Kilőtt a forint: fontos szintek törtek le, meglepő hír érkezett

A forint az euróval szemben a reggeli, 364 alatti oldalazás után délelőtt erősödésnek indult, és a jegyzés 363 alá is benézett. A dollárral szemben még látványosabb volt az elmozdulás, a csütörtöki 326,5 körüli szintről péntek reggelre 324 közelébe, majd délelőtt 323 környékére csökkent a kurzus. A nemzetközi piacokon az S&P 500 határidős jegyzései pluszba fordultak, miután mérséklődött egy újabb októberi amerikai kamatemelés árazott valószínűsége.

A dollár az előző hetek erősödése után csütörtökön és péntek reggel is gyengült, az amerikai és európai állampapírhozamok csökkenése mellett. A kedvezőbb hangulat ugyanakkor nem jelenti az adósságpiaci kockázatok megszűnését. Az olajárak továbbra is emelkednek, az európai kötvénypiaci fejlemények és a pénteken érkező európai, illetve amerikai konjunktúraadatok pedig újabb árfolyammozgásokat válthatnak ki.

A kötvénypiac felől is támogatást kaphat a forint

Az elmúlt hónapban elsősorban a nemzetközi folyamatok, a geopolitikai feszültségek és az európai kötvénypiaci helyzet alakították a magyar állampapírpiacot. Most azonban a hazai és a régiós kötvényhozamok közötti spread szűkülése került előtérbe.

Ez az úgynevezett konvergenciakereskedés (convergence trade) alapja, amelyben a befektetők a hozamfelárak további mérséklődésére spekulálnak. Ha a folyamat tartósnak bizonyul, a forint piacán is éreztetheti kedvező hatását.

A következő fontos próbatétel a 2027-es magyar költségvetési törvényjavaslat bemutatása lehet. Az ING várakozása szerint a tervezet jövő hét hétfőn vagy kedden érkezhet, így a kötvénypiaci figyelem hamarosan a hazai fiskális tervekre összpontosulhat.

A magyar gazdaság kilátásairól Varga Mihály is egyeztetett Mateusz Szczurekkel, az IMF új európai igazgatójával. A megbeszélésen elhangzott értékelés szerint a magyar gazdasági kilátásokat övező lefelé mutató kockázatok összességében mérséklődhetnek.

A Fed elnöke nem erősítette az októberi kamatemelési várakozásokat

Kevin Warsh Fed-elnök pénteki, bangkoki megszólalása nem adott újabb jelzést a közeli amerikai monetáris szigorításra. Warsh nem foglalt állást az október végi döntésről, és hangsúlyozta, hogy nem kívánja előre elkötelezni magát az év hátralévő üléseinek kimenetele mellett.

A befektetők ezt megnyugtatóan fogadták. Az október 27–28-i ülésre árazott kamatemelési valószínűség a korábbi mintegy 27 százalékról 15 százalék alá esett, ami hozzájárult a dollár gyengüléséhez és az amerikai határidős részvényindexek emelkedéséhez.

A Fed szeptemberben 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, 2023 óta először. A Goldman Sachs elemzői októberre kamattartást, decemberre viszont újabb szigorítást várnak. A Fed több döntéshozója is jelezte az elmúlt hetekben, hogy szükség lehet további kamatemelésre, de előtte még van idő a makrogazdasági adatok értékelésére.

Warsh a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások inflációs kockázataira is kitért. Megítélése szerint ezek először a keresletet élénkítik, és csak később növelik a gazdaság kínálati kapacitását, ezért rövid távon túlfűtöttséget okozhatnak.

Európában és Japánban is jöhet újabb szigorítás

Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke nem zárta ki, hogy az Európai Központi Banknak a kamatemelési ciklus eddigi két lépése után további szigorításra lesz szüksége. A piacok széles körben újabb, 25 bázispontos emelésre számítanak decemberben.

Nagel ugyanakkor nem tart újabb európai pénzügyi válságtól. A kötvényhozamok korábbi megugrását több tényezővel magyarázta, köztük az iráni háborúhoz kapcsolódó energiaársokkal, a vártnál ellenállóbb GDP-növekedéssel és a mesterségesintelligencia-cégek kötvénypiaci forrásbevonásával.

Japánban az IMF alapforgatókönyve szerint még egy kamatemelésre lehet szükség a semleges kamatláb eléréséhez. Ez az a szint, amely elméletben sem nem stimulálja, sem nem hűti a gazdaságot. A valutaalap ezt 1,1–2,2 százalék közé becsüli, a medián becslése mintegy 1,5 százalék, szemben a jelenlegi 1,25 százalékos irányadó rátával.

A piacok a két hét múlva esedékes japán kamatdöntő ülésre 5 százalék alatti emelési esélyt áraznak, az év végéig viszont már 82 százalékos valószínűséget tulajdonítanak egy újabb szigorításnak. Az IMF rugalmas, adatvezérelt megközelítést sürget, miközben a magas energiaárak és a bérköltségek másodkörös hatásai tartós inflációs nyomást okozhatnak.

A japán fiskális kilátások körüli bizonytalanság is hozzájárult ahhoz, hogy a japán államkötvényhozamok (JGB) a hónap elején harmincéves csúcsra ugrottak. Az IMF ezért a rendkívül magas adósságráta mellett hiteles, közép- és hosszú távú költségvetési konszolidációt tart szükségesnek.

Meglepően gyorsult a magyar béremelkedés

A pénteken közzétett hazai kereseti adatok az előző hónapok bérdinamika-lassulása után ismét gyorsulást mutattak. Augusztusban a bruttó átlagkereset 740 600 forint volt, 8,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A versenyszférában 8,1, a közszférában 9,2 százalékkal nőttek a bérek, felülmúlva a korábbi hónapok nagyjából 7 százalékos ütemét.

A nettó átlagkereset 10 százalékkal, 519 900 forintra emelkedett. A bruttónál gyorsabb nettó növekedésben a családi adókedvezmény megemelése és az anyákat érintő szja-mentességek, -kedvezmények bővítése is szerepet játszott. Az 1,3 százalékos éves infláció mellett a reálbér-növekedés 8,6 százalékot ért el.

A bruttó mediánbér 611 400, a nettó mediánbér 433 400 forintot ért el, ami rendre 8,5 és 9,9 százalékos éves emelkedést jelentett.

A bérdinamika a 2027-re tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés és az euróövezeti csatlakozási törekvések szempontjából is kulcsfontosságú. Bár a maastrichti kritériumok között közvetlenül nem szerepel bérnövekedési feltétel, a termelékenységtől tartósan elszakadó bérkiáramlás felpörgetheti az inflációt, és meglódíthatja az ár-bér spirált.

Ha a termelékenység nem tart lépést a bérköltségekkel, a vállalatok kénytelenek a marzsok szűkítésével, áremeléssel vagy beruházásaik visszafogásával kompenzálni. Az ERM II-ben elvárt árfolyam-stabilitás mellett a forint leértékelődése sem szolgálhat tartós alkalmazkodási csatornaként. A fenntartható reálkonvergencia kulcsa ezért a termelékenység javulása, nem önmagában a két számjegyű nominális bérrobbanás.