Nepp Zoltán, a Lidl Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója szerint a lánc hazai nyereségességének kulcsa a hatékonyság és a szigorú költségkontroll.
A hazai élelmiszer-kiskereskedelemben a láncok az erősödő forintra és a stagnáló fogyasztásra hivatkozva árcsökkentésre szorítják a beszállítókat.
Július 1-től jöhet a zöldség-gyümölcs áfa 27-ről 5 százalékra csökkentése, és a kiskereskedelmi láncok már készülnek az átárazásra.
Azonnali árcsökkenést hozhatna a magyar boltokban a zöldség- és gyümölcs áfájának 27 százalékról 5 százalékra mérséklése, az árrésstopot pedig át kell alakítani.
"Nagyon sok labda van a levegőben, ezt inkább lehetőségként élem meg, mint veszélyforrásként" - utalt a kormányváltás utáni időkre a Kifli.hu új igazgatója.
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát kell kidolgozni az árrésstop és a védett üzemanyagárak kivezetésére.
Az Orbán-kormány utolsó intézkedéseinek egyikeként eltörölte a kamatstop, az árrésstop és a hatósági üzemanyagár lejárati idejét, így azok határozatlan ideig érvényben maradnak.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözli Kármán András leendő pénzügyminiszter terveit az árrésstop kivezetéséről.
A Tisza Párt 2030-ig megteremtené az euró bevezetésének feltételeit Magyarországon, és kedvező esetben akár ennél korábban is sor kerülhetne a közös európai valuta átvételére.
A magyar élelmiszerpiacon új korszak kezdődhet a kormányváltás után – legalábbis erre utalnak a szakértői várakozások.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint szükség lenne egy olyan államigazgatási szereplőre – akár államtitkárságra –, amely koordinálja az ágazatot.
A kereskedelmi ágazat arra figyelmeztet, hogy a hatósági árréskorlátozások helyett csak a szabad piaci verseny tarthatja kordában az árakat.
A cseh kormány április 8-tól maximalizálja az üzemanyagok kereskedői árrését, és csökkenti a gázolaj jövedéki adóját.
A hagyományosan húsvéti ételek, a sonka, a tojás, vagy a torma javarészt a tavalyi áron, vagy annál is alacsonyabban kaphatók a nagy kereskedelmi láncok üzleteiben.
Bár a piaci túlkínálat miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar tejtermelők és -feldolgozók, az áruházak polcait továbbra is stabilan a hazai tej uralja.
A közeli jövőben megtapasztalhatjuk annak következményeit is, hogy az árrésstop miatt kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására.
A kiskereskedelmi piac kisebb szereplői nem képesek felzárkózni a nagyvállalatok termelékenységéhez. De mit jelent ez foglalkoztatás szempontjából?
A magyar kiskereskedelemnek 2025-ben minden korábbinál nehezebb éve volt: a szigorodó szabályozások, az árréssapka torzító hatása egyszerre alakította át az ágazatot.
A különadók, az árstop és az árrésstop jövője nemcsak az ágazat szereplőit foglalkoztatja, hanem közvetlenül hat a bolti árakra, a kínálatra és a vásárlói élményre is.
Az árrésstop veszélyezteti a magyar termékek piaci pozícióját az üzletláncokban.
