Kiderült, Orbánék titkos tanulmányt készíttettek az árrésstopról: ennek alapján regulázta a boltokat az előző kormány

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) egy közérdekű adatigénylésre válaszolva elismerte, hogy az árréskorlátozás előkészítésekor a nyilvános statisztikák mellett közvetlen piaci adatokat is felhasználtak. A kereskedők önkéntesen bocsátották az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium rendelkezésére az üzleti titoknak minősülő beszerzési és átadási áraikat, valamint a kereskedelmi kondíciókat, amelyekből a tárca árrésmutatókat képzett.

Ez cáfolja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tavaly őszi állítását, miszerint semmiféle hatástanulmány nem alapozta meg a 2025 márciusában bevezetett, legfeljebb 10 százalékos árrést engedélyező intézkedést - írja a Népszava.

Bár a munkatáblák és a becslési módszertan létezése már bizonyított, a tartalmuk rejtve marad. A GEM megtagadta a dokumentumok kiadását arra hivatkozva, hogy azok aggregált formában is alkalmasak lennének a cégek adatainak visszaszámítására, maga a módszertan pedig döntést megalapozó adatként tíz évig nem nyilvános.

Emiatt továbbra sem tudni, hogy a hatásbecslés kizárólag a közvetlen árcsökkenést modellezte-e, vagy számolt a beavatkozás közvetett következményeivel is. Nem világos, megvizsgálták-e előzetesen, hogy a kereskedők más termékek drágításával kompenzálják-e a veszteségeiket, illetve felmérték-e a kisebb boltok bezárásának kockázatát, az import növekedését, valamint a hazai élelmiszeriparra és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásokat.

Ezek a mellékhatások később a szakmai viták középpontjába kerültek. A GKI Gazdaságkutató már 2025 májusában arra figyelmeztetett, hogy az árrésstop ugyan csökkentette az érintett termékek árát, de jelentős piaci torzulásokat okozott, és ronthatta a GDP növekedési kilátásait.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA