Elképesztő trükkel palástolják a tanárhiányt az iskolákban: kiderült, kik taníthatják valójában a gyerekeket 2026 őszén

Bár évről évre javuló bérekről és a pedagógusképzés iránti növekvő érdeklődésről érkeznek hírek, ennek ellenére az iskolák az idei tanévkezdés előtt sem tudtak minden tanári álláshelyet betölteni, és így az elmúlt évekhez hasonlóan a 2026/2027-es tanév is meglehetősen nagy tanárhiánnyal indul.

A magyar közszféra aktuális álláspályázatainak gyűjtőhelyén, a Közigálláson a cikk írásakor 174 tanári és pedagógusi állás volt meghirdetve, ami ugyan kevesebb, mint a tavalyi szám, amikor is több mint 350 tanári, tanítói és pedagógiai asszisztensi állás volt hirdetve augusztusban, ugyanakkor még mindig jelentős hiány. A tanári pozíciók mellett 115 tanító, 23 pedagógiai asszisztens és 51 óvodapedagógus állás is betöltésre vár a portál adatai szerint. Azt itt érdemes megjegyezni, hogy más kulcsszavakra mások a találati eredmények is, például a pedagógus szóra rákeresve 157 betöltetlen álláshelyet találhatunk. Oktatási állásokból összesen (melybe a pedagógus, óvodapedagógus, tanár és egyéb oktatási állások is beletartoznak) 622 pályázat van hirdetve jelenleg. (Érdekesség még, hogy a cikk megírása előtt egy nappal még 220 tanári állást találtunk a portálon, vagyis az állások száma meglehetős gyakorisággal változik.)

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre brutálisabb a tanárhiány Magyarországon: több iskolában is kritikus a helyzet

A Belügyminisztérium állásportálján és más álláskeresési felületeken is számos pedagógusi pozíció vár betöltésre.

A tanári pozíciókat 51 munkáltató hirdeti 78 településen. A meghirdetett állások több mint negyede budapesti (26 százaléka), itt 45 tanári pozíció érhető el, de vidéken is számos iskolába várják még a jelentkező pedagógusokat. A legtöbb nyitott pozíciót a Karcagi Tankerületi Központ hirdette meg, összesen 21-et, az Észak-Pesti Tankerületi Központ 12, míg a Salgótarjáni 11, a Belső-Pesti, a Kazincbarcikai, a Mezőkövesdi és a Váci 8-8 pályázatot tett közzé.

A meghirdetett pozíciók jelentős részére kifejezetten szakképzett pedagógust várnak. A 174 állásból 152 esetében felsőfokú BA vagy BSc végzettség az elvárás, 19 pályázatnál pedig mesterfokú, MA vagy MSc végzettséget kérnek, és mindössze három állásnál szerepel felsőfokú szakképesítés elvárt végzettségként, tehát összességében a pozíciók 98 százalékánál – nem meglepő módon – felsőfokú végzettség szükséges.

A foglalkoztatás jellegét tekintve a pozíciók 80 százaléka (140) határozatlan időre szól, 20 százaléka (34) pedig határozott idejű, a munkaidő tekintetében pedig a teljes munkaidős állások vannak többségben: az állások 64 százaléka (111) teljes munkaidős, 36 százaléka (63) pedig részmunkaidős.

Matektanárból van a legnagyobb hiány

Azt is megnéztük, hogy idén milyen szakos tanárból van a legnagyobb hiány. Talán nem nagy meglepetés, hogy ebben a tanévben is elsősorban a természettudományos és reál tantárgyak tanításához keresnek pedagógusokat. Leginkább matematikatanárból van hiány, ugyanis jelenleg 36 ilyen nyitott pozíció van, de a fizika (19), a digitális kultúra (19), valamint a kémia (17) szakos tanárok is nagy számban hiányoznak a rendszerből.

Mindezek mellett meglehetősen sok helyre várnak angol (15), magyar nyelv és irodalom (11), technika (11), biológia (11) és testnevelés (11) szakos tanárokat is. 

Nem újkeletű a gond

Ahogy írtuk is, a tanárhiány egy évről-évre visszatérő problémája a magyar oktatási rendszernek. 2023 augusztusában több mint 600 betöltetlen tanári pozíció volt a Közigálláson, amelyhez további több mint 200 tanítói és majdnem 300 óvodapedagógusi pozíció társult. Egy évvel később, 2024 augusztusának közepén több mint 900 tanári és több mint 300 tanítói álláshely volt hirdetve a portálon. 2025-ben szintén komoly problémáról szóltak a tanévkezdés előtti hírek, akkor is 300 fölött volt a portálon hirdetett pedagógusi állások száma, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanárhiányt az akkori kormány visszafoglalkoztatott nyugdíjas tanárokkal enyhítette.

Ugyanakkor a rendszerből hiányzó pedagógusok száma ennél minden évben jóval magasabb volt. 2024-ben például a PDSZ becslése szerint legalább 16 ezer pedagógus hiányzott a rendszerből, és ez a szám 2025-re sem lett kisebb.

Nem lehet tudni, mennyi a betöltetlen álláshely

Tehát a hivatalos adatok szerint jelenleg 174 betöltetlen tanári állás van, ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy ez a szám mennyire tükrözi a valós pedagógushiányt (főleg az előző évi adatok fényében). A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet a Pénzcentrum kérdésére elmondta, azt, hogy pontosan hány betöltetlen tanári állás van, valójában nem lehet megmondani, mert a hiány jelentős része burkolt. Hozzátette, sokszor egyszerűen szétosztják a hiányzó órákat a tanárok között, vagy az utolsó pillanatban próbálják megbízási szerződéssel, esetleg nyugdíjas pedagógusokkal megoldani a helyzetet, és így az adott álláshelyet meg sem hirdetik.

Éppen ezért kértük Lannert Judittól, hogy jogszabály-módosítással tegyék kötelezővé az üres álláshelyek meghirdetését. Ez egyelőre nem történt meg, csupán egy körlevél ment ki arról, hogy az intézmények hirdessék meg a betöltetlen pozíciókat. Ennek hatására a Közszolgállás oldalán megnőtt a meghirdetett álláshelyek száma, de ez nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsa

– mondta Nagy Erzsébet, majd azt is hozzátette, hogy biztosan bőven 3000 fölött lehet még a betöltetlen pedagógusi állásoknak a száma, de persze az is kérdés, hogy pontosan mit tekintünk tanári állásnak. Mint rámutatott, a meghirdetett pozíciók között például pszichopedagógusi és egyéb, nem feltétlenül tanári munkakörök is vannak.

Nem csak a tanárhiány a probléma

A PDSZ képviselője arról is beszélt, hogy érdekes ellentmondása a jelenlegi helyzetnek, hogy egyszerre van jelentős tanárhiány, miközben komoly kereslet mutatkozik a meghirdetett álláshelyek iránt. Kiemelte, hogy ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a pedagógusok nem igazán mobilisak, és a lakhatás komoly akadálya annak, hogy valaki elfogadjon egy egyébként számára megfelelő állást – ez különösen Budapest és Pest környékén jelent óriási problémát.

Mint mondta, igen gyakoriak az olyan esetek is, hogy a pedagógusok az adott szakterületükön nem találnak állást.

Van például egy kollégánk, akinek három szakja van, fizika, kémia és történelem, mégsem talál állást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ebben az esetben felmerül bennünk az a kérdés is, hogy továbbra is működhet a korábban tapasztalt listázás. Ez a kollégánk ugyanis meglehetősen aktívan részt vett a sztrájkszervezésben, és többször is felemelte a hangját. Emiatt az a benyomásunk, hogy talán még mindig létezik az a gyakorlat, amely szerint a tankerületi központok vezetői egymás között továbbítják azoknak a pedagógusoknak a listáját, akiket nem kellene felvenni

– jegyezte meg.

Nagy Erzsébet egy másik komoly problémára is felhívta a figyelmet: a nyugdíjas pedagógusokat, akik a nyugdíj után tértek vissza tanítani, sokszor egyik pillanatról a másikra elküldik, ha éppen úgy alakul. Ugyan arra a PDSZ képviselője is rámutatott, hogy az, hogy valaki nyugdíjasnak minősül, önmagában felmentési indok lehet, viszont sok esetben nem a felmentést alkalmazzák, hanem jogellenesen határozott idejű jogviszonyt létesítenek.

Így aztán mindig ugyanaz a játék következik: júniusban lejár a határozott idejű kinevezés, majd szeptemberben vagy kötnek velük új szerződést, vagy nem. Ez egyrészt bizonytalanságban tartja a pedagógust, másrészt pedig az intézmény megspórolja a nyári illetményt. Ráadásul ez a gyerekekre is rossz hatással van, mert ilyenkor a pedagógus nem tudja megmondani, hogy tanítani fog-e jövőre vagy sem

– emelte ki Nagy Erzsébet.

Ez történik, ha nem sikerült betölteni a meghirdetett állásokat

Arra a kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha az iskolakezdésre sem sikerül betölteni meghirdetett álláshelyeket, a PDSZ képviselője azt válaszolta, hogy ebben az esetben a nyugdíjas pedagógusokat hívják vissza tanítani, akiket határozott idővel vagy óraadóként megbízási szerződéssel vesznek fel. A másik lehetőség, hogy szétosztják az órákat, és az iskolában tanító többi pedagógus tartós helyettesítés keretében ellátja ezeket a tárgyakat. A harmadik lehetőség pedig az utolsó éves pedagógushallgatók megbízási szerződéssel, óraadóként való foglalkoztatása. Nagy Erzsébet elmondta, hogy sok esetben ezeket a hallgatókat felveszik pedagógiai asszisztensnek is, és pedagógiai asszisztensként is beküldik őket az órákra.

Ugyanakkor a PDSZ képviselője szerint ez csak részben jogszerű. A pedagógiai asszisztens bizonyos esetekben tarthat olyan úgynevezett egyéb foglalkozásokat, mint például a felzárkóztatás, a szakkör vagy más, tanórán kívüli csoportos foglalkozás, és az is jogszerű lehet, hogy egy hallgatót óraadóként foglalkoztatnak, erre azonban heti legfeljebb 14 órában van lehetőség. Az viszont már nem jogszerű, ha valaki pedagógiai asszisztensként tartósan egy tantárgyat tanít, ennek ellenére a gyakorlatban előfordul az ilyen is – jegyezte meg Nagy Erzsébet.