Ki nem találod, melyik ország csatlakozna az Európai Unióhoz! Erre aztán tényleg senki nem számított

Egy tavalyi tárgyalás Starmer és Ursula von der Leyen között sajtóértesülések szerint arról szólt, hogy előkészítsék Nagy-Britannia visszalépését az Európai Unióba. Igaz, az egyre erősebb ellenzéki Reform Párt vezetője, Nigel Farage pedig továbbra is markáns EU-kritikus álláspontot képvisel.

Most Sadiq Khan polgármester szólalt meg:

A londoni városvezető szerint az újbóli uniós csatlakozás elkerülhetetlen. Felvetette, hogy ehhez talán újabb népszavazásra sem lenne feltétlenül szükség.

Úgy véli, a kormánynak legkésőbb a 2029-ben esedékes választások előtt újra kellene csatlakoznia legalább az európai vámunióhoz és az egységes piachoz. Érvelése szerint a kilépés óta mindennapossá váltak a gazdasági, társadalmi és kulturális károk.

Ezzel párhuzamosan visszaestek a Nagy-Britanniába irányuló beruházások, valamint az uniós piacokra szánt brit export is. Khan különösen aggasztónak tartja az elvándorlást: 2019 óta tömegesen távoznak az uniós állampolgárok a brit fővárosból, számuk mintegy 140 ezerrel csökkent.

Bár a Downing Street hivatalosan többször is egyértelművé tette, hogy nem kívánnak visszatérni a vámunióba és az egységes piacra, a közelmúltban maga Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök is éles kritikával illette a brexitet. A kormányfő szerint a 2016-os döntést üres ígérgetések szülték. Teljesen tévesnek bizonyult ugyanis az az elképzelés, miszerint a kilépés majd minden brit problémát megoldana.

A kérdés továbbra is mélyen megosztja a brit politikai palettát. A Konzervatív Párt és a Nigel Farage vezette Reform UK hallani sem akar a közeledésről. Ezzel szemben a Zöldek katasztrófának nevezik a kilépést, a Liberális Demokraták pedig a gazdaság megmentése érdekében kifejezetten sürgetik a vámuniós csatlakozást.

A brexit okozta gazdasági veszteségeket a politikai oldalaktól független adatok is alátámasztják. John Major korábbi konzervatív miniszterelnök is elismerte, hogy a kilépés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Számításai szerint a brexit évente 100 milliárd font kiesést okoz az EU-val folytatott kereskedelemben, emellett 40 milliárd fonttal csökkenti a brit költségvetés bevételeit. Major, bár a közeljövőben nem tartja reálisnak az újracsatlakozást, az európai kapcsolatok mielőbbi újjáépítését szorgalmazza.

Ezt a borúlátó képet erősíti a brit kormány számára hivatalos makrogazdasági előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősség Hivatala (OBR) is. A szervezet jelentése szerint a brit GDP hosszú távon nagyjából 4 százalékkal lesz alacsonyabb amiatt, hogy az ország már nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak.