Kiderült az igazság az árrésstop további sorsáról: erre a forgatókönyvre kevesen számítottak a boltokban

Az Erste szeptember 10-én tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy 2026-ban 1,7 százalékkal nőhet a GDP, ami jelentős javulás a 2025-ös 0,5 százalékos bővüléshez képest. Az első és a második negyedévben egyaránt 1,7 százalékos éves növekedést mértek.

Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője szerint a növekedés legfontosabb motorja továbbra is a háztartások fogyasztása lehet. A reálbérek emelkedése támogatja a lakossági keresletet, miközben a beruházások is elmozdulhatnak az elmúlt évek mélypontjáról. Az Erste 2026-ra 4 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos háztartási fogyasztásbővülést vár. Az export oldalán is javulhat a helyzet.

Az elemző elmondta, fokozatosan kedvezőbbé válnak a kilátások, ezért az ipari termelés a korábban vártnál valamivel gyorsabban is növekedhet.

A növekedési kilátásokat ugyanakkor több komoly kockázat is árnyalja. A közel-keleti konfliktus elhúzódása, az újra megjelenő vámháborús feszültségek, az aszálykárok és az energiapiaci kockázatok egyaránt fékezhetik a magyar gazdaságot

– jegyezte meg Nagy János.

A bank szerint 2027-ben már 2,2 százalékos GDP-növekedés jöhet. Ebben fontos szerepet játszhat az üzleti és fogyasztói bizalom javulása, valamint a korábban befagyasztott uniós források várható felszabadítása. Az infláció közben látványosan visszaesett. Az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint ebben az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forintnak is jelentős szerepe volt. A következő hónapokban azonban már ismét gyorsulhat az infláció.

A bank 2026 egészére 1,8 százalékos átlagos pénzromlással számol, 2027-ben pedig 2,8 százalék lehet az éves átlag, amely előrejelzésben még számolnak az árrésstop fenntartásával.

Ez ugyanakkor még mindig jóval alacsonyabb lenne a 2025-ös 4,4 százaléknál. A szolgáltatások áremelkedése továbbra is kockázatot jelent. Az elemző szerint a mérséklődő lakossági és vállalati inflációs várakozások kedvezőek, a szolgáltatások magasabb árdinamikája azonban továbbra is akadályozhatja a tartós árstabilitást.

Fennmarad az erős forint?

A forint közben komoly erősödésen van túl. Az euró árfolyama márciusban 397 forint közelében járt, június közepére azonban 350 forint alá süllyedt. Ez csaknem 12 százalékos erősödést jelentett a márciusi csúcshoz képest.

Nyeste Orsolya rámutatott, hogy az árfolyamot támogatta a geopolitikai kockázatkerülés enyhülése, valamint az uniós forrásokkal, a költségvetéssel és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások javulása. Július óta azonban korrekció indult, az euró árfolyama visszatért a 360-365 forintos tartományba. A bank év végi előrejelzése szerint 2026 végén 360 forint körül alakulhat az euró, 2027 végére pedig 355 forintos árfolyamot várnak.

A kamatoknál is érdekes időszakkal számolt a pénzintézet elemzője. Az MNB június és augusztus között összesen 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az Erste szerint még idén jöhet további kamatvágás, de a felfelé mutató kamatkockázatok az elmúlt hetekben erősödtek. Az elemzők szerint a közel-keleti konfliktus eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák és a forint volatilitása akár meg is állíthatja a vágási ciklust. Az MNB augusztusi kamatcsökkentését és az 5,50 százalékos alapkamatot az Erste saját szeptemberi monitorja is rögzítette.  Nyeste Orsolya azt is elmondta, hogy jövő évre akár 4,5%-ra is csökkenhet az alapkamat.

A kötvénypiacon közben jelentősen javult Magyarország megítélése. A tízéves magyar állampapír átlagos hozama a 2026 első negyedévi 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra esett, augusztus végén pedig 5,6 százalék körül alakult.

Az elemzők hangsúlyozták, hogy a további javuláshoz szükség lenne a költségvetés hiteles konszolidációjára, az uniós források tényleges beáramlására és egy konkrétabb euróbevezetési stratégiára.

A mostani prognózis különösen azért érdekes, mert az Erste az év folyamán már többször módosította felfelé a magyar növekedési kilátásokat. Júniusban a bank 1,4 százalékról 1,7 százalékra emelte 2026-os GDP-előrejelzését, miután az első negyedéves magyar növekedés a vártnál kedvezőbben alakult. 

 Az Erste friss számai alapján tehát 2026-ban megindulhat a magyar gazdaság lassú kilábalása, 2027-ben pedig tovább gyorsulhat a növekedés. A legnagyobb kérdés az lehet, hogy az erősödő fogyasztás és a javuló export képes lesz-e ellensúlyozni a geopolitikai, energia- és költségvetési kockázatokat.        

Mi lesz az árréstoppal?

A Pénzcentrum a sajtótájékoztatón arról érdeklődött, hogy milyen hatással lehetne az inflációs célokra az árrésstop kivezetése. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az árrésstophoz és más árkorlátozásokhoz kapcsolódó intézkedések torzíthatják a piaci árak alakulását, ezért a tisztább kép érdekében minél kevesebb korlátozásra lenne szükség. Mint mondta, a jegybank is mérsékelt hatással számol az árrésstop kivezetése esetén. Ugyanakkor figyelmeztető jelnek tartja, hogy a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektorban megemelkedtek az inflációs várakozások, miközben korábban azzal számoltak a piaci szereplők, hogy a választások után fokozatosan kivezethetik az árkorlátozásokat. Szerinte az intézkedések fenntartása elnyomhatja a piaci folyamatok tényleges hatását az árakban.

Nagy János szerint jelenleg nincs bejelentés az árrésstop kivezetéséről, ugyanakkor a banknál arra számítanak, hogy ha az élelmiszerárak alakulása nem fordul kedvezőtlen irányba, az intézkedés kivezetése nem okozna jelentős inflációs sokkot. Bár egy-két hónapban néhány tized százalékponttal megemelheti az inflációt, ez az éves átlagban várhatóan már kevésbé lenne érzékelhető. Nagy János szerint ebben az erős forint és a világpiacon továbbra is jelentős élelmiszer-kínálat is szerepet játszik, miközben az ágazati szakértők sem számítanak az aszály miatt drasztikus élelmiszerár-emelkedésre.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA