Akár napi 18 ezer forintot is fizetnek ezért az idénymunkáért itthon: mégis lasszóval kell fogni az embereket

Hiába a jelentős fagykárok, melyek miatt számottevően csökkent a gyümölcstermesztés munkaerő igénye, a munkaerő-ellátás ebben a szezonban is ugyanakkora gond volt az ágazatban, mint az előző években.

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a Pénzcentrumnak elmondta, hogy különösen nehéz munkaerőt találni azokban a térségekben, ahol az erőteljes iparosodás (pl. Debrecen környéke) vagy a vendéglátóipar-turizmus (pl. Balaton térsége) elszívja a potenciális munkásokat, emellett hasonló okokból nehéz a helyzet Budapest agglomerációjában is, valamint Nyugat-Magyarországon, ahonnan már sokan Ausztriába járnak át dolgozni.

Pedig a zöldség-gyümölcs szektor (termelés, posztharveszt és feldolgozóipar) körülbelül 100 ezer fő főállású foglalkoztatottnak megfelelő létszámú munkaerőnek ad munkát, amivel az agrárium munkaerőlekötésének 20–25%-át adja. Ráadásul a szektornak állandó és idénymunkásokra is szüksége van.

A munkaerő-helyzet óriási problémát jelent az agráriumban, egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű ember. Megítélésünk szerint a hazai munkaerőpiaci tartalék régen elfogyott, melyre bizonyíték, hogy az élőmunkaigényes ágazataink sora épült le vagy szűnt meg. A munkaerőhiány 10–15 éve fennálló probléma, és az elmúlt években semmiképpen nem javult a helyzet

– hangsúlyozta a FruitVeB elnöke.

Hozzátette, hogy mindezt az ágazat folyamatosan lereagálja: a termelési szerkezet és termelési irányok átalakításával (a magasabb jövedelemtermelő képességű, de élőmunkaigényes frisspiaci termelés irányából az ezzel ellentétes tulajdonságokkal rendelkező feldolgozóipari alapanyag termelés irányába fordult), gépesítéssel, automatizálással, intenzív és élőmunkaigényes termelési módokkal, illetve azzal a kényszerű folyamattal, hogy az élőmunkaigényes ágazatok már megszűntek vagy elsorvadtak, mely utóbbi egy negatív reakció, és a hosszú távú fenntarthatóság ellen hatnak. Ugyanakkor szerinte mindezek a „technikák” már nem elegendőek, sőt, a béremelés sem feltétlenül jelentene megoldást.

Tény, hogy a hazai munkabérek a harmadik legalacsonyabbak az EU-ban, de ez egy 30 évre visszavezethető probléma, amit nem lehet néhány év alatt felszámolni. Meggyőződésünk, hogy másfél-kétszeres bérek mellett sem lenne érdemben több hazai munkaerő az ágazatban, mert nehéz és kényelmetlen fizikai munkáról van szó, ami nem vonzó

– emelte ki az elnök.

Nem könnyű a szektor helyzete

Dr. Apáti Ferenc megjegyezte, hogy az ágazat versenyképességét és további fejlődését leginkább akadályozó tényező a klímaváltozáson túlmenően éppen a munkaerőhiány, melynek idült okai szerinte könnyen nem szüntethetők meg, illetve nehezen kezelhetők.

A FruitVeB elnöke hozzáfűzte még, hogy az is gond, hogy a jelenleg foglalkoztatott hazai munkaerő (különösen igaz ez a szezonális munkaerőre) jelentős részét a nagyon gyengén kvalifikált, nem szakképzett, rossz munkamorállal rendelkező emberek teszik ki, akik javarészt a nehéz helyzetben lévő, különösen hátrányos társadalmi rétegekből kerülnek ki, és akiknek folyamatosan növekszik a bérigénye.

Problémaként említette azt is, hogy a szezonális dolgozóik eleve csak azok lehetnek, akiknek nincs heti 20–40 órás állandó munkaviszonya, így pedig nehéz a versenytársaikkal szemben hatékonyan és versenyképesen termelni.

További nehézség, hogy a zöldségek és gyümölcsök jó részénél a betakarítás időszaka néhány hét, de legfeljebb 1–3 hónap (a több fajtát termesztő, nagyobb gyümölcsösökben), és ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni hatalmas plusz adminisztrációs és költségteher.

Ráadásul dr. Apáti Ferenc szerint a zöldség-gyümölcs termelésben, valamint a feldolgozóiparban döntően az a munkaerő-réteg dolgozik, amelynek körében nagyon nagy a fluktuáció és az elvándorlás.

A külföldi munkaerő biztosítja a versenyképes működést

A zöldség-gyümölcs ágazatban 90%-ban hazai munkaerő dolgozik, mintegy 6-7% az EU-n belüli külföldi, 3-4% pedig a harmadik országbeli külföldi (Fülöp-szigetek, India, Mianmar, Taiföld) munkavállalók aránya.

Dr. Apáti Ferenc már korábban is elmondta a Pénzcentrumnak, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300–500 ezer munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerő-piacról (nem csak az agráriumból), ezért nem csoda, hogy például Fülöp-szigeteki és egyéb, látszólag egzotikus helyekről származó munkások „importjában” kell gondolkodni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Külföldi vendégmunkások lepik el a magyar földeket: ennyit keresnek az idénymunkába – ezt más tényleg nem csinálná meg?

Súlyos munkaerőhiány fenyegeti az ágazatot, a szakma szerint nem csoda, hogy külföldi munkavállalókban kell gondolkozni.

A FruitVeB elnöke akkor megjegyezte, hogy az előző években még elsősorban a környező országokból, főleg Romániából és Ukrajnából érkeztek vendégmunkások, és bár mindössze néhány ezer főről volt szó, de sokan közülük is inkább továbbmennek Nyugat-Európa felé az ottani magasabb bérek miatt.

Éppen ennek a nyugatra vándorlásnak a következménye, hogy Magyarországon messze nincs annyi külföldi idénymunkás (arányaiban sem), mint a nyugati vagy a szomszédos országokban. A külföldi (elsősorban ázsiai, távol-keleti) munkaerőre viszont égető, és egyre nagyobb szükséges van a kertészetnek, illetve a hazai agrár- és élelmiszergazdaságnak. Jelenleg ez jelenti az egyetlen megbízható és hatékony munkaerőforrást, ami még biztosítja a versenyképes működést. Ha ezt betiltják (mint ahogyan erről szó van), abba beleremeg az élelmiszergazdaságunk

– hangsúlyozta már korábban is az elnök.

Ennyit lehet keresni a szüreti munkával

A bérezésre rátérve dr. Apáti Ferenc megjegyezte, hogy elsősorban földrajzilag vannak jelentős eltérések az egyes régiók, országrészek között: az északkeleti országrészben körülbelül 12–14 ezer forint körül van a nettó napi bér, az ország középső és nyugati részein viszont 2025-ben már napi nettó 15–18 ezer forint volt a jellemző. Így a bejelentett, járulékokkal emelt költség 1800–2000 Ft/óra munkabér esetén a termelőnek 2700–3000 Ft/órás költséget jelent.

A FruitVeB elnöke kitért arra is, hogy a munka jellegéből eredően a bérben nagy különbségek nincsenek, ugyanakkor vannak kicsit jobban fizető munkakörök, például a hűtőházban végzett áruvá készítési feladatok, illetve a magas áruértékű termékek szedése, valamint a nagyobb szakértelmet igénylő munkák (pl. a gyümölcsfák metszése) elvégzése.

Igazán jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség, ahol bizonyos szedők kiemelkedő teljesítményük miatt jutnak nagyobb jövedelemhez. Az elnök szerint külföldön sincs ez másképp: alacsonyabb bért általában a rossz szedők szoktak kapni, akik teljesítménybérben vannak. Magasabb, jellemzően órabéres fizetést pedig a némi szakmai tapasztalatot igénylő munkakörökben dolgozók kapnak.

Vannak viszont olyan gyümölcsök és zöldségek, melyek a szedési minőségre nagyon érzékenyek, ezért ezeket nem merik teljesítményben szedetni, mert a mennyiségi motiváció gyakran a minőség rovására megy.