Rengeteg magyar elégedetlen: készek az asztalra csapni, így szereznék meg a fizetésemelést

Az újrakezdési hatás az újévi fogadalmakban csúcsosodik ki, amit hazai és nemzetközi kutatások és piaci adatok is alátámasztanak: januárban akár 40%-kal nő a jelentkezések száma. Ez a lendület akár márciusig kitart, mivel az interjúk és a kiválasztási folyamatok időigényesek. Ezért az év vége és az újév időszaka a cégek számára kiemelkedő lehetőség, hogy megszerezzék a legjobb tehetségeket.

Eddig tart csak a bónusz megtartó ereje

Az ünnepi időszak lehetőséget ad az elmúlt év eseményeinek átgondolására. Ez az időszak nemcsak pihenést, hanem felismeréseket is hoz: sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy kimerítette őket az egész éves hajtás, felborult a munka és a magánélet egyensúlya, vagy már nem találják azt a motivációt, amely korábban hajtotta őket.

Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.szerint az év végi bónuszok sok munkavállaló számára az utolsó motivációt jelentik arra, hogy kitartsanak jelenlegi munkahelyükön. Amint azonban a bónuszokat kifizetik, sokan lépésre szánják el magukat, és aktívan keresnek új lehetőségeket. Különösen azok érzik ezt sürgetőnek, akik az elmúlt évben csalódást éltek meg: elmaradt béremelés, kihagyott előléptetés vagy a munkahelyi megbecsülés hiánya gyakran motivációt ad a változtatáshoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Keresztet vethetnek a magyar dolgozók az idei bónuszra? Vallottak a cégek: ezt tervezik év végén

A “pulykapénz” nem mindig bankjegy formájában érkezik. Szektoronként meglehetősen eltérő lehet a jutalmazás, a dicsérő szavaktól a fizetett szabadságon át a plusz pénzösszegekig.

Egy elejtett apró megjegyzés is döntő lehet

Az év végi számvetést gyakran érzelmi hullámvasút kíséri. Az elégedetlenség, a kihívások hiánya vagy épp a kiégés tünetei fokozódnak, ahogy a munkahelyi stresszből egy kis időre kiszakadva az emberek tisztábban látják a saját helyzetüket.

Az ünnepi asztalnál ülve gyakran előkerülnek a munkahelyi élmények, és a hétköznapokban elfojtott elégedetlenség is könnyebben felszínre tör. Egy rokon sikertörténete, egy barát példája, vagy akár egy egyszerű kérdés – „miért nem keresel mást?” – sokak számára döntő lökést adhat ahhoz, hogy komolyabban elgondolkodjanak karrierjük újratervezésén.

Időben lépni = tehetségeket nyerni

A cégek számára most van itt az idő, hogy megtervezzék és előkészítsék toborzási kampányaikat. Az új pozíciók meghirdetését érdemes december végén vagy január elején elkezdeni, hogy az álláspiaci mozgások kezdetén már elérhetőek legyenek a legjobb jelöltek. A jól időzített kampányok lehetőséget adnak arra, hogy a vállalatok elsőként érjék el azokat a tehetségeket, akik az újévi lendülettel lépnek a munkaerőpiacra.

Egy hatékony toborzási kampány mindig előre gondolkodik, és figyelembe veszi, hogy az év eleji lendületet a lehető legjobban ki lehessen használni. Ezért javasoljuk a cégeknek, hogy már decemberben vagy január elején készítsék elő az álláshirdetéseket

– tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.

A cégek külsős recruiter partnerekkel együttműködve proaktívan megszólíthatják azokat a potenciális jelölteket, akikben már érlelődik a váltás gondolata, de még nem léptek ki a munkaerőpiacra. Ezáltal megelőzhetik a versenytársakat, és jelentős stratégiai előnyre tehetnek szert a legjobb tehetségek megszerzésében.

Az év eleji beilleszkedés előnyei

Az év eleji toborzás nemcsak a karrierfogadalmak kiaknázása miatt hasznos, hanem a zökkenőmentes beilleszkedés miatt is. Az új kollégák érkezése ilyenkor kevesebb fennakadást okoz a csapatok működésében, mivel az év eleji lendület és a frissen kitűzött célok mindenkit motiváltabbá tesznek. Egy jól időzített toborzás eredményeként az új munkatársak próbaideje és betanulása még a nyári szabadságok előtt lezárulhat, így a csapatok nyugodtan készülhetnek a következő időszak feladataira.

Azért sem érdemes halogatni a toborzást, mert minél később indítja a folyamatait egy vállalat, annál nehezebben később találja meg a megfelelő munkatársakat, mert az év elején levadásszák a legjobbakat. Márpedig az idő nagyon is számít, hiszen a legdrágább munkakör mindig a betöltetlen munkakör. A hosszúra nyúló toborzási folyamat nemcsak a költségeket növeli, hanem a betöltetlen pozíció miatt keletkező veszteségek (COV) is jelentősek lehetnek.