Ledobta a bombát a szerb elnök: elhalászhatják az amerikaiak a MOL elől az óriási üzletet?

Újabb fordulat jöhet a MOL egyik legfontosabb regionális üzletében. Aleksandar Vučić szerb elnök szerint nem zárható ki, hogy az orosz tulajdonosok végül amerikai befektetőknek adják el a szerbiai NIS olajvállalatban meglévő részesedésüket, noha a magyar olajcég már hónapok óta tárgyal a felvásárlásról. Eközben Horvátország a magyar és a szlovák finomítók teljes kőolajigényének kiszolgálását ajánlja fel az Adria-vezetéken keresztül, a magyar kormány pedig a MOL és a horvát JANAF közötti megállapodást sürgeti.

Aleksandar Vučić szerb elnök október 13-án arról beszélt, hogy Oroszország akár amerikai befektetőknek is értékesítheti a szerbiai NIS-ben meglévő tulajdonrészét. A politikus a Russia Today Balkan csatornának adott interjújában azt mondta, hogy az orosz fél megítélése szerint a NIS jövőjének több fontos kérdésében már megállapodott a MOL-lal, de bizonyos részletek még rendezésre várnak.

A szerb elnök szerint az amerikai–orosz energetikai egyeztetések új lehetőségeket teremthetnek, így nem zárható ki egy másik vevő megjelenése sem. Ez azonban egyelőre nem jelent hivatalos ajánlatot vagy lezárt tulajdonosváltást. 

A MOL számára azért különösen fontos a tranzakció, mert a NIS megszerzésével jelentős finomítói kapacitáshoz és kiterjedt regionális töltőállomás-hálózathoz jutna. A szerb vállalat működteti az ország egyetlen olajfinomítóját Pancsován, emellett több mint 400 töltőállomással rendelkezik a régióban. A felvásárlás ugyanakkor nem kizárólag a két vállalat megállapodásán múlik. A NIS orosz tulajdonosi háttere miatt az amerikai szankciós szabályok is meghatározóak, így a tranzakció lezárásához a szükséges hatósági jóváhagyásokat is meg kell szerezni.

Október végéig marad idő a megállapodásra

A MOL szeptember végén újabb engedélyt kapott az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának szankciós ügyekben illetékes hivatalától, az OFAC-tól. Ennek értelmében a magyar vállalat október 30-ig folytathatja a tárgyalásokat az orosz tulajdonosokkal a NIS 56,15 százalékos részesedésének megvásárlásáról.

A határidő meghosszabbítása nem jelenti a felvásárlás jóváhagyását, csupán lehetőséget ad a tárgyalások folytatására. A NIS működéséhez és az olajszállításokhoz kapcsolódó amerikai engedélyek szintén október 30-ig érvényesek.

A szerbiai tárgyalások állásáról korábban egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg. Október elején a Forbes Srbija kormányzati körökhöz közel álló forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a MOL és a Gazprom közötti egyeztetések gyakorlatilag összeomolhattak. Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter ezt cáfolta, és azt mondta, nincs információ a tárgyalások kudarcáról.

Vučić legutóbbi nyilatkozata alapján tehát továbbra sem tekinthető lezártnak az ügy. Az amerikai befektetők esetleges megjelenése újabb bizonytalanságot jelenthet, de a szerb elnök szavai önmagukban nem bizonyítják, hogy a MOL elveszítette volna a felvásárlás lehetőségét.

Új kőolajvezeték épülhet Magyarország és Szerbia között

Újabb fontos lépés történt a magyar–szerb kőolajvezeték megépítése felé. A szerbiai Környezetvédelmi Minisztérium jóváhagyta a Magyarország határától Újvidékig tervezett vezeték környezeti hatástanulmányát, így a beruházás megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A fejlesztésért a szerb Transnafta felel, a vezeték pedig újabb útvonalat nyithat Szerbia számára a kőolaj beszerzéséhez.

A szerbiai szakasz Horgos térségéből indulna, és a Transnafta újvidéki termináljáig tartana. A tervezett vezeték mintegy 113 kilométer hosszú, teljes egészében a föld alatt haladna, éves szállítási kapacitása pedig elérheti az 5,5 millió tonnát. A beruházás Vajdaság több települését, köztük Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse és Zsablya térségét érinti. A vezeték tervezett feladata az orosz REB típusú kőolaj szállítása lenne.

A környezetvédelmi engedély fontos mérföldkő, de nem szabad összekeverni a teljes beruházás befejezésével. A szerbiai szakasz megépítéséhez és későbbi üzemeltetéséhez továbbra is be kell tartani az előírt környezetvédelmi intézkedéseket, miközben a magyarországi szakasz kiépítése is szükséges ahhoz, hogy a két ország között ténylegesen megindulhasson a szállítás.

A magyar kormány korábbi tájékoztatása szerint Magyarországon mintegy 180 kilométernyi új vezetéket kell építeni, a projekt céljaként pedig korábban a 2027-es üzembe helyezés lehetőségét jelölték meg. A teljes rendszer tervezett kapacitása évente akár 5 millió tonna is lehet.

A vezeték a MOL és a NIS kapcsolatának szempontjából is jelentős lehet. Ha a magyar vállalat megszerzi a szerb olajcég többségi tulajdonát, a magyarországi irányból érkező kőolaj újabb ellátási lehetőséget jelenthet a pancsovai finomító számára. Ez azonban egyelőre csak lehetséges stratégiai előny, a vezeték ugyanis még nem működik, és a NIS felvásárlása sem tekinthető lezártnak.

A beruházás a horvát JANAF-fal folytatott tárgyalások fényében is érdekes. Miközben Zágráb az Adria-vezetéken keresztül kínálja a magyar és a szlovák finomítók ellátását, a magyar–szerb összeköttetés egy másik irányból teremthetne újabb szállítási lehetőséget. A két projekt ugyanakkor nem azonos célt szolgál, és a vezetékek tényleges kapacitása, költsége, valamint a szállítható kőolaj típusa határozza majd meg, milyen szerepet kaphatnak a térség energiaellátásában.

Horvátország a teljes magyar olajellátást is vállalná

Miközben a szerbiai üzlet sorsa bizonytalan, a horvát JANAF egyre határozottabban kínálja fel az Adria-kőolajvezetéket a magyar és a szlovák finomítók ellátására.

Stjepan Adanić, a horvát vállalat igazgatótanácsának elnöke október 5-én arról beszélt, hogy a JANAF új szállítási szerződésről tárgyalna a MOL-lal. A horvát fél szerint a rendelkezésére álló infrastruktúra és kapacitás elegendő lehet a két ország finomítóinak teljes nyersolajigényéhez, amelyet Adanić évi mintegy 11 millió tonnára becsült.

A JANAF a teljes kapacitását felajánlotta, és azt állítja, hogy piaci feltételek mellett, az Ukrajnán keresztüli szállításhoz hasonló költséggel tudná biztosítani az olajat. Ez azonban a horvát vállalat ajánlata, nem pedig a MOL által elfogadott megállapodás.

A feleknek a szállítási díjakról, a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitásokról és a hosszú távú ellátás feltételeiről is egyeztetniük kell. A MOL számára nemcsak az számít, hogy a vezeték képes-e megfelelő mennyiségű olajat továbbítani, hanem az is, hogy az átállás milyen költségekkel járna, és mennyire lenne kiszámítható az ellátás. A JANAF-fal kötött jelenlegi megállapodás 2026-ra kétmillió tonna kőolaj szállításáról rendelkezik. A horvát vállalat október közepére kezdeményezett újabb tárgyalást a következő időszak szerződéses feltételeiről.

Orbán Anita is a horvátokkal tárgyalt az olajellátásról

Október 6-án Orbán Anita külügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Zágrábban egyeztetett Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel, valamint Ante Šušnjar gazdasági miniszterrel. A tárgyalások egyik fontos témája az energetikai együttműködés és a két országot összekötő infrastruktúra fejlesztése volt.

A magyar kormány tájékoztatása szerint a felek támogatták a MOL és a JANAF közötti párbeszéd folytatását. A látogatás azonban nem jelentette azt, hogy a két vállalat megállapodott volna az új olajszállítási szerződésről. A találkozón a Zaláta–Dravica határon átnyúló földgázkutatási és -termelési projekt is napirendre került. A közös projekt és a magyar–horvát gázösszeköttetés fejlesztése azt mutatja, hogy az energetikai kapcsolatok erősítése nem kizárólag a kőolajszállításról szól.

A diplomáciai közeledés azért is lényeges, mert a MOL és a JANAF közötti vitában a kereskedelmi feltételek mellett az ellátásbiztonság és a vezeték kapacitása is meghatározó kérdés. A magyar kormány támogatása elősegítheti az egyeztetéseket, de a végső megállapodás az üzleti és műszaki feltételeken múlik.

Két fontos ügyben is fordulóponthoz érhet a MOL

A MOL regionális stratégiája szempontjából a következő hetekben két folyamat is meghatározó lehet. A NIS megszerzése jelentősen bővíthetné a vállalat szerbiai és balkáni jelenlétét, míg a JANAF-fal kötendő megállapodás a magyar és a szlovák finomítók olajellátásának útvonalait alakíthatná át.

Egyelőre sem a NIS felvásárlása, sem a JANAF-fal kötendő új megállapodás nem tekinthető lezártnak. A következő bejelentésekből derülhet ki, hogy a MOL meg tudja-e valósítani a szerbiai terjeszkedést, és milyen feltételekkel támaszkodhat a horvát olajszállítási útvonalra.