az is kiderül, mennyire egyenlőtlenül oszlik meg a világgazdaságban megtermelt jövedelem. Miközben Észak-Amerika és Európa országainak nagy része a legfelső kategóriában szerepel, a legalacsonyabb jövedelmű államok többsége továbbra is Afrikában található.

A kategóriák ugyanakkor nem az átlagfizetést és nem is közvetlenül az életszínvonalat mutatják. Egy ország magas jövedelmű besorolása mögött is lehetnek jelentős társadalmi különbségek, magas megélhetési költségek és komoly területi eltérések.

Így húzta meg a határokat a Világbank

A Világbank az úgynevezett Atlas-módszerrel számítja át dollárra az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmet. Az eljárás mérsékli a rövid távú árfolyam-ingadozások hatását, így egy hirtelen devizagyengülés vagy -erősödés kevésbé torzítja az országok besorolását.

Alacsony jövedelműnek azok a gazdaságok számítanak, ahol az éves egy főre jutó GNI nem haladja meg az 1175 dollárt. Az alsó-közepes kategória 1176 és 4635 dollár, a felső-közepes csoport pedig 4636 és 14 375 dollár között húzódik.

A magas jövedelmű kategóriába a 14 375 dollár feletti országok és területek kerülnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ott élők átlagosan vagy automatikusan ekkora fizetést kapnak. A mutató az ország teljes jövedelmét viszonyítja a népességhez.

Európa és Észak-Amerika adja a felső kategória magját

A magas jövedelmű gazdaságok legnagyobb része Európában, Észak-Amerikában, Kelet-Ázsia fejlettebb országaiban és Óceániában található. Ebbe a körbe tartozik többek között az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Japán, Dél-Korea és Ausztrália.

A csoportban több jelentős olajexportőr is szerepel. Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek szintén meghaladja a Világbank felső jövedelmi küszöbét.

Latin-Amerikából Chile, Uruguay, Panama, Guyana és Costa Rica került a magas jövedelmű országok közé. A régió legtöbb állama ugyanakkor továbbra is valamelyik középső kategóriában található. Érdemes azt is megjegyezni, hogy Oroszországot szintén magas jövedelmű gazdaságként tartja nyilván a Világbank. Az egy főre jutó Atlas GNI 2025-ben 15 960 dollár volt, vagyis az ország nem sokkal lépte át a 14 375 dolláros határt. Ez ugyanakkor komoly változás az 1990-es évekhez képest, amikor Oroszország még jellemzően a felső-közepes csoportba tartozott.

Magyarország is a magas jövedelmű országok között szerepel

Magyarországot a Világbank a magas jövedelmű gazdaságok közé sorolta. Ezzel hazánk ugyanabba a tág kategóriába tartozik, mint az Európai Unió fejlettebb tagállamai, Észak-Amerika országai, Japán vagy Ausztrália.

A besorolást azonban nem szabad a magyar fizetések közvetlen értékeléseként kezelni. A GNI az országban keletkező és a magyar gazdasági szereplőkhöz köthető jövedelmek összességét méri, majd ezt osztja el a lakosság számával.

A magas jövedelmű státusz ezért elsősorban Magyarország nemzetközi gazdasági helyzetéről árulkodik.

Nem mutatja meg, hogyan oszlik meg a jövedelem a társadalomban, mennyit visz haza egy átlagos dolgozó, vagy mekkora részt emésztenek fel a bérekből a lakhatási és megélhetési költségek.

Ugyanakkor az kijelenthető, hogy Magyarország még így is a Föld országaianak versenyében egyértelműen a tehetősebb gazdasági részéhez tartozik. 

A világ nagy része valamelyik középső csoportban van

A felső- és az alsó-közepes jövedelmi kategóriába összesen 105 ország és terület tartozik. Ez az összes vizsgált gazdaság több mint fele.

A felső-közepes csoportban szerepel például Kína, Brazília, Mexikó, Indonézia, Törökország, Dél-Afrika és Argentína. Több közülük a világgazdaság meghatározó szereplője, jelentős iparral, exporttal és több tíz- vagy százmilliós belső piaccal.

Kína útja ugyanakkor különösen látványos. Az 1978-ban megkezdett gazdasági reformok idején még az alacsony jövedelmű országok közé tartozott, az iparosodás, a gyors gazdasági növekedés és a világkereskedelembe való bekapcsolódás azonban a felső-közepes kategóriába emelte.

India továbbra is az alsó-közepes jövedelmű országok között szerepel. Ugyanebbe a csoportba tartozik Banglades, Pakisztán, Kenya, Nigéria, Marokkó és Egyiptom is.

Mivel a két középső kategóriában több rendkívül népes ország található, ezek a gazdaságok a világ lakosságának nagy részét foglalják magukba. Vagyis hiába tartozik 64 ország a magas jövedelmű csoportba, a világ népességének jelentős része továbbra is közepes jövedelmű államokban él.

A legalacsonyabb jövedelmű országok többsége Afrikában van

A 25 alacsony jövedelmű gazdaság többsége a Szaharától délre fekvő Afrikában található. Ebbe a kategóriába tartozik Burundi, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Malawi, Mozambik, Niger, Ruanda, Szomália, Dél-Szudán, Szudán és Uganda.

Afrikán kívül Afganisztán, Észak-Korea, Szíria és Jemen is a legalsó jövedelmi csoportban szerepel.

Ezekben az országokban gyakran egyszerre van jelen a fegyveres konfliktus, a gyenge infrastruktúra, az alacsony ipari kapacitás, valamint az éghajlati és nyersanyagpiaci sokkokkal szembeni erős kiszolgáltatottság. Egy háború, egy rossz termés vagy az exportbevételek visszaesése így nemcsak lassabb gazdasági növekedést, hanem alapvető ellátási problémákat is okozhat.

(via VC)