Ezzel a szakmával diploma nélkül is degeszre keresheted magad: havi 616 ezres bérért sem találnak embert a cégek

A hegesztők bére az elmúlt években jóval gyorsabban nőtt, mint a kötelező legkisebb bérminimum. A KSH foglalkozások szerinti kereseti adatai szerint a 7325-ös foglalkozási csoportba tartozó hegesztők és lángvágók havi bruttó átlagkeresete 2020-ban 334 783 forint volt, 2025-re pedig 616 250 forintra emelkedett. Ez 281 467 forintos, 84,1 százalékos növekedést jelent.

A keresetek minden évben érdemben emelkedtek. 2023-ban 16,7, 2024-ben 12,5, tavaly pedig 9,5 százalékkal nőtt a hegesztők átlagbére. Összehasonlításképpen a garantált bérminimum 2020 és 2025 között 210 600 forintról 348 800 forintra nőtt, vagyis 65,6 százalékkal.

Ez azt jelenti, hogy miközben öt év alatt a kötelező bérminimum közel kétharmadával emelkedett, a hegesztők átlagkeresete ennél csaknem 20 százalékponttal nagyobb mértékben nőtt. 2020-ban egy hegesztő átlagosan a garantált bérminimum 1,59-szeresét kereste, 2025-ben viszont már 1,77-szeresét.

A korosztályok között is vannak különbségek. A KSH adatai szerint 2025-ben a 30 év alatti hegesztők bruttó átlagkeresete 565 355 forint volt, a 30–39 éveseké 631 317, a 40–49 éveseké 646 642, az 50 év felettieké pedig 620 837 forint.

Nem a jelentkezőkből van kevés

A magasabb fizetések önmagukban nem oldották meg a vállalatok toborzási problémáit. A Menton Jobs tapasztalatai szerint öt évvel ezelőtt még négy-hat hét alatt sikerült betölteni egy hegesztői pozíciót, ma ehhez jellemzően három-négy hónapra van szükség. Különleges minősítést igénylő munkakörökben akár fél évig is eltarthat a keresés.

A probléma ráadásul nem feltétlenül az, hogy ne lennének jelentkezők. Egy meghirdetett pozícióra akár 30-an is jelentkezhetnek, azonban a kiválasztási folyamat során gyorsan szűkül a kör.

Száz jelentkezőből mindössze 20–25 embernek van olyan érvényes minősítése és gyakorlata, amely megfelel az adott munkához. Sok pályázónak lejárt a vizsgája, mások pedig olyan hegesztési eljárásban rendelkeznek tapasztalattal, amely nem felel meg az adott munkakör követelményeinek.

A gyakorlati próbáig már csak 10–15 jelentkező jut el, közülük nagyjából minden második felel meg. A munkába állásig pedig további jelöltek esnek ki, például azért, mert időközben elfogadnak egy másik ajánlatot. Így a végén száz jelentkezőből mindössze három-öt emberből lesz ténylegesen munkavállaló.

A járműiparban és a nehéziparban különösen nagy a gond

A hiány elsősorban a jármű- és gépipari beszállítóknál, az energetikai és nehézipari projekteknél, valamint az acélszerkezet-gyártásban okoz problémát. Ezeknél a munkáknál ugyanis nem elég általános hegesztési tapasztalattal rendelkezni: bizonyos feladatokhoz speciális és érvényes minősítésekre van szükség.

Különösen nagy a kereslet például a nyomástartó berendezések hegesztéséhez szükséges szakemberek iránt. Területileg a Nyugat-Dunántúl és a Budapest környéki ipari térségek számítanak a leginkább érintettnek, de Borsodban és a Közép-Dunántúlon is egyre komolyabb a feszültség a munkaerőpiacon.

Az utánpótlás sem elég gyors

A probléma egyik oka, hogy az ipar igénye és a képzésből kikerülő fiatalok száma nincs összhangban. A szakképzésben a diákok gépészeti alapképzés után választhatnak hegesztői szakirányt, de az iskolában megszerzett tudás önmagában még nem feltétlenül elegendő egy ipari munkakör azonnali betöltéséhez.

Az ipari munkához szükséges konkrét minősítéseket és a megfelelő gyakorlati szintet ugyanis sok esetben csak további képzéssel és munkatapasztalattal lehet megszerezni. Ez jelentős terhet rak a vállalatokra. A cégeknek nemcsak megtalálniuk kell a megfelelő embert, hanem egyre gyakrabban saját maguknak kell felépíteniük a szakembert.

Egyre több vállalat indít ezért mentorprogramot és betanulási tervet, illetve működik együtt szakképző intézményekkel. Mások alvállalkozókhoz, munkaerő-kölcsönzéshez vagy külföldi munkavállalókhoz fordulnak. A Menton Jobs szerint ezek közül több megoldás korábban inkább kivételesnek számított, ma viszont egyre gyakrabban kerül elő.

A szakemberhiány már a megrendeléseket is veszélyezteti

A legfontosabb változás talán az, hogy a hegesztőhiány már nem egyszerűen HR-probléma. Közvetlenül megjelenhet a vállalatok teljesítményében is.

A Menton Jobs szerint előfordult, hogy egy partnercég a rendelkezésre álló hegesztői kapacitás miatt nem tudott elvállalni egy nagyobb megrendelést. Más esetekben a határidő csúszását túlórákkal próbálták elkerülni, ami azonban hosszabb távon újabb problémákat okozhat, hiszen a túlterhelés a munkavállalók kiégéséhez és további felmondásokhoz vezethet.

A jól képzett szakemberekért ráadásul nemcsak a hazai cégek versenyeznek. A tapasztalt hegesztők egy része továbbra is külföldön, elsősorban Németországban, Ausztriában vagy Hollandiában vállal munkát. A hazai munkaerőpiacon pedig akár 50–100 ezer forintos különbség is elegendő lehet ahhoz, hogy egy tapasztalt szakember munkahelyet váltson.

Nem azért lassult le minden, mert kevesebben jelentkeznek, hanem mert egyre kevesebbnek van olyan papírja és gyakorlata, amivel másnap oda lehet állítani a gép mellé

– mondta Letenovics Roland, a Menton Jobs üzletfejlesztési igazgatója.

Szerinte emiatt a vállalatoknak a kiválasztási folyamatban is gyorsabban kell reagálniuk. A tapasztalt hegesztők egyszerre több ajánlat közül válogathatnak, ezért aki túl sokáig halogatja a döntést, könnyen elveszítheti a jelöltet. A szakember szerint a hegesztőhiány mára közvetlen üzleti kockázattá vált, amely a vállalatok megbízhatóságára és forgalmára is hatással lehet.

A következő időszakban ezért egyre nagyobb szerepet kaphatnak a pályakezdők felé nyitó programok, a vállalati betanítás, a mentorálás és a szakképző intézményekkel kialakított együttműködések. A béremelés ugyanis önmagában nem oldja meg a problémát, ha a vállalat nem talál olyan szakembert, aki az adott technológiához szükséges minősítéssel és gyakorlattal rendelkezik.