Igazi hidegzuhany lehet az iskolakezdés a magyar családoknak: ők roppanhatnak össze leginkább a hatalmas teher alatt

A szeptember beköszöntével és így az iskola kezdetével sok család életében egyik napról a másikra visszatér a hétköznapok megszokott rendje: a gyerekek korán kelnek, délután leckét írnak, különórákra járnak. A visszaszokás azonban nem mindenkinek zökkenőmentes, az iskolakezdés előtt sokan küzdenek szorongással vagy más mentális nehézségekkel – gyerekek és szüleik egyaránt.

Mráz Katalin pszichológus szerint a gyerekek számára ez az időszak azért is lehet megterhelő, mert a nyári szünet lazább, kötetlenebb ritmusa után rövid idő alatt több területen is újra alkalmazkodniuk kell. Megváltozik a napirend, az alvásritmus, a szabadidő mennyisége és az elvárások szintje is, de még a társas közeg is átalakulhat. A szakember megjegyezte, hogy különösen a nagyobb városokban gyakori, hogy a gyerekek a nyári időszakban kevésbé találkoznak egymással, így szeptemberben ismét fel kell venniük a kapcsolatot az osztálytársakkal és vissza kell illeszkedniük a közösségbe.

Emellett az iskola kezdetével a feladatok és a felelősség is visszatér: a szünetben a gyerekeknek általában kevesebb kötelességük van, az iskolában azonban ismét rendszeresen teljesíteniük kell az elvárásokat, miközben nagyobb önállóságot és felelősségvállalást is igényel tőlük a mindennapi működés. Az, hogy mindenhez újra alkalmazkodni kell, még akkor is okozhat átmeneti feszültséget, ha korábban a gyereknek nem volt különösebb problémájuk az iskolával

– hangsúlyozta a pszichológus.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos krízis közeleg a magyar családokban: erre a rejtett teherre szinte senki sincs felkészülve

A boltok, a bankok és egy pszichológiai központ is elárulta, mire számíthatnak a családok a tanévkezdés előtt.

Mráz Katalin elmondta, hogy a szülők számára elsősorban a mindennapok újraszervezése jelenthet kihívást. Újra össze kell hangolniuk a munkát, az iskolai kötelezettségeket, a különórákat és a családi életet, miközben az iskolakezdés anyagilag is jelentős terhet róhat a családi kasszára. Emellett érzelmi szempontból is megterhelő lehet ez az időszak: sok szülőben megjelenik az aggodalom amiatt, hogy gyereke hogyan fog beilleszkedni, milyen teljesítményt nyújt majd, hogyan érzi magát az iskolában, illetve mennyi segítségre lesz szüksége.

A szakember kiemelte, gyakori az is, hogy a szülők saját magukkal kapcsolatban is bizonytalanságot élnek meg: felmerülhet bennük a kérdés, hogy vajon megfelelően tudják-e támogatni a gyereküket, jut-e elegendő idő a közös tanulásra, hogyan tudják összeegyeztetni az iskolai feladatokat a család egyéb teendőivel.

A szülő feszültsége ráadásul könnyen átkerülhet a gyerekre is, hiszen a gyerek számára a szülő jelenti az egyik legfontosabb biztonságot adó személyt, így ha a gyerek maga is bizonytalan vagy aggódik az iskolakezdés miatt, és azt tapasztalja, hogy a szülők is feszülten viszonyunak a változáshoz, az tovább erősítheti benne a helyzet nehézségének érzését.

Ilyenkor a gyermek azt érzékelheti, hogy ha még az általa biztonságosnak tartott felnőtt is aggódik az iskolakezdés miatt, akkor valóban egy veszélyes vagy nehezen kezelhető helyzetről lehet szó

– tette hozzá a pszichológus.

Óvodából iskolába

Szeptemberben főleg az óvodából az iskolába való átmenet jelent komoly változást egy gyerek életében: az óvodai szabad játék helyét a kötöttebb, 45 perces tanórák veszik át, amelyek alatt tartósan figyelnie és alkalmazkodnia kell a pedagógus elvárásaihoz. Ez egy kisgyerek számára komoly kihívást jelenthet, hiszen az iskolai működéshez már nagyobb fokú figyelem, önállóság és szabálykövetés szükséges.

A szakember rámutatott, hogy az, hogy mennyire éli meg a gyerek nehézségként a változást, számos tényezőtől függ. Fontos szerepe lehet például a családi környezetnek: ha van egy néhány évvel idősebb testvér, akinek pozitív élményei vannak, az akár meg is könnyítheti az iskolakezdést, és a kisebb gyerek izgatottan várhatja, hogy ő is iskolába mehessen, viszont ha a családban ő az első, aki iskolába megy, az ismeretlen helyzet önmagában is kelthet szorongást.

A pszichológus szerint sokat számíthat az is, hogy a gyerek milyen mértékben kap lehetőséget az iskolakezdésre való ráhangolódásra. A szülőkkel folytatott beszélgetések, az iskola előzetes megismerése a különböző elsősöknek szóló iskolakezdés előtti programok mind segíthetnek abban, hogy az új helyzet kevésbé legyen ismeretlen és ezáltal szorongáskeltő számára.

Ők vannak a legnehezebb helyzetben

Az iskolakezdési időszak különösen megterhelő lehet lehet azoknak a családoknak, amelyeknek kevés külső segítség áll rendelkezésükre. A szakember elmondta, hogy leginkább az egyszülős családok vannak nehéz helyzetben, főként akkor, ha a szülőt nem támogatja egy tágabb, elérhető családi vagy egyéb segítői hálózat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a magyar családok az iskolakezdés legnagyobb áldozatai: félmillió gyerek érintett

Az egyszülős családoknak az iskolakezdés komoly anyagi és lelki terhet is jelent.

Nem szabad elfeledkezni az esetleges anyagi nehézségekről sem: az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások – a felszerelések beszerzésétől az egyéb költségekig – nagyobb terhet jelenthetnek az alacsonyabb jövedelmű és az egyszülős családok számára.

Ezek a nehézségek önmagukban nem feltétlenül pszichés természetűek, ugyanakkor a pszichológus szerint könnyen hozzájárulhatnak a fokozott stresszhez és az iskolakezdéssel kapcsolatos feszültségekhez.

Erre érdemes figyelni

Az is érdekelt minket, hogy melyek azok a jelek és tünetek, amelyekből a szülő észreveheti, hogy az iskolakezdés a vártnál nagyobb mentális terhet jelent a gyereknek, hiszen sokszor a kisebb gyerekek még nem tudják pontosan megfogalmazni, mitől tartanak vagy mi okozza bennük a feszültséget, ezért a szorongás gyakran közvetett formában, testi tünetekben jelenik meg. Mráz Katalin megjegyezte, hogy ilyen lehet a visszatérő has- vagy fejfájás, a hányinger, illetve az alvásban és étkezésben történt változás.

Érdemes figyelni a gyermek viselkedésének megváltozására is. Az ingerlékenység, a gyakoribb sírás, a fokozott ragaszkodás a szülőhöz mind jelezheti, hogy az iskolakezdés nagyobb terhet jelent számára. Olyan gyermeknél is megjelenhet ez, aki korábban egy hasonló helyzetben ilyen tüneteket egyáltalán nem produkált

– árulta el a szakember.

A pszichológus hozzátette, hogy a reggeli készülődés szintén árulkodó lehet. Ha a gyerek feltűnően lassan készül, ellenáll, nehezen indul el, vagy különböző módokon próbálja késleltetni az iskolába indulást, az a szorongás egyik megnyilvánulása lehet. Ugyancsak figyelmeztető jel, ha ismételten ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, folyamatosan megnyugtatást keres, és a kérdések mögött érzékelhetően bizonytalanság vagy félelem húzódik.

A szakember hozzátette, hogy a társas viselkedés változása is fontos jelzés lehet. Mint mondta, természetes, hogy az iskolakezdéskor a gyereknek szükség van némi időre az új helyzethez való alkalmazkodás miatt, ugyanakkor aggodalomra adhat okot, ha a gyerek tartósan visszahúzódik a korábbi játékaitól, régi barátaitól, vagy az új közösségben sem kezdeményez kapcsolatot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ettől szorong a legtöbb diák tanévkezdés előtt: ha ezt látod a gyereken, kezdhetsz gyanakodni

Minden korcsoportban más és más a kihívás, másképp tudunk szülőként segíteni nekik érzelmeik szabályozásának fejlesztésében.

Így (ne) segítsünk

De vajon mit tud tenni ilyen esetben a szülő, és hogyan tud jól segíteni a gyereknek? A pszichológus szerint a szülők gyakran ösztönösen próbálják megnyugtatni a gyereket azzal, hogy azt mondják: „ne aggódj”, „nincs mitől félned”, vagy „nem lesz semmi baj”, viszont a szakember kiemelte, hogy ezek a mondatok önmagukban nem igazán segítenek, sőt azt az üzenetet is közvetíthetik, hogy a gyerek érzései nem indokoltak.

Sokkal többet jelenthet, ha a szülő elismeri a gyerek érzéseit. Érdemes megfogalmazni például, hogy természetes, ha valaki izgul egy új helyzet miatt, és idő kell ahhoz, hogy megszokja. Fontos, hogy a gyerek szabadon beszélhessen arról, hogy mi okoz számára nehézséget, anélkül, hogy a szülő azonnal megpróbálná eloszlatni vagy kisebbíteni a problémát

– magyarázta a szakember. Azt is hozzátette, hogy a szülő saját élményeinek megosztása is segíthet, például ha elmeséli, milyen érzésekkel kezdte annak idején az iskolát, mivel ezzel megmutathatja, hogy az izgalom, a bizonytalanság vagy akár a félelem az új helyzetek természetes velejárója, és az iskolai közeg, a szabályok, valamint a mindennapi rutin fokozatosan válnak megszokottá.

Felkészülés a változásra

A pszichológus kiemelte, hogy az iskolakezdésre érdemes fokozatosan felkészülni, és a nyári szünet utolsó egy-két hetében már célszerű valamelyest közelíteni az alvási ritmust az iskolai hétköznapokhoz, és fokozatosan korábbra hozni a lefekvés és a felkelés időpontját, hogy a gyerekeknek egyik napról a másikra kelljen alkalmazkodnia az új rendszerhez.

Emellett hasznos lehet előre átbeszélni azt is, hogy hogyan telnek majd az iskolai hétköznapok. A szakember megjegyezte, hogy az első hetekben különösen fontos lehet, hogy délutánonként maradjon elegendő idő a pihenésre, a mozgásra és a játékra.

Sokat segíthet az is, ha a gyereknek azokon a területeken, ahol erre lehetőség van, a szülő valódi választási lehetőséget biztosít: választhassa ki például a számára tetsző iskolatáskát, tornazsákot, füzetet vagy más olyan felszerelést, amelynek megválasztásában van mozgástere.

Mindez elsősorban a biztonságérzetet erősítheti a gyerek számára. Emellett annak is jelentősége van, hogy a gyerek megtapasztalja: az eseményeknek nem csupán elszenvedője, hanem bizonyos mértékben alakítója is lehet. Egy általa kiválasztott táska, füzet vagy tornazsák azt az élményt adhatja, hogy van beleszólása abba, ami vele történik, ami hozzájárulhat a biztonságérzet erősítéséhez

– fogalmazott a szakember.

Mikor érdemes szakember segítségét kérni?

Az iskolakezdés első néhány hetében bizonyos fokú szorongás és alkalmazkodási nehézség természetes. A szakember szerint általában célszerű két-három hetet, szükség esetén akár az első hónapot is hagyni az alkalmazkodásra, közben pedig figyelemmel kísérni a gyerek állapotát. Ugyanakkor Mráz Katalin hangsúlyozta, ha a tünetek több héten keresztül is fennmaradnak, erősödnek, vagy már jelentősen befolyásolják a gyerek mindennapi működését, indokolt lehet szakember bevonása is.