Ez már az utolsó utáni pillanat: tényleg visszatáncol a brexitből Nagy-Britannia?

Rachel Reeves pénzügyminiszter keddi, úgynevezett Mais-előadásában egyértelműen fogalmazott: "A Brexit súlyos károkat okozott." A tárcavezető jelezte, hogy a kormány az eddigieknél több területen kívánja összehangolni a brit szabályozási rendszert az unióssal, amennyiben az az ország érdekét szolgálja. Mindezt a gazdasági növekedés élénkítésének kulcsaként állította be. A brit gazdaság 2025-ben ugyanis mindössze 1,3 százalékkal bővült, ami elmarad az előrejelzett 1,5 százaléktól.

A hangnemváltás nem előzmény nélküli. Keir Starmer miniszterelnök már tavaly ősszel kijelentette, hogy "a Brexit jelentősen ártott a gazdaságnak". Később Wes Streeting egészségügyi miniszter is örömét fejezte ki amiatt, hogy "a Brexit olyan probléma, amelynek a nevét végre ki merjük mondani". David Lammy külügyminiszter pedig egyenesen "magától értetődőnek" nevezte a kilépés okozta gazdasági károkat. Sadiq Khan londoni polgármester szerdán már egy határozottabb lépést követelt. Szerinte az Egyesült Királyságnak a következő választások előtt vissza kellene lépnie az EU egységes piacába és vámuniójába.

Reeves ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Munkáspárt 2024-es választási programjának vörös vonalai továbbra is érvényben vannak. Ezek közé tartozik az egységes piachoz és a vámunióhoz való visszatérés, valamint a személyek szabad mozgásának elutasítása. A párt Brexit-stratégiája a 2019-es súlyos választási vereségből fakad. Akkor ugyanis a második népszavazás ígérete elriasztotta a kilépést támogató, munkásosztálybeli szavazókat.

A közvélemény-kutatási adatok szerint azonban a Munkáspárt jelenlegi választói problémáinak fő forrása nem a Reform UK párt felé történő elvándorlás. Minden egyes Reformhoz átpártoló szavazóra csaknem kétszer annyi jut, aki a Zöldekhez pártolt át, további nyolc százalékuk pedig a Liberális Demokratákat választotta.

Míg a Reformhoz igazolók szinte kivétel nélkül Brexit-pártiak, a Zöldekhez és a liberálisokhoz távozók többsége az EU-hoz való visszatérést támogatja. A Munkáspárt támogatottsága a bennmaradáspárti szavazók körében 19 százalékponttal esett vissza 2024 óta. Ezzel szemben a kilépéspártiak körében csak 9 pontos csökkenést mértek.

A helyzetet tovább bonyolítja a párt eddigi, a kapcsolatok újraindítását célzó stratégiájának központi eleme. Ez az élelmiszer- és mezőgazdasági export vámvizsgálatainak megszüntetését célozza a szabályozási harmonizáció révén, ami korántsem arat egyértelmű sikert a saját szavazóik körében.

Amikor a közvélemény-kutatók az ezzel járó kompromisszumokat is vázolták, a kép megváltozott. Kiderült ugyanis, hogy ennek fejében a brit élelmiszerpiacra is az uniós szabályok vonatkoznának. Ezt a feltételt a Munkáspárt szavazói már csak hajszálnyival, 45-40 arányban támogatták. A Reform UK és a Konzervatív Párt várhatóan a Brexit elárulásának fogja beállítani az EU felé történő közeledést. A felmérések szerint ráadásul ez az érvelés a munkáspárti szavazók egy részénél is visszhangra talál.

A Munkáspárt tehát csapdahelyzetbe került. A Brexit-párti szavazók visszaszerzése önmagában nem állítja helyre a párt választási esélyeit. Ugyanakkor az EU-barát szavazók visszacsábításához merészebb lépésekre lenne szükség, amelyek viszont a kilépést támogató kisebbséget riaszthatják el. John Curtice, a Strathclyde Egyetem politológus professzorának elemzése szerint az eddigi óvatos stratégia éppen azért lehet nehezen eladható, mert az ezzel járó kompromisszumok a párt saját támogatói számára is túlságosan szembetűnőek.