Strasbourg, Franciaország – 2019. szeptember 13.: Áttekintő kép az Európai Parlament félkör alakú ülésterméről a Louise Weiss épületben, az elnöki pulpitus felett az Európai Unió zászlaja látható.

Mégsem tűnnek el a benzines autók 2035-től? Az EU máris lazítana a tiltáson: célba érhetett a gyártók lobbija

2026. november 11. 13:02 7 perc
  Gyors összefoglaló
Nincs időd most végigolvasni? Itt a lényeg röviden

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága már meg is szavazta a 2035-ös autós kibocsátási szabályok lazítását: a javaslat szerint a gyártóknak a korábban előírt 100 helyett 87,5 százalékkal kellene csökkenteniük az új autók szén-dioxid-kibocsátását, és a megújuló üzemanyaggal hajtott modellek is zéró emissziós besorolást kaphatnának. A változtatás mögött komoly autóipari és üzemanyaggyártói lobbitevékenység áll: a BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen is szorgalmazott nagyobb mozgásteret a belső égésű motorok számára, miközben az uniós érdekképviseletek is a technológiasemlegesség mellett érvelnek.

Jelentősen módosítaná az Európai Unió a 2035-re előírt autóipari kibocsátási szabályokat: az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága támogatja, hogy a kizárólag megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyaggal működő autókat is zéró emissziós járműként ismerjék el.

A javaslat emellett a 2035-re előírt 100 százalékos kibocsátáscsökkentési célt 87,5 százalékra mérsékelné, vagyis a belső égésű motoros technológia előtt is nyitva hagyhatja az utat.

Nem kellene teljesen eltűnniük a benzines autóknak 2035 után

A bizottság által elfogadott javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy kibővítenék a zéró emissziós járművek jelenlegi uniós definícióját. Eszerint nemcsak azok az autók tartoznának ebbe a kategóriába, amelyeknek a kipufogójából egyáltalán nem távozik szén-dioxid, hanem azok is, amelyek kizárólag meghatározott megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyaggal működnek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos belső égésű motorral szerelt autók is zéró emissziós besorolást kaphatnának, amennyiben megfelelnek az előírt üzemanyag-feltételeknek. A hagyományos benzin és dízel azonban nem tartozik automatikusan ebbe a körbe, tehát nem arról van szó, hogy 2035 után korlátozás nélkül lehetne új benzines és dízelautókat forgalomba helyezni.

A javaslat támogatói szerint a technológiai semlegesség elvét kell érvényesíteni, vagyis nem kizárólag az elektromos hajtásra kell építeni a közlekedés kibocsátásának csökkentését. Massimiliano Salini, a dokumentum jelentéstevője szerint a megállapodás fordulópontot jelenthet az európai autóipar számára, mivel a belső égésű motoros technológiák előtt is lehetőséget biztosítana, és az egész beszállítói lánc számára új perspektívát nyithat.

87,5 százalékra csökkenhet a 2035-ös kibocsátáscsökkentési cél

A személyautók esetében a képviselők azt javasolják, hogy a 2035-re előírt, 2021-es uniós flottaszintű referenciaértékhez viszonyított 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt mérsékeljék 87,5 százalékra.

A fennmaradó kibocsátás egy részét az autógyártók az Európai Unióban előállított, alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél felhasználásához kapcsolódó kreditekkel kompenzálhatnák. Ennek felső határa a 2021-es referenciaérték 7,5 százaléka lenne, így a gyártóknak összességében legalább 95 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene elérniük.

A kedvezményes elszámolás már az új szabályok hatálybalépésétől alkalmazható lenne, 2034 végéig azonban az acélhoz kapcsolódó kreditek legfeljebb 3 százalékponttal járulhatnának hozzá a célérték teljesítéséhez.

A könnyű haszongépjárműveknél szintén lazítanának az előírásokon. A képviselők 2030-ra 35 százalékos kibocsátáscsökkentési célt javasolnak, szemben az Európai Bizottság által indítványozott 40 százalékkal és a jelenlegi szabályozásban szereplő 50 százalékkal. A 2035-ös célérték pedig 100 százalék helyett 80 százalék lenne. Az acélfelhasználáshoz kapcsolódó kompenzáció ebben a kategóriában is alkalmazható lenne, legfeljebb 7,5 százalékos korláttal.

Az elektromos autók is új kedvezményeket kaphatnak

A tervezet nemcsak a megújuló üzemanyagokkal működő járműveknek biztosítana nagyobb mozgásteret, hanem az Európai Unióban gyártott elektromos autók elterjedését is ösztönözné.

A képviselők úgynevezett szuperkrediteket vezetnének be bizonyos modellekre. Ennek lényege, hogy az autógyártók flottaszintű átlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításakor egyes elektromos autók a tényleges darabszámuknál nagyobb súllyal szerepelnének.

  • A legfeljebb 4,2 méter hosszú, az EU-ban gyártott kis elektromos autók 1,4 járműnek számítanának.
    A szigorú energiafogyasztási követelményeknek megfelelő, szintén az EU-ban gyártott elektromos autók 1,2 járműnek számítanának.
  • A szociális lízingprogramban regisztrált modelleknél a szorzók további 0,1-del emelkednének, vagyis 1,5-re és 1,3-ra.
  • Az Európai Unióban gyártott tisztán elektromos kishaszonjárművek szintén kedvezőbb elbírálást kapnának: a szabályok hatálybalépésétől 2034 végéig 1,2, 2035-től pedig 1,4 járműként vennék figyelembe őket a számításokban.

Még nem született végleges döntés

Fontos, hogy a környezetvédelmi bizottság szavazása még nem jelenti az uniós szabályozás végleges módosítását. A javaslatot 48 igen, 30 nem szavazattal és két tartózkodás mellett fogadták el, a következő fontos állomás pedig az Európai Parlament decemberi plenáris ülése lesz.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ekkor a képviselők a tagállami kormányokkal folytatandó tárgyalásokhoz szükséges parlamenti álláspontról szavazhatnak. A végleges szabályok elfogadásához ezt követően az uniós intézmények közötti egyeztetésekre és megállapodásra is szükség lesz.

A mostani javaslat az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott, az európai autóipar versenyképességének javítását célzó csomagjához kapcsolódik. A folyamat egyik legfontosabb kérdése az, hogy a következő években mennyire maradhat technológiasemleges az európai autóipar átállása, és milyen feltételekkel kaphatnak további lehetőséget a belső égésű motoros járművek.

Komoly iparági lobbi áll a változtatás mögött

A szabályok enyhítését nemcsak egyes autógyártók, hanem az európai autóipar és az üzemanyaggyártók meghatározó érdekképviseletei is szorgalmazzák. A háttérben elsősorban az a törekvés áll, hogy az elektromos autók mellett más technológiák, köztük a szintetikus és egyéb megújuló üzemanyagokkal működő belső égésű motoros járművek is szerepet kaphassanak az európai közlekedés kibocsátásának csökkentésében.

A német autóipar különösen aktív ebben a kérdésben. A BMW és a Volkswagen is lobbizott azért, hogy a kizárólag megújuló, illetve szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő autók kedvezőbb elbírálást kapjanak az uniós flottakibocsátási szabályokban. A Mercedes-Benz szintén támogatta a technológiasemlegesebb megközelítést. Az InfluenceMap vállalati klímapolitikai lobbitevékenységet vizsgáló szervezet elemzése szerint ezek a gyártók az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken is képviselték az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok nagyobb elismerését.

A Porsche korábban szintén aktívan kiállt az e-üzemanyagok szabályozási elismeréséért, különösen a 2035-ös belső égésű motoros értékesítési korlátozásról szóló korábbi uniós tárgyalások idején. A Mazda pedig már 2022-ben csatlakozott ahhoz az iparági kezdeményezéshez, amely a különböző hajtástechnológiák és az alternatív üzemanyagok figyelembevételét sürgette.

A gyártók mellett az érdekképviseletek is jelentős nyomást gyakorolnak az uniós döntéshozókra. A német autóipari szövetség (VDA) 2025 novemberében tízpontos javaslatcsomagban állt ki a megújuló üzemanyagok mellett. A szervezet szerint az elektromos hajtás mellett a plug-in hibrideknek, a hatótávnövelős járműveknek és a korszerű belső égésű motoroknak is lehet szerepük a közlekedés kibocsátásának mérséklésében. A VDA azt szeretné, ha a kizárólag megújuló üzemanyaggal működő autókat zéró emissziós járműként lehetne figyelembe venni, és az üzemanyagok megújuló részarányát is beszámítanák a gyártók kibocsátási teljesítményébe.

Hasonló álláspontot képvisel az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) és az autóipari beszállítókat tömörítő CLEPA is. Utóbbi a FuelsEurope-pal és más iparági szereplőkkel közös nyilatkozatban sürgette, hogy az uniós szabályozás ismerje el a megújuló üzemanyaggal működő járműveket. A FuelsEurope számára különösen fontos a változtatás, hiszen a szervezet az európai üzemanyaggyártók érdekeit képviseli, akik számára az új szabályok a hagyományos finomítói tevékenység mellett a szintetikus és megújuló üzemanyagok piacának bővülését is jelenthetik.

Az eFuel Alliance még közvetlenebbül képviseli ezt az ügyet: a szervezet kifejezetten a szintetikus üzemanyagok szélesebb körű alkalmazásáért és uniós szabályozási elismeréséért lobbizik. Az Európai Parlament találkozókat nyilvántartó adatbázisa szerint 2024 júliusa és 2026 októbere között 48 alkalommal egyeztetett európai parlamenti képviselőkkel, összesen 32 képviselőt érintve. A megbeszélések között az autóipari szabályozás és a belső égésű motorok jövője is szerepelt. A szervezet ráadásul azt is szeretné elérni, hogy ne korlátozzák 3 százalékban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokhoz kapcsolódó kreditek felhasználását.

Az iparági szereplők érdekei tehát több ponton találkoznak. Az autógyártók számára a technológiai mozgástér megőrzése, a beszállítók számára a meglévő gyártási és fejlesztési kapacitások további hasznosítása, az üzemanyaggyártóknak pedig egy új piac kiépítése lehet a tét. Az alternatív üzemanyagok elismerése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy azok előállítása automatikusan karbonsemleges lenne: a tényleges környezeti mérleg az alapanyagoktól, az előállítás energiaigényétől és a teljes ellátási lánctól is függ.

Az elképzelést környezetvédelmi oldalról bírálják. A Transport & Environment (T&E) szerint a bioüzemanyagok és a szintetikus üzemanyagok rendelkezésre álló mennyisége korlátozott, ezért elsősorban azokban a közlekedési ágazatokban lenne indokolt felhasználni őket, ahol az elektromos meghajtás nehezebben alkalmazható. A szervezet attól tart, hogy a belső égésű motoros autók számára biztosított újabb kedvezmények lassíthatják az elektromos átállást. A Volvo és a Polestar ezzel szemben a 2035-re kitűzött teljes kibocsátáscsökkentési cél fenntartását támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
1 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Peekaboo
1 hete
A tiltás bevezetése 2035-től az európai autóipar teljes kivégzésével lenne egyenlő mert az e-autó bizniszt Kína elvitte, az európai gyártók úgy lemaradtak fejlesztés terén mint a borravaló, csak ismételgetni tudják magukat, előre lépni képtelenek. Közben marhára csodálkoznak hogy Európa kiszárad és sivataggá válik.
0
0
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 22. vasárnap
Cecília
47. hét
November 22.
Nemzetközi Aura nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. november 21. 20:03