A Tesco titkos múltja: így kezdődött az egész

Izgalmas részletekre derített fényt a Tesco múltjából a BBC dokumentum-riportja, amelyet a napokban mutattak be a brit közszolgálati csatornán. A jövőre 95 éves áruházlánc legendás alapítója, Jack Cohen 1919-ben indította el élelmiszeripari vállalkozását abból a pénzből, amit leszerelése után - az első világháborúban a Királyi Légierő kötelékében harcolt - kapott.

A lengyel emigráns családból származó 21 éves Cohen kezdetben egy talicskával kezdte el az árusítást, konkrétan két termékkel, cukorsziruppal és halkrémmel. 1924-re felfejlesztette üzletét, és már saját teamárkáját is elindította. A teát egy bizonyos T.E. Stockwell szállította a fiatal Cohennek, nevük összeolvadásából jött létre a Tesco márkanév. 1929-ben pedig megnyitotta első boltját is.

Jack, a kemény

Cohen egy viszonylag egyszerű üzleti modellre alapozta áruházlánca sikerét: "Halmozz fel sokat, add el olcsón" - mondogatta, így kapta a "Slasher", azaz a "Kemény" Jack nevet.

"Cohen egy olyan korszakban építette fel üzletét, amikor a mértékletességen és az egyszerűségen volt a hangsúly az átlagcsaládoknál. Ő azonban megértette a piac működését, azt, hogy hogy kell tömegeket kiszolgálni, ezzel pedig meghatározó pozíciókat szerzett" - mondta el a BBC-nek Phil Lyon egyetemi tanár, gazdaságtörténész. Cohen fontosnak tartotta azt is, hogy egy kézben maradjanak a boltok, 1955 és 1960 között több mint 500 új üzletet nyitott.

Cohen közeli kollégái beszámoltak arról is, hogy a legjobb dolgozók arany nyakkendőtűt kaptak ajándékba az alapító-vezérigazgatótól, amin az YCDBSOYA rövidítés szerepelt. Ez Cohen egyik kedvenc mondásának rövidítése: "You Can't Do Business Sitting on Your Ass", azaz "Nem tudsz úgy üzletet csinálni, ha csak ülsz a fenekeden."

A klubkártya előtti klubkártya

A kiskereskedelem globális történelmének más meghatározó lépései is Cohen nevéhez fűződnek, például a hatvanas években újdonságnak számító pontgyűjtő akciók elindítása. A vásárlók zöld bélyegeket, úgynevezett "Green shield stamp"-et kaptak vásárlásaik után, amelyeket összegyűjtve és beváltva háztartási eszközöket, robotgépeket, teafőzőket, sőt, akár színes televíziót is kaphattak.

Néhány évtizeddel később a Tesco ismét bevezetett egy hasonló rendszert, a klubkártyát. A vásárlás után járó pontokkal szintén a vásárlói hűséget erősítik, igaz, a kártyás megoldás révén jóval több információval rendelkeznek a vevők szokásairól. Izgalmas adat, hogy világszerte 27 milliónál is több embernek van Tesco klubkártyája.

Egyértelműen az alapító szellemisége vezette a céget arra, hogy 1993-ben - 14 évvel Cohen halála után - Nagy-Britanniában bevezesse a Tesco Gazdaságos márkát, amely gyorsan a vásárlók kedvence lett, és üzletileg is hatalmas sikereket ért el. Az egyik első saját márkás termékcsalád gyorsan bővült és folyamatosan átalakult, mára pedig nem csak a világot hódította meg, hanem a konkurensek sem tudnak létezni hasonló termékek nélkül. 

Az áruházlánc növekedése vezetett ahhoz is, hogy egyre jobb pozícióból tudtak tárgyalni a beszállítókkal, több és több árengedményt kicsikarva tőlük. David Gray iparági elemző a BBC-nek elmondta, hogy "az üzletlánc puszta mérete hatalmas piaci erőt jelentett, a Tesco pedig mindig agresszíven kihasználta helyzetét, hogy a legjobb üzletet köthesse."

A szakértő szerint a Tesco mindig élen járt abban, hogy gyorsan alkalmazkodjon a változó fogyasztói szokásokhoz, és folyamatosan újítson ezek hatására. A láncnak úttörő szerepe volt a fogyasztói magatartás, szokások vizsgálatában, és olyan, az üzletláncoktól elvileg távol álló szolgáltatások bevezetésében, mint a bank, a biztosítás, az utazás, vagy épp a mobilszolgáltatás.