Ebben az országban fillérekből degeszre eheted magad egy olcsó étteremben: mutatjuk, mennyit kérnek ugyanezért itthon

A Visual Capitalist listája a Numbeo 2026. augusztus 24-én elérhető adatait használta annak bemutatására, hogy mennyibe kerül az étkezés egy, a helyi viszonyok szerint olcsónak számító étteremben. A rangsorban 98 ország és terület szerepel, az árakat amerikai dollárban adták meg.

A listán nem ugyanazt az ételt árazták be minden országban, hanem mindenhol egy megfizethetőbb étteremben választottak egy-egy olcsóbb fogást. A Numbeo árai ráadásul felhasználói adatközlésen alapulnak, és piaci árfolyamon váltották át őket dollárra. A lista ezért elsősorban az országok éttermi árszintjéről ad képet, nem arról, hogy a helyben élők számára hol a legkönnyebb kifizetni egy ebédet vagy vacsorát.

Svájcban több mint 30 dollárba kerül egy étkezés

A rangsor élén Svájc áll, itt 31,20 dollárba kerül egy étkezés egy olcsóbb étteremben. Ez közel harmadával magasabb a második helyen szereplő Norvégia 23,60 dolláros áránál. A toplistán szerepel még Dánia 23,43 dollárral, Belgium és Hollandia 23,36 dollárral, Írország pedig 23,35 dollárral.

Érdekes, hogy a tíz legdrágább ország közül kilenc Európában található. A hetedik helyen az Egyesült Királyság szerepel 21,82 dollárral, utána Olaszország következik 20,19 dollárral. Az egyetlen Európán kívüli ország az első tízben az Egyesült Államok: ott 20 dollárt kell fizetni az olcsóbb étkezésért. Ausztria 18,68 dollárral zárja a legdrágább tíz ország listáját.

Az európai túlsúly a rangsor folytatását nézve még hangsúlyosabb: a húsz legdrágább országból tizenhét a kontinensen található. Az Egyesült Államok mellett csak Kanada és Ausztrália került be a húsz közé. Európában azonban ennek ellenére nem egységesek az árak. Míg a legdrágábbnak számító Svájcban 31,20 dollár az olcsó éttermezés ára, Koszovóban 5,84 dollár, vagyis a kontinensen belül is találhatunk akár több mint ötszörös különbséget.

Japán a legolcsóbb a G7-országok között

A rangsorban talán az egyik legérdekesebb pont, hogy Japán a lista hátuljára került. Egy olcsóbb éttermi étkezés az ázsia országban mindössze 6,29 dollárba kerül, amellyel a listán a 69. helyre került. Japán ezzel a G7-országok közül a legolcsóbb lett, és az egyetlen tagország, amely a globális medián alatt szerepel. Franciaországban és Németországban egyaránt 17,52 dollár az összehasonlított étkezés ára, vagyis közel háromszorosa a japán értéknek.

Az Egyesült Államokban egyetlen, 20 dolláros olcsóbb éttermi étkezés árából Japánban nagyjából hármat, Indiában körülbelül kilencet, Bangladesben pedig hozzávetőleg tizenkettőt lehetne kifizetni. A rangsor legvégén Banglades áll 1,63 dollárral. Indonéziában 1,70, Bolíviában 1,73, Nigériában 1,85 dollár az ára egy olcsób éttermi étkezésnek. Több dél-ázsiai ország is a lista végén szerepel: Nepálban 1,96, Indiában 2,09, Pakisztánban 2,16 dollárba kerül egy pénztárcabarát étkezés, míg Kínában 2,98 dollárért ehetünk.

Magyarország drágább a globális középértéknél

Magyarország 12,88 dolláros árral a 31. helyen áll a 98 országot és területet felölelő listán. Ez jóval alacsonyabb a svájci vagy a norvég árnál, és az amerikai 20 dollártól is elmarad. Ugyanakkor meghaladja a 9,35 dolláros globális mediánt, vagyis a rangsor közepén szereplő országok árszintjét.

Magyarország helyezéséből nem következik azonban, hogy az étterembe járás a magyar családok számára könnyen megfizethető. Egy ország lehet olcsóbb dollárban mérve a nyugat-európai államoknál, miközben a helyi jövedelmekhez képest egy éttermi számla jelentős kiadás marad. A rangsor nem vizsgálja a béreket vagy azt, hogy egy család költségvetésének mekkora részét emészti fel egy éttermi étkezés.

A Pénzcentrumon korábban is többször írtunk már arról, mennyire nem megfizethető hazánkban az éttermi étkezés és hogy egyre több vendéglátóipari egység zárt be az utóbbi időben. Asztalos István séf egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy egy három-négy fős család éttermi számlája hamar elérheti a 40–50 ezer forintot. Szerinte a magas árakat nem lehet egyszerűen a vendéglátósok indokolatlan drágításával magyarázni, hiszen a vállalkozások is jelentős költségekkel szembesülnek. A vendég számára a végeredmény mégis az, hogy ritkábban ül be étterembe.

Egy kerekasztal-beszélgetésen Herczeg Zoltán gasztronómiai szakértő és Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus is hangsúlyozta, hogy a hazai éttermek gondjai szorosan összefüggenek a fizetőképes kereslet gyengeségével. Sok háztartásnak először az olyan kiadásokról kell lemondania, mint az étterem, a szálloda vagy a szórakozás. Közben pedig a vendéglátóhelyek számára is nehezebb fenntartani a működést, mert az alapanyagok, a bérek és az energia költsége egyaránt emelkedett az utóbbi időben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra zárnak be a magyar éttermek: kiderült a fájó igazság, ezt már a családok sem tudják kifizetni

A szektor válsága valójában a magyar társadalom jövedelmi helyzetéről, a középosztály gyengeségéről és Budapest túlsúlyáról is szól.

Az MBH legfrissebb elemzése szerint 2019 és 2025 között több mint 9000 vendéglátóhely tűnt el Magyarországról. A működő egységek száma hat év alatt mintegy 18 százalékkal csökkent, miközben az ágazat forgalma reálértéken mindössze 1,4 százalékkal bővült.

Az elemzés alapján az árbevétel emelkedése nagyrészt az áremelésekből származott, nem a fogyasztás jelentős növekedéséből. Ez nehéz helyzetet teremt: a vendéglátóhelyeknek fedezniük kell a magasabb működési költségeket, a vendégek egy része viszont éppen a drágulás miatt fogja vissza az éttermi költéseit.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kész, ennyi volt: több mint 9000 magyar vendéglátóhely zárt be végleg, nincs visszaút

Több mint 9000 vendéglátóhely tűnt el Magyarországról hat év alatt, miközben az ágazat forgalma reálértéken szinte változatlan maradt.