Meglepő adatok érkeztek: ezekben a magyar régiókban kirívóan alacsony a munkanélküliség

A 242 régió közül Közép-Csehországban volt tavaly legalacsonyabb a munkanélküliség mértéke (1,2 százalék). A top 5 régió közé még további három cseh régió (Prága, Délkelet-Csehország, Délnyugat-Csehország), valamint a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét magába foglaló közép-dunántúli régió került be. Prágában 1,6, míg a másik két cseh régióban, illetve Közép-Dunántúlon 1,7 százalék volt az állástalanság mértéke tavaly - írja a Portfolio.

• Ami a többi hazai régiót illeti, Közép-Dunántúlon kívül még további öt régióban (Pest megye, Budapest, Nyugat-Dunántúl, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) volt alacsonyabb az uniós átlagnál a munkanélküliség mértéke.
• Észak-Magyarországon pedig éppen az uniós átlagnak megfelelő 6,2 százalék volt a ráta.
• A nyolc magyarországi régió közül egyedül Észak-Alföldön haladta meg az uniós átlagot a munkanélküliek aránya, de ott is csak minimális, 0,1 százalékpontos mértékkel (6,3 százalék).
• A közép-dunántúli régióban egyben az egész EU-ban a második legalacsonyabb volt a nők körében mért munkanélküliség mértéke. Az 1,5 százalékos aránynál csak egy lengyel régió (Wielkopolskie) adata volt jobb (1,4 százalék).

Ahogy arról korábban írtunk a 15-29 éves fiatalok körében mért állástalanság az EU-s szinthez kedvezőnek mondható, sőt a nyugat-dunántúli régió az ötödik legjobb mutatóval rendelkező uniós régiónak számít a 3,6 százalékos rátájával, miközben az EU-átlag 11,3 százalékot tett ki tavaly. A top 5-ben a hazai régió előtt Közép-Csehország (1,7), Délnyugat-Csehország (3,1), Prága (3,2) és Felső-Bajorország (3,3) szerepel. Az fiatalok körében mért munkanélküliség terén egy kivételtől eltekintve az összes hazai régióban alacsonyabb volt a ráta az uniós átlagnál. A sorból kilógó Észak-Alföldön 12,1 százalék volt a mutató tavaly.

Tavaly nyáron a munkaerőhiány sosem látott mértéket öltött Magyarországon (hivatalosan elérte a 100 ezer főt a betöltetlen álláshelyek száma, vagyis a becslések szerint ennek többszöröse is lehetett a munkaerőigény), ami lassan mérséklődni kezdett; vagyis a cégek a recesszió közepette csökkentették a nyitott pozíciókat. Ahogy arról korábban a Pénzcentrumon mi is írtunk, az elharapódzó munkaerőhiány az egész EU-ban problémát jelent, így sokan a négynapos munkahét beveztésében, mások a külföldi vendégmunkások behozatalában látják a megoldást.