Aggasztó adatok érkeztek a 65 éves nyugdíjkorhatárról: meddig bírják egészséggel a magyar dolgozók?

Az életkilátások értékelésekor nemcsak az számít, hogy várhatóan hány évig élünk, hanem az is, milyen egészségi állapotban telnek ezek az évek. Az egészségesen várható élettartam azt becsüli meg, hogy az adott időszak halálozási és egészségi viszonyai mellett hány évet tölthetünk el az egészségünkkel összefüggő tartós tevékenységkorlátozottság nélkül.

A Központi Statisztikai Hivatal frissen közölt nemzetközi adatsorai alapján bár Magyarország hosszabb távon jelentős javulást ért el, a 2024-es eredmények azonban visszaesést mutatnak, miközben az uniós átlag emelkedett. 

Több mint húsz év választja el a legmagasabb és a legalacsonyabb értéket

Az uniós átlag mögött jelentős országonkénti különbségek látszanak. Olaszországban 2024-ben 73,4 év volt az egészségesen várható élettartam, Máltán 70,6, Görögországban pedig 69,9 évet mértek. A legalacsonyabb értéket Lettországban közölték, 52,5 évvel. Szlovákiában 57,1, Finnországban 57,3 év volt a mutató. Az olasz és a lett eredmény között így 20,9 év különbség alakult ki.

Magyarország 63,3 éves értéke 1,9 évvel maradt el az uniós átlagtól. A szomszédos országok és a V4-ek közül Szlovénia 67,5, Románia 65,0, Lengyelország pedig 64,7 évvel szerepelt az adatsorban. Ezzel szemben voltak olyan országok is, amik Magyarországnál rosszabban teljesítettek: Horvátországban 63,1, Csehországban 62,4, Ausztriában 60,4 évet mértek 2024-ben.

Magyarországon mindkét nemnél csökkent az egészségesen várható élettartam

A 2024-es nemzetközi összehasonlításban a magyar férfiak lemaradása volt nagyobb. Náluk 62,3 egészséges életévvel szemben 64,8 év volt az uniós átlag. A nőknél a magyarországi 64,3 év az EU 65,5 éves értékétől maradt el. A frissebb, 2025-ös hazai adatsor alapján országosan a férfiak születéskor 62,3, a nők 64,2 egészséges életévre számíthattak. Ez mindkét nemnél enyhe visszaesés az ugyanebben a hazai adatsorban szereplő 2024-es értékhez képest: akkor a férfiaknál 62,5, a nőknél 64,5 évet mértek.

Hosszabb távon azonban jelentős javulás látható. A hazai idősorban 2006-ban a férfiaknál még 54,7, a nőknél 57,5 év volt az egészségesen várható élettartam. A 2025-ös eredmény ehhez képest a férfiaknál mintegy 7,6, a nőknél 6,7 évvel magasabb. A javulás viszont nem volt egyenletes. Az országos érték mindkét nemnél 2023-ban érte el az eddigi legmagasabb szintjét ebben az adatsorban, majd 2024-ben és 2025-ben is mérséklődött.

65 éves korban már más a helyzet

A KSH külön közli azt is minden évben, hány további egészséges életév várható azoknál, akik már betöltötték a 65. életévüket. Magyarországon 2025-ben a férfiaknál 7,2, a nőknél 7,9 év volt ez az érték. Mindkét mutató enyhén csökkent az előző évhez képest, bár egy tizedesre kerekítve csak a férfiaknál látható változás: náluk 7,3-ről 7,2 évre mérséklődött az eredmény. A nőknél mindkét évben 7,9 év körül alakult.

A 2025-ös regionális bontás jelentős országon belüli különbségeket mutat. Budapesten a férfiak születéskor 68,0, a nők 68,8 egészséges életévre számíthattak. A fővárost Nyugat-Dunántúl követte, ahol a férfiaknál 65,9, a nőknél 67,3 év volt a mutató. A legalacsonyabb értékeket mindkét nemnél Észak-Magyarországon mérték: a férfiaknál 58,9, a nőknél 61,6 évet. Budapesthez képest így a férfiaknál több mint kilenc, a nőknél több mint hét év különbség alakult ki.

A főváros előnye Pest régióval szemben is jelentős. Utóbbiban a férfiak 61,2, a nők 63,4 egészséges életévre számíthattak. Közép-Dunántúlon mindkét nem értéke meghaladta az országos szintet, míg az alföldi régiókban elmaradt attól. Az országos visszaesés ugyanakkor nem minden térséget érintett. Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon mindkét nemnél javult a mutató 2024-hez képest. Budapesten viszont a férfiaknál 68,6-ről 68,0, a nőknél 69,2-ről 68,8 évre csökkent az egészségesen várható élettartam.

Magyarország egyébként rengeteg egészségügyi statisztikában áll rosszul, ilyen például az elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás, daganatos megbetegedések, szív-és érrendszeri betegségek. Csakhogy miközben az egészségügyi mutatókban nem látszik javuló tendencia, szakértők szerint előbb-utóbb Magyarországon is szükségessé fog válni a nyugdíjkorhatár emelése, ahogy más európai országokban. Egy ilyen lépéssel viszont még jobban kiszélesedhet az a réteg, aki már nyugdíjazása előtt búcsút mondhat az egészségnek.