Beadta a derekát Brüsszel: különleges kiváltságokat kapnak ezek az országok, Magyarország nincs köztük

Francia Guyana, Mayotte vagy épp a Kanári-szigetek földrajzilag távol esnek a kontinenstől, mégis az Unió szerves részei, és összesen mintegy ötmillió uniós polgárnak adnak otthont. Gazdasági problémáik feltűnően hasonlóak, hiszen a kisméretű belső piaccal, a magas szállítási költségekkel, az extrém időjárási körülményeknek való fokozott kitettséggel, valamint a merev uniós jogszabályok okozta hátrányokkal küzdenek.

Brüsszel legújabb jogszabálycsomagja éppen ezért nem újabb eurómilliárdokat oszt ki, hanem az EU működéséről szóló szerződés 349. cikkére hivatkozva egyedi kivételeket állapít meg számukra. Ez a cikk kifejezetten lehetővé teszi a távoli, különleges státuszú területek esetében az eltérő vám-, adó- és agrárszabályok alkalmazását anélkül, hogy az egységes európai piac sérülne vagy fellazulna.

A leglátványosabb változás Francia Guyanát érinti, amelynek területét 95 százalékban erdő borítja. Mivel a régió népessége a becslések szerint 2040-re megduplázódhat, az élelmiszer-önellátás biztosításához elkerülhetetlen a mezőgazdasági művelés alá vont területek növelése. Az EU szigorú erdőirtási rendelete eddig gátolta ezt a terjeszkedést. Az új javaslat értelmében a helyi termelés és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem mentesülne a szabályozás alól, az európai belső piacra szánt árukra azonban továbbra is vonatkoznának a szigorú uniós követelmények.

Mayotte esetében a 2024 decemberében pusztító Chido ciklon utóhatásait próbálják enyhíteni. Mivel a helyi halászati ágazat súlyos károkat szenvedett, 2030 végéig meghosszabbítják azt az időszakot, amíg a flotta elérheti az uniós szabályok által engedélyezett kapacitásplafonokat. Emellett az agrártámogatási rendszert is a trópusi növények – például a manióka és a jamszgyökér – termesztéséhez igazítják. Ezzel párhuzamosan adminisztratív könnyítéseket vezetnek be az importált termékek vámkezelésénél, és frissítik a helyi fogyasztási adó kategóriáit a helyi vállalkozások versenyképességének védelme érdekében.

A migráció kezelése politikailag jóval érzékenyebb kérdés. Mivel a francia tengerentúli régiók nem részei a schengeni övezetnek, hatalmas nyomás nehezedik rájuk, Mayotte-on például 2026-ban már a megelőző évi szint hétszeresére ugrott a menedékkérelmek száma. Az új szabályozás felgyorsítaná az eljárásokat azáltal, hogy a határon egy kötelező szakvélemény alapján más hatóság is gyors döntést hozhatna a belépésről, tehermentesítve ezzel a menedékjogot érdemben vizsgáló szerveket.

A gazdasági kérdések mellett a stratégiában hangsúlyos szerepet kap a geopolitika is. A jelenlegi globális bizonytalanság – különösen az amerikai vezetés kiszámíthatatlan külpolitikája – felértékeli ezeket a térségeket. A legkülső régiók stratégiai elhelyezkedésük révén Európa hídfőállásaiként hatalmas kizárólagos gazdasági övezeteket és fontos kereskedelmi útvonalakat biztosítanak az Unió számára. Ennek megfelelően Brüsszel már nem csupán felzárkóztatandó perifériaként, hanem a tengeri gazdaság és a geopolitikai jelenlét kulcsszereplőiként tekint rájuk.

Bár a biztosított kivételek szigorúan csak a kilenc legkülső régióra vonatkoznak – így a kontinens országai, köztük Magyarország, nem hivatkozhatnak ezekre automatikusan egy-egy uniós vitában –, a szemléletváltás mégis beszédes. Az Európai Bizottság egyre nyíltabban ismeri el, hogy egy szabályozás formális egységessége nem feltétlenül jelent egyenlő gazdasági terhet, és az európai piacot sokszor az védi a legjobban, ha a szabályokat a valós helyi adottságokhoz igazítják.