Veszélybe kerülhet a rugalmas munkavégzés? Kiderült, mit akarnak a magyarok

A közelgő Nemzetközi Szabadúszók Napja (október 19.) kapcsán közzétett, 25 európai országot felölelő, a Wolt és a Deliveroo megbízásából készült új Ipsos-kutatás szerint a magyarok határozottan kiállnak a platformok által kínált rugalmas munkavégzési formák mellett, és elvárják, hogy megmaradjon a munkavégzés módjának szabad megválasztása.

Az eredmények akkor láttak napvilágot, amikor az uniós tagállamok a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv nemzeti szintű átültetésének szakaszába lépnek; az elkövetkező hónapok döntései évekre meghatározzák majd a platformalapú munka hazai működését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Olyan krízis fenyegeti a magyar munkahelyeket, amire kevesen vannak felkészülve: tömegével dőlnek ki a dolgozók?

A nagyvállalatok egyre több eszközzel támogatják a dolgozóik mentális egészségét.

Erős támogatottság a rugalmasság és a választási szabadság mellett

Magyarországon kifejezetten erős a rugalmas platformmunka támogatottsága: a válaszadók 85%-a szerint a dolgozóknak maguknak kellene dönteniük arról, mikor és mennyit dolgoznak, ami rávilágít arra, mekkora értéket képvisel a rugalmasság a mindennapi munka világában. Tágabb kontextusban a válaszadók 72%-a támogatja a rugalmas platformalapú munkavégzés elérhetőségének megőrzését, míg mindössze 7%-uk pártolna olyan szigorúbb szabályozást, amely csökkenthetné ezt a rugalmasságot.

Mindez egyértelmű elvárásra mutat rá: a magyar lakosság azt szeretné, ha ez a rugalmasság fennmaradna, méghozzá világos, jól megtervezett szabályok keretei között.

A platformmunka értékes kiegészítés a munkaerőpiacon

A felmérés arra is rámutat, milyen helyet foglal el a platformalapú munka a szélesebb munkaerőpiacon. A magyarok körében elterjedt nézet, hogy az a gazdaság kiegészítő eleme: a válaszadók többsége szerint békésen megfér a hagyományos foglalkoztatással (47%), illetve hiánypótló szerepet tölt be mellette (69%).

A platformalapú munkára sokkal inkább a kiegészítő jövedelemszerzés és a személyre szabott munkarend eszközeként tekintenek. Ez tükröződik abban is, kiket tartanak a rendszer fő haszonélvezőinek: leggyakrabban a diákokat (a válaszadók 78%-a), az idősebb munkavállalókat (73%) és a gyermeknevelést a munkával összeegyeztető szülőket (71%) nevezték meg olyan csoportként, akik profitálnak ezekből a lehetőségekből.

Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a platformalapú munka egyre szervesebben beépül a mindennapi magyar gazdasági valóságba

– nyilatkozta Glen Hodgson, a Freelance Movement szakmai szervezet és érdekérvényesítő kezdeményezés főtitkára. „Ahelyett, hogy felváltaná a hagyományos foglalkoztatást, sokkal inkább kiegészítő rétegként értelmezik: bővíti a jövedelemszerzési lehetőségeket, és lehetővé teszi, hogy az emberek az egyéni élethelyzetükhöz jobban illeszkedő formában vállaljanak munkát.”

A kiszállító platformok segítik a mindennapi életet és a helyi vállalkozásokat

A kiszállító platformok sokak mindennapi rutinjának részévé váltak Magyarországon. A válaszadók jelentős része vett igénybe étel- vagy élelmiszer-kiszállítást az elmúlt évben, és 56% nyilatkozott úgy, hogy ezek a szolgáltatások javítják a mindennapjaikat – időt takarítanak meg, növelik a kényelmet, vagy javítják az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a hatás különösen szembetűnő a fiatalok körében, akik számára ezek a felületek már a mindennapok természetes velejárói.

A kényelmi szempontokon túl a platformok a helyi gazdaság támogatásában is szerepet vállalnak. Magyarországon a megkérdezettek 62%-a szerint a kiszállító platformok támogatják a helyi éttermeket és üzleteket, a felhasználók 80%-a pedig új helyi vállalkozásokat fedezett fel rajtuk keresztül. Ez azt jelzi, hogy a platformok olyan helyi szereplőkkel kötik össze a fogyasztókat, amelyekkel máskülönben nem feltétlenül találkoznának.

„Magyarországon különösen figyelemre méltó ezen vélemények egységessége” – fogalmazott Hanna Agnes Persson, az Ipsos vezető tanácsadója.

Az emberek tisztában vannak a platformok gyakorlati szerepével – legyen szó rugalmas jövedelemhez jutásról vagy a helyi vállalkozások támogatásáról. Egyértelmű elvárás mutatkozik arra vonatkozóan, hogy a döntéshozók több szempontot is mérlegeljenek.

Összességében az eredmények világos irányt jelölnek ki Magyarországon. A platformalapú munkát széles körben a mindennapi élet és a modern gazdaság szerves részeként ismerik el, az emberek pedig nagyra értékelik az általa nyújtott rugalmasságot és választási szabadságot.

Miközben a tagállami jogalkotás formálódik a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv mentén, az eredmények határozott elvárást közvetítenek: a rugalmas munkalehetőségeknek továbbra is elérhetőnek kell maradniuk – és a szabályok gyakorlati átültetésének módja határozza majd meg, hogy ez a rugalmasság a valóságban is megőrizhető lesz-e.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.