Magyarországon nem hogy emelkedett, de csökkent a foglalkoztatás 2020 utolsó negyedévében a harmadikhoz képest. Ilyen csak 5 országban volt megfigyelhető.
2021 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami - jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként - 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban - írja a KSH.
A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. A munkaerő-piaci helyzetet jól ismerő, közép és hosszú távú stratégiában gondolkodó megrendelői kör a HR-szakma véleményét is figyelembe véve alakította ki stratégiáját. Elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket - oktatás, átképzés - hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni.
Új eszközt vethet be márciustól a hatóság. A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok ellenőrzése rugalmasabbá és hatékonyabbá válik. A jogszabályváltozások alapján a jövőben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság visszamenőlegesen biztosíthatja a bejelentés nélküli foglalkoztatásból elmaradt munkáltatói befizetéseket.
Már látható, hogy 2021-ben a munkáltatóknak rengeteg kihívással kell szembenézniük: 44 százalékuk létszámnövekedéssel számol, viszont még kialakulóban van az új rend, a távmunkához való hozzáállás, az iroda új szerepkörei, és a dolgozói teljesítmény maximalizálásának kérdése.
Van, ahol 20% felett van a munkanélküliek aránya. Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők (korábban: regisztrált munkanélküliek) száma 290 ezer fő volt 2020 decemberében, ami a munkavállalási korú népesség 5%-a, a lakónépesség 3%-a és a gazdaságilag aktívak 6%-a. 81 ezer fő, több mint 1 éve keresett állást sikertelenül.
2020 decemberében a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 500 ezer fő volt. A 2020. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer fő volt. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottaknak a száma csökkent - közölte a KSH.
Akár 200 ezerrel több munkanélküli is lehet Magyarországon a KSH által mért adatnál - írja cikkében a GKI.
Ilyet még egy ország kivételével sehol sem látni.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is köszönhetően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma november első napjaira 300 ezer alá esett Magyarországon - mondta Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Augusztusban előzetes becslés szerint 4 millió 514 ezren, így idén először ismét több mint 4,5 millióan dolgoztak - jelentette Heti monitor című kiadványában pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A monetáris tanács kamatdöntő ülést tart a jövő héten, emellett több statisztikai adat is megjelenik, a május-júliusi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat, továbbá a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának második negyedéves statisztikáját is közlik.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban megjelennek. A 2020. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer fő, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020 májusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb - derült ki a KSH adataiból.
Az EU-ban is nagy gond az alkalmi munkaerő hiány.
Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat - mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek, hangsúlyozva, hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.
2019-ben a magyar dolgozók 6,6 százaléka számított ideiglenesen alkalmazott munkaerőnek, ez körül-belül 290 000 munkavállalót jelent. Nekik gyakorlatilag, határozott idejű munkaszerződésük okán meg vannak számlálva a napjaik, hiszen ha lejár a kontraktus, könnyen lehet, hogy örökre elveszítik addig végzet munkájuk. Különösen igaz ez most, a koronavírus-járvány okozta válság idején.
A koronavírus-járvány kezdete óta százszorosára nőtt az érdeklődés egy-egy betöltetlen kereskedelmi, szállítási vagy raktározási pozíció iránt; a jelentkezők többsége csak átmenetileg helyezkedne el ezekben a munkakörökben, például azért, mert eredeti foglalkoztatójuk leállásra kényszerült és nem tud bért fizetni.
A zuhanás előtt.
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése.
A munkaerő-kölcsönzés foglalkoztatási időtartama sok esetben határozatlan idejű, a gyakornokokat pedig saját állományba veszik át a kölcsönvevők. A legmagasabb foglakoztatási napok a HR, toborzási és kiválasztási, valamint a közösségi média specialisták esetében jelentkeznek. Legrövidebb időt laboratóriumi minőségellenőr, betanított munkás, húsfeldolgozó és hulladékgazdálkodási munkatárs pozíciókban töltenek a munkavállalók.
