Ilyen nincs, százmilliós aranykincset talált az erdő szélén két kiránduló: komoly pénz üti a markukat

Miroslav Novák, a múzeum régészeti osztályának vezetője, aki a hírt nyilvánosságra hozta, bejelentette, hogy a talált tárgyakat fokozatosan feldolgozzák, majd a közeljövőben önálló tárlat keretében a nagyközönség számára is megtekinthetővé teszik.

A lelet két dobozból áll. Az alumínium dobozban 598 aranyérme volt 11 oszlopban szépen elrendezve és textil darabokba becsomagolva. Ettől a doboztól nagyjából egy méterre egy másik fémdobozban cigarettatartók, karperecek, nyakláncok és más hasonló sárga fémből készült tárgyak voltak

- fejtette ki Miroslav Novák újságírók előtt.

A pénzérmék nem a XX. század elején forgalomban lévő pénzek, kétségtelenül egy gyűjteményt képeznek, és bizonyíthatóan aranyból vannak. A többi tárgy vizsgálata még nem zárult le

- magyarázta Vojtech Brádle, a múzeum numizmatikusa. Az érmék a rajtuk lévő évszámok szerint 1808 és 1915 között készültek Franciaországban, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Belgiumban és Törökországban. Érdekesség, hogy Csehországban vagy Németországban készült érmék nincsenek a gyűjteményben.

A lelet piaci értéke mintegy 7,5 millió korona (kb. 121 millió forint), történelmi értéke pedig szinte felbecsülhetetlen - vélte Miroslav Novák.

A hatályos cseh törvények szerint a megtalálók anyagi jutalma a lelet értékének tíz százaléka - azaz 750 ezer korornával, kb. 12,1 millió forinttal lesznek gazdagabbak.

A múzeum szakemberei megvizsgálták a lelőhelyet és arra a következtetésre jutottak, hogy a növényekkel már erősen benőtt erdőszéli kőfal és kőhalmaz mesterségesen épült. Valószínűsítik, hogy az aranykincset tulajdonosai úgy rejtették el, hogy azt később megtalálhassák. Az elrejtés miértjére egyelőre nincs válasz.

Bár az érméken található legutolsó évszám 1915, mégis biztosra vehető, hogy elrejtésükre később került sor. Néhány darabon ugyanis olyan jelek vannak, amelyeket a régebbi érmékre az akkor újonnan létrejött Jugoszláviában vertek a múlt század 20-as 30-as éveiben

- fejtette ki ezzel kapcsolatban Vojtech Brádle. Kutatók és történészek egyik elképzelése szerint a kincset valószínűsíthetően a XX. század harmincas éveinek második felében vagy a második világháború végén áshatták el. A térségben húzódik ugyanis a cseh-német etnikai határ. A régióból a második világháború előestéjén a cseheket űzték el, majd a háború után a németeket telepítették ki. Ezekben az időkben aránylag gyakori volt, hogy a lakosok értékeiket elrejtették annak reményében, hogy később visszatérnek értük.