Megindultak a NATO-katonák az orosz határra: meglépte a balti ország, amitől sokan féltek

Martynas Katelynas litván belügyminiszter szerdán kérte a hadsereg bevonását a Kalinyingráddal közös határ védelmébe. A minisztérium közlése szerint a döntést a régió általános biztonsági helyzete mellett a lett–belarusz határon történt legutóbbi incidens, valamint azok a jelzések is indokolták, amelyek szerint Oroszországban újabb mobilizációt hirdethetnek. 

A litván vezetés ugyanakkor igyekszik elkerülni, hogy a lépést közvetlen katonai fenyegetésként értelmezzék. Katelynas hangsúlyozta, hogy a litván határ mentén jelenleg nyugodt a helyzet, és a katonák bevonása elsősorban arra szolgál, hogy a határőrség szükség esetén gyorsabban és nagyobb erővel tudjon reagálni. 

Robertas Kaunas védelmi miniszter szerint kezdetben legfeljebb egy százfős, vagyis nagyjából egy századnyi katonai erőt vezényelnek a térségbe. A katonák várhatóan néhány hétig segítik a határőrök munkáját, a jelenlegi terv szerint nagyjából október 16-ig. Ha a helyzet indokolja, a misszió időtartamát meghosszabbíthatják, és a létszámot is növelhetik. 

A katonák elsősorban a járőrözésben és a határ védelmében segítik a litván Állami Határőrséget. A lépésre azért is szükség lehet, mert a litván határőrség kapacitásai már jelenleg is jelentős nyomás alatt vannak. Katelynas szerint a szolgálatot egyszerre terhelik a Belarusz és az Oroszország felől jelentkező kockázatok. 

Az orosz mobilizációtól is tartanak

A döntés egyik új eleme, hogy a litván belügyminiszter kifejezetten beszélt egy esetleges orosz mobilizáció kockázatáról. Vilnius attól tart, hogy ha Oroszországban újabb mozgósítás indul, az ezt elkerülni próbáló emberek illegális útvonalakon is megpróbálhatnak bejutni az Európai Unióba. 

Ez a forgatókönyv azért érzékeny Litvánia számára, mert az ország Oroszországgal közös határa közvetlenül a Kalinyingrádi területtel húzódik. A csaknem 275 kilométeres szakasz egy NATO- és EU-tagállam, illetve Oroszország egyik legfontosabb stratégiai régiója között húzódik. 

Kalinyingrád különösen fontos Moszkva számára, mivel az Oroszországhoz tartozó exklávé földrajzilag elkülönül az ország többi részétől. A Baltikum biztonságpolitikai szempontból ezért kiemelt térség, különösen a Lengyelország és Litvánia közötti Suwałki-folyosó közelsége miatt.

A migráció is biztonsági kérdéssé vált

A litván kormány a katonai erősítés indokai között a térségben tapasztalható úgynevezett instrumentalizált migrációt is megemlítette. Ennek egyik friss példája Lettország keleti határán történt.

Augusztus 10-én a lett határőrök 15 embert fogtak el, akik egy föld alatti alagúton keresztül jutottak be Belaruszból Lettországba. A hatóságok szerint ez volt az első olyan eset az adott szakaszon, amikor illegális határátlépéshez ilyen alagutat használtak. 

Lettország ezt követően megerősítette keleti határának védelmét, és új biztonsági műveletet indított. A határőrség munkájába a hadsereg, a rendőrség és drónokkal, helikopterekkel, illetve repülőgépekkel támogatott megfigyelési képességek is bekapcsolódtak.  A litvánok számára ez azért is fontos jelzés, mert a Baltikumban az illegális migrációt már nem pusztán rendészeti problémaként kezelik, hanem potenciális hibrid fenyegetésként.

Moszkva miatt egy másik fronton is nő a feszültség

A litván határ megerősítésére ráadásul néhány nappal azután kerül sor, hogy Vilniusban újabb komoly vita alakult ki az orosz katonai fenyegetésről. A litván parlament előzetesen olyan alkotmánymódosításról szavazott, amely eltörölné a nukleáris fegyverek országban történő állomásoztatásának tilalmát. A Kreml erre élesen reagált, Dmitrij Peszkov szerint az amerikai és NATO-jelenlét további növelése Litvánia területén csak fokozná a feszültséget. 

A mostani határerősítés ezért egy szélesebb regionális folyamatba illeszkedik. A balti államok az elmúlt időszakban egyre több erőforrást fordítanak a határok védelmére, a drónos megfigyelésre, a védelmi infrastruktúrára és a hibrid fenyegetések kezelésére.

A litván kormány ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza, hogy nem emelkedett a konkrét fenyegetettségi szint. A száz katona megjelenése a Kalinyingrád melletti határon így inkább egy előrehozott biztonsági intézkedésnek tekinthető, amelynek célja, hogy Vilnius ne egy esetleges incidens után próbáljon reagálni, hanem már előre rendelkezzen elegendő emberrel és kapacitással.