Kitört a brüsszeli költségvetési háború: kiderült, kivel fizettetnék meg a csillagászati számlát

Az Európai Tanács elnöke és a német kancellár berlini találkozóján élesen kirajzolódott a következő hétéves uniós büdzsé körüli alapvető ellentét. António Costa azzal érvelt, hogy az olyan kiemelt közös célok, mint a védelmi képességek és a versenyképesség erősítése, kizárólag új uniós forrásokból finanszírozhatók. Úgy véli, ez az egyetlen módja annak, hogy a tagállamoknak ne kelljen növelniük a közös kasszába történő befizetéseiket, ami különösen fontos a költségvetés mintegy negyedét biztosító Németország számára.

Ezzel szemben Friedrich Merz elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság közel kétezer milliárd eurós, lényegében az inflációt követő tervezetét. A kancellár jelentős, több százmilliárd eurós lefaragást sürget, hangsúlyozva, hogy a számlát végső soron az európai adófizetők fizetik meg.

A finanszírozás kérdése egyelőre megoldatlan. A Bizottság eredeti tervei szerint az új saját források évi 66 milliárd euró pluszbevételt hoztak volna, ám a nemzeti kormányok eddig csak a karbonhatár-kiigazítási mechanizmus (CBAM), valamint a be nem gyűjtött elektronikai hulladék utáni hozzájárulás bevezetését támogatják. Mivel ezek együttesen is legfeljebb évi 20 milliárd eurót biztosítanak, Costa európai körútra indult, hogy az október 15-i uniós csúcsig kompromisszumot érjen el a hiányzó bevételek előteremtéséről.

Az év végére kitűzött megállapodásig alig négy hónap maradt, a megegyezést ugyanakkor tovább bonyolítja a német belpolitikai helyzet. Három nappal a berlini találkozó előtt, szeptember elején az euroszkeptikus Alternatíva Németországért (AfD) történelmi győzelmet aratott a szász-anhalti tartományi választáson. Uniós diplomaták szerint a belpolitikai nyomás miatt Merz tárgyalási pozíciója tovább keményedhet, ami jelentősen megnehezíti Costa feladatát a végleges költségvetési kompromisszum tető alá hozásában.