Közel 170 ezer forintot dob a kukába évente egy négyfős magyar család: ez a három élelmiszer végzi a legtöbbször a szemétben

Magyarország összességében nem áll rosszul az élelmiszerpazarlás, pontosabban az attól való tartózkodás, tekintetében. Még régiós összehasonlításban sem vagyunk sereghajtók. Ugyanis a kép inkább vegyes: Lengyelországban és Ausztriában többet, Szlovákiában és Szlovéniában pedig például kevesebbet dobnak ki.

A fenti számok azonban azt is megmutatják, hogy még mindig van hova fejlődni. Nemcsak arról van szó, hogy így is vannak hasonló méretű és adottságú országok, ahol kevesebbet pazarolnak, de magukról a számokról is. Hiszen még így is közel 200 ezer tonna lenne a tényleges, pazarlás (azt számítjuk ide, ami nem muszáj, vagyis nem pl. kávézacc). Illetve, Magyarországon a pazarlás közel 70%-a háztartásokban keletkezik, azaz könnyen elkerülhető lenne.

Ahogyan láthattuk, a magyar átlag jobb az EU-nál. Ám ennek az előnynek a nagy része nem a háztartásoknál, hanem a többi szektorban, mint az éttermek vagy a kereskedők, keletkezik. Azaz, a mindennapi életben is van mit tenni a pazarlás ellen. Bár, hozzá kell tenni, a magasabb magyar háztartási részarány nem azt jelenti, hogy a magyar háztartások fejenként többet dobnának ki, hanem azt, hogy más területeken jóval kisebb a kimutatott hulladékmennyiség.

Ahogyan az már említésre került, a Nébih legfrissebb felmérése szerint a háztartásokban fejenként 60,7 kg hulladék termelődik, aminek 34,3 százaléka elkerülhető pazarlás. A 60 kiló országos szinten közel 576 ezer tonnát jelent. Ebből pedig 200 ezer tonna lenne elkerülhető, ami évente, fejenként majdnem 21 kilogrammot jelent!

A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2%-kal csökkent. A magyar mutató 2021-hez képest is javult: az akkori 92 kilogrammról 5,4 százalékkal csökkent, miközben az uniós átlag ezen az időtávon változatlan maradt. Összességében tehát nem rossz a magyar teljesítmény, de még mindig van hova fejlődni.

És, hogy milyen ételeket, termékeket dobunk ki, és miért? Az összes kidobott élelmiszer háromnegyedét pékáruk, készételek és a zöldség-gyümölcs adja.  Az okok között pedig a túlvásárlás ugyanúgy megtalálható, mint például az, hogy elfeledkezünk egyes élelmiszerekről.

Ráadásul nemcsak a környezetterhelés miatt problémás a pazarlás. Egy négyfős családnál a feleslegesen kidobott élelmiszer értéke körülbelül 160–170 ezer forint évente. Országosan ez több százmilliárd forintos veszteség a háztartásoknak, miközben a megtermelt, de meg nem evett élelmiszer környezeti és gazdasági terhet is jelent.

Hogyan tehetünk ez ellen?

A pazarlás elkerülése érdekében a legfontosabb a tudatos vásárlás. Figyelnünk kell a lejárati dátumra, az adagok mennyiségére, illetve arra is, hogy valójában miből mennyire van szükségünk. Valamint itt fel lehet sorolni azt az egyszerű dolgot is, hogy jobban át kell nézni a kamrát, polcot, hűtőt, annak érdekében, hogy ne feledkezzünk meg ételekről. A maradékokat is hatékonyabban kellene újrahasznosíteni. Ide tartozik a maradékból való főzés, valamint a fagyasztás is.  

Azonban nemcsak a fogyasztóknak van felelősségük. Az áruházaknak például dinamikus árazással kellene vonzóbbá tenniük a hamarosan lejáró termékeket. Ez a gyakorlat már ma is létezik. Több áruházlánc polcán megtalálhatóak az általában sárgával jelzett és leárazott, ilyen típusú termékek. Mind a boltoknak, mind a vendéglátóknak érdemes lenne eladományozniuk a feleslegessé vált élelmiszert, illetve, használni az erre szolgáló applikációkat. A kisebb csomagolások, és a pontosabb készletgazdálkodás is fontos.

A francia Kereskedelmi és Disztribúciós Szövetség (FCD) és a Perifem által közzétette átfogó jelentés szerint a módszerek közül az árkedvezményes átcímkézés a leginkább hatékony módszer a pazarlás ellen. A válaszadók majdnem háromnegyede ezt sorolta a leghatékonyabb megoldások közé. Azaz vannak hatékony módszerek a pazarlás ellen.

És, hogy miért éri meg küzdeni ez ellen?

Több figyelmet fordítani a pazarlás elleni küzdelemnek, végeredményben mindenkinek megéri. Elsősorban maguknak a vásárlóknak és fogyasztóknak, akik így több pénzt takarítanak meg. A fenti adatokból látszik, hogy az összeg háztartásonként megközelítené a 170 ezer forintot évente.

A gazdaság számára kevesebb felesleges termelést, alacsonyabb hulladékkezelési költséget, és jobb erőforrás-hatékonyságot jelentene mindez. Meg kell említeni, hogy a hulladékgazdálkodási költség csökkenése az államnak is hasznos lenne.

Mindemellett pedig nem szabad elfelejteni a fenntarthatóságot sem. Hiszen kevesebb, felesleges termeléssel, a környezetet is kevésbé terheljük, például a nagyipari állattartáson keresztül. De sok más élelmiszer-előállítási folyamat is szennyezéssel, emisszióval jár, valamint vízhasználattal. Arról nem is beszélve, hogy a csomagolás miatt le nem bomló hulladék termelődik, ha több felesleges élelmiszer került piacra.

Magyarország mennyiségi szempontból tehát jobban teljesít az uniós átlagnál, és a trend is kedvező. A legnagyobb tartalék azonban a háztartásoknál van: ha az elkerülhető 20,8 kg-ot tovább tudjuk csökkenteni, az egyszerre spórol pénzt a családoknak, és hozzájárul a körforgásos gazdasághoz. A következő években a tudatosság és a kereskedelmi jó gyakorlatok lesznek a kulcs.

Mennyire hiszel a netes csillagoknak? Töltsd ki a kutatásunkat!

Vásárlás, szállásfoglalás vagy egy új szolgáltató keresése előtt szinte mindannyian megnézzük az online értékeléseket, de vajon tényleg a csillagok alapján döntünk? Megbízol egy hibátlan, de csak néhány értékeléssel bíró helyben, vagy inkább a több száz véleményen alapuló, reálisabb átlagra szavazol? Oszd meg a tapasztalataidat a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös, független kutatásában! A kérdőív teljesen anonim, a kitöltése mindössze 3-5 perc. Az eredményeket a Debreceni Egyetem kutatói dolgozzák majd fel, az elemzés pedig hamarosan megjelenik a Pénzcentrumon.