Nagy változás előtt állhat a forint: így alakulhat az árfolyam az euróbevezetés felé vezető úton

Az euróbevezetés szempontjából a következő években az árfolyam stabilitása is kulcskérdéssé válhat. A csatlakozáshoz teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat, a forintnak pedig az euró előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerben legalább két évet kell eltöltenie egy előre meghatározott középárfolyam körüli sávban. A 2030-as cél tartásához ezért tartósan stabil forintra és alacsony inflációra lenne szükség. A kettő Magyarország esetében különösen szorosan összefügg.

Magyarország erősen importfüggő gazdaság, ezért a forint gyengülése viszonylag gyorsan megjelenhet a hazai árakban. Az élelmiszerek, energiahordozók, alapanyagok és számos fogyasztási cikk árára is hatással van az árfolyam. Az MNB korábbi elemzései szerint ráadásul az elmúlt években erősödött az árfolyamváltozások begyűrűzése az inflációba. Ez azt jelenti, hogy az euróbevezetéshez szükséges alacsony infláció fenntartását egy stabilabb forint is segítheti, míg egy jelentősebb és tartós gyengülés ismét növelhetné az árnyomást. Az idei folyamatok is jól mutatják a kapcsolatot: a forint tavaly júliushoz képest mintegy 9 százalékkal erősödött az euróval szemben, miközben az éves infláció 4,3 százalékról 1,2 százalékra mérséklődött.

A túl erős forint sem feltétlenül jó

Az erősebb árfolyam ugyanakkor nem minden szempontból kedvező. Ha Magyarország túlságosan erős forint mellett lépne be az ERM II-be, majd később ezen a szinten rögzítenék az átváltási árfolyamot, az hosszabb távon versenyképességi problémákat okozhatna. Ez elsősorban az exportáló vállalatokat érintheti érzékenyen. Ezek a cégek bevételeik jelentős részét euróban szerzik, miközben költségeik – például a bérek – jellemzően forintban merülnek fel. Minél erősebb a hazai deviza, ugyanannyi euróbevétel annál kevesebb forintot ér.

Hasonló problémával szembesült Szlovákia is az euró 2009-es bevezetése előtt. A szlovák korona a csatlakozást megelőző években jelentősen erősödött, ami az euró bevezetése után már nem volt korrigálható önálló árfolyam-politikával. Az euróhoz vezető úton ezért kényes egyensúlyt kell megtalálni: a gyenge forint az inflációt fűtheti, a túl erős árfolyam viszont az exportszektor versenyképességét ronthatja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Varga Mihály jegybankelnök a magyar euróról: erre kell most készülnünk

Magyarországon a lakosság 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor mindössze minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy az ország fel is készült erre.

Egyre kisebb a forint kamatelőnye

A forint korábbi erősödésében a magas magyar kamatszint is fontos szerepet játszott. Az úgynevezett carry trade keretében a befektetők alacsonyabb kamatozású devizákból finanszírozva vásároltak magasabb hozamot kínáló forinteszközöket, ami növelte a magyar deviza iránti keresletet. A magyar és a fejlett piaci kamatok közötti különbség azonban az idei kamatcsökkentésekkel fokozatosan szűkül. Emiatt a forint kamatelőnye is kisebb, így önmagában ez a tényező már kevésbé támogatja a további jelentős erősödést.

A jegybank kommunikációja közben arra utal, hogy a túlzott árfolyammozgások egyik irányban sem lennének ideálisak. Amikor tavasszal 350–355 környékére erősödött az euróval szemben a forint, jegybanki és kormányzati megszólalások már arra utaltak, hogy a javuló kockázati megítélés kedvezőbb lenne, ha inkább alacsonyabb kamatokban, és nem további forinterősödésben jelenne meg.

Stabilabb forint jöhet az euró felé vezető úton

Szeptember elején már a másik irányú mozgás került előtérbe: az euró átmenetileg 370 forint fölé került. A jegybanknak hivatalosan nincs árfolyamcélja, az elmúlt hónapok eseményei azonban arra utalnak, hogy sem a jelentős gyengülés, sem egy újabb nagy erősödés nem lenne feltétlenül kívánatos.

Ha a 2030-as euróbevezetési cél fennmarad, a következő években ezért egyre fontosabb lehet a forint stabilitása annál, hogy pontosan milyen szinten áll az euró árfolyama. Az ERM II-be történő belépés közeledtével ugyanis a nagy árfolyamkilengések mérséklése már az euróövezeti csatlakozás egyik feltételévé válik. Ez a lakosság pénzügyi döntéseire is hatással lehet. Ha a forint hosszabb távon stabilabbá válik, kisebb jelentősége lehet annak a korábbi stratégiának, hogy valaki hónapokkal egy külföldi utazás előtt vásárol eurót, vagy megtakarításának egy részét pusztán a forint további gyengülésére számítva tartja devizában.

Külső gazdasági és geopolitikai sokkok természetesen továbbra is kimozdíthatják az árfolyamot. Ha azonban valóban megkezdődik az euróbevezetéshez szükséges felkészülés, a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata éppen az lehet, hogy a forintot tartósan kiszámítható pályán tartsák.